A ráfagyott ónos esőtől átláthatatlánná vált szélvédőjű személygépkocsi vesztegel Szombathelyen © MTI

Télen gyakran előfordul, hogy a felső és alsó hideg légréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű légréteg szorul – írja a National Geographic magyar nyelvű weboldala. Ilyenkor a felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrétegben jégdaraként vagy ónos esőként érkezik a csapadék, attól függően, hogy a részecskéknek volt-e elég idejük jéggé fagyni.

Az ónos eső olyan víz, amely folyékony halmazállapotú és 0 Celsiusnál alacsonyabb hőmérsékletű (túlhűlt víz). Ahhoz, hogy a víz szilárd halmazállapotú legyen, nem elég a fagypont alatti hőmérséklet: hétköznapi esetben a hűlő víz "hibák"mentén, szennyeződéseken, vagy az edény falánál, határfelületen kezd kristályosodni.

Az ónos eső a földet éréskor válik szilárd halmazállapotúvá, a halmazállapot-változást az ütközés indítja el, és igen gyorsan, robbanásszerűen lezajlik, megfigyelhető, hogy gyakran még el sem tud simulni a földön, minden csepp helyén kis dombocska keletkezik.

Az ónos vagy ólmos eső a magyar nyelv egyik sajátos kifejezése, amelyet már a legelső magyar nyelvű meteorológiai tankönyv (Berde Áron Kolozsvárott 1847-ben kiadott Légtüneménytana) is használ. A germán és a latin nyelvekben „fagyott”, „darás” vagy „túlhűtött esőnek” nevezik.

Az ón, illetve ónos szavunk ősi, finnugor eredetű, s egy 1138-ból származó írásos emlékben fordul elő először. Feltehetően az ősi onu, olnu szóból alakult át – írja a National Geographic

Az ólom újabb keletű szó, 1490-től szerepel oklevelekben, de a kettő jelentése csak a XIX. században különült el egymástól. Ettől kezdve jelöli az ólom az úgynevezett fekete ónt, az ón pedig az akkor még fehér ónnak nevezett fémet.

Az ónos és az ólmos jelzőt is régóta használjuk. Három olyan jelentésük van, amelyek indokolják az ónos/ólmos eső elnevezést. Egyrészt a szín, másrészt a tárgyak fémmel való befuttatása, harmadrészt e fémek nagy fajsúlya. Mindhárom jelentés jól tükröződik az ónos eső, ónos szitálás vagy az ónos idő kifejezésekben – áll a National Geographic cikkében.