Formálódik az új turizmusfejlesztési stratégia, Kisfaludyéknál sem lesz több ingyen ebéd

A kkv-kkal való aktív együttműködésre, nagyobb átláthatóságra, elszámoltathatóságra és a vendégéjszakák károsanyag-kibocsátásának mérésére is alapozza a 2036-ig tartó turizmusfejlesztést a Magyar Turisztikai Ügynökség. A támogatási rendszer is átalakul, nem lesz több ingyen közpénz.

  • HVG

Elkészült az új, 2036-ig tartó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, melyet Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnök-vezérigazgatója mutatott be egy szerdai háttérbeszélgetésen.

Az új ágazati stratégia megalkotásához egyebek mellett megvizsgálták, hogy fejenként milyen gazdasági értéket teremtenek az ide utazók, illetve a vállalkozások produktivitását is, azaz, hogy hány munkavállalóra van szüksége egy-egy szállásadó cégnek 100 vendégéjszaka lefedéséhez. Azt találták, hogy csak a szezonalitásban vagyunk a régiós középmezőnyben, a másik kettőben a mezőny végén, ez is mutatja, hogy miért kell új átfogó fejlesztési stratégia. Ennek megalkotásához szondázták az érintett cégeket, lebonyolítottak 14 workshopot, szintetizálták a tapasztalatokat, ebből lett a kidolgozás alatt álló stratégia.

Csendes azt mondta, a stratégia 5 alappillére támaszkodik:

  • Érje meg vendéget fogadni: A kérdés, amit ezzel meg kell válaszolni, hogy mennyire tudnak profitábilisan dolgozni a szektor vállalkozásai? Itt forint/fő alapon bevezetik az értékteremtési hatékonyság indexet.
  • Minden látogatás érjen többet: A magasabb költésű vendégekre mennének rá, itt az egy vendégéjszaka/reálköltés mutató az új irányjelző, amit mérni kezdenek.
  • Legyen jó együtt élni az értékteremtő turizmussal: A turisztikai fejlesztésekkel párhuzamosan folyamatosan, pontszám alapon mérnék a helyiek elégedettségét.
  • Őrizzük meg, amiért érdemes ide érkezni: A természeti értékek védelméről szól, az új mérőszáma az egy vendégéjszakára jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
  • Több utazás, kiegyensúlyozottabban: Cél, hogy egy-két kiemelt régió helyett az egész országban tervezhető és profitábilis legyen a turizmus.

„Talán egyszer még egy jobb közlekedési kapcsolat is kiépül Ferihegy felé” – sosem látott turistaboomot ígérnek Budapestnek, de mi lesz, ha be is következik?

Csaknem kétszeresére nőhet a magyarországi vendégéjszakák száma 2036-ra – állítja új elemzésében az Accor. A világ egyik legnagyobb szállodalánca szerint ezzel hazánk az egyik legdinamikusabban fejlődő célpont lehet. De mi a garancia arra, hogy ez nem vezet túlturizmushoz? Mi kell ahhoz, hogy a növekvő kereslethez legyen kínálat? Mennyire számít, hogy lesz-e addigra euró? A cég regionális vezetőjét kérdeztük.

Csendes kiemelte, hogy a turisztikai szektor struktúráját át kell alakítani, mert az most túl központosított, hiányzik az állam és a cégek között a folyamatos párbeszéd. Az MTÜ azt szeretné, ha a szektor szereplői desztinációmenedzsment-szervezeteket hoznának létre, de Csendes tudja, hogy erre nincs még forrás. A cél, hogy ez a réteg 2-3 éven belül ki tudjon alakulni.

Hogy a mostani ne csak egy újabb olyan stratégia legyen, ami egy fiókban landol, 13 beavatkozási területet azonosítottak, ahol több mint 32 intézkedést meg is hoztak.

A beavatkozási területek:

  • desztinációmenedzsment
  • finanszírozási beavatkozások
  • digitális transzformáció, AI, adatalapú ágazatirányítás
  • új, átfogó országmárka kiépítése
  • a célpiacok és keresletfejlesztés újragondolása, hogy a kínálatot jobban el tudják juttatni a kereslethez
  • turisztikai termékek és látogatói élmény fejlesztése
  • szálláshely-minősítés újragondolása
  • üzleti turizmus - talán itt a legnagyobb a lemaradásunk a Covid óta
  • külön pont Budapest, mint az ország kapuja, itt új fejlesztési projekteket terveznek
  • turisztikai mobilitás fejlesztése, hogy az országon belüli utazás kényelmesebb, fenntarthatóbb legyen
  • társadalmi megítélés monitorozása
  • munkaerő-oktatási reform
  • fenntarthatósági indikátor keretrendszer indítása országosan és regionálisan is

Csendes Olivér azt mondta, a stratégia valószínűleg a jövő év elejére bemutatható lesz, és az országgyűlés elé kerül. Azt szeretnék, ha az alappillérek és a hozzájuk rendelt mérőszámok alapján 2027-et legalább már részben értékelni tudnák.

Kisfaludyéknál nincs több ingyen ebéd

A sajtótájékoztatón a Kisfaludy Turisztikai Támogató Zrt. (KTT) vezérigazgatója, Róna Andrea a megújuló ágazati stratégiai finanszírozásról beszélt. Azt mondta, a KTT támogatásosztó intézményből portfóliógazdává válik, és a jövőben befektetőként fognak gondolkodni. Az előző rendszerben rendkívül visszásan kiosztott támogatásokra utalva azt mondta, a megújult KTT minden forint közpénz kihelyezésénél elvárja, hogy az mérhető értéket teremtsen, előre ismert szabályok szerint.

Alapelveiket sorolva Róna azt mondta, a cél az, hogy minden támogatás mellé társuljon hitelrész, és a KTT-támogatás soha ne legyen nagyobb a hitel vagy magántőke összegénél. A támogatásokkal kapcsolatban minden évben nyilvános hatásjelentést készítenek - de az első ilyen még nem jövőre, hanem csak 2028-ban jelenik meg. Minél több nyílt pályázatot akarnak lebonyolítani, nyilvános pontozási rendszerrel. A támogatást igénylő projekteknek releváns keresleti igényekre kell válaszolniuk, a beszállítók és tulajdonosok között nem állhat fenn összeférhetetlenség. Róna azt mondta, kiemelt figyelmet fordítanak azokra a beruházásokra, amelyek új értéket hoznak létre, de támogatás nélkül nem tudnának megvalósulni.

A KTT-vezető azt mondta, kétfajta finanszírozási terven dolgoznak, az egyikben a beruházások értékének 25 százalékára lesz támogatás, 75 százaléka hitel, a másik terv szerint teljesítményalapú lenne a hitelezés. Ebben a struktúrában a hitel egy része, vagy akár az egésze is átalakulhatna vissza nem térítendő támogatássá. Ennek pénzügyi-jogi kialakításán még dolgoznak, de már vannak erre a megoldásra működő, nemzetközi példák.

Róna végül arról beszélt, hogy a finanszírozási rendszer a szükséges önerő alapján négyszintű lenne. A kkv-nak önerő nélkül nyújtanának forrásokat, ezt a Gazdasági és Energetikai Minisztérium koordinálásában lévő Ganz Ábrahám Programba tervezik becsatolni.

Hanyagolnák a csikósokat

2027. május 15. és augusztus 15. között rendezik meg Belgrádban a következő tematikus világkiállítást, ennek előkészületeiről Tóth Andrea, az Expo 2027 Kiállítás Nonprofit Kft. ügyvezetője beszélt. Azt mondta, a rendezvény központi témája a játék, főleg sportban és zenében.

Arról beszélt, hogy bár a klasszikus magyaros képek is fontosak, ők mást fognak mutatni, mint „csikóst, gulyást, piros paprikát.” Zenében a klasszikus balettől Azahriah-ig mindent szeretnének megmutatni a magyar kultúrából, sportban pedig a következő vizes vébé promócióján lenne a fókusz. Pavilonjuk elsősorban a látogatóknak szól majd, de attól még lesz egy 30 fős konferenciatermük, ahol 200-250 magyar kkv-nak biztosítanának bemutatkozási lehetőséget.

A teljes szervezésre 7 milliárd forintban maximalizált költségkeretet kaptak. Tóth arról beszélt, hogy a kapcsolódó közbeszerzéseket teljes transzparenciával szeretnék lebonyolítani. Az első tender már megy, ez az építésről és kivitelezésről szól, de még hat közbeszerzés lesz alvállalkozóknak, szolgáltatóknak a magyar pavilon megépítésére és az ott elérhető szolgáltatások biztosítására. Az építkezést január 10-én mindenképp el kell kezdeni, mert április 15-re már el kell készülni vele.

A sajtótájékoztatón felmerült az MTÜ 2027-es költségvetésének kérdése. Kaptiány István gazdasági miniszter bejelentése szerint jövőre 89 milliárd forint jut a turizmus egészére. Ezt most Csendes Olivér részletezte: azt mondta, 30,3 milliárd megy a turisztikai forgalom élénkítésére, 17 milliárd támogatásokra, 10 milliárd hitelezési tevékenységhez kapcsolódó költség, és jelentős - de nem részletezett - összeg megy majd mobilitásjavításra légitársaságokkal és busztársaságokkal.

Hozzászólások