Addig totojázott a kormány az azbeszthelyzettel, hogy már az államfő is lökdösi, hogy legyen megoldás

Szánjon több forrást és figyelmet az azbesztügyre, vállaljon szakmailag megalapozott központi koordinációt, írja át életszerűre az azbesztpályázatot. Többek között ezeket várja a kormánytól helyi lakos, polgármester, szakértő, akadémikus, jogász, környezetvédő. A megoldáshoz Baka András államfő is szeretne lökést adni.

A mostaninál jóval nagyobb szerepet várnak az államtól az azbeszt kezelésében érintettek, legyen szó önkormányzatokról, helyi lakosokról, szakmai és civil szervezetekről – derült több fórumon is a héten, amit a nyugat-magyarországi azbesztszennyezéssel kapcsolatban szerveztek. A héten nem csak a két fórum miatt pörögtek fel az azbesztbotránnyal kapcsolatos fejlemények, de azért is, mert mint kiderült Szombathely leginkább szennyezett utcáiban zajló burkolási munkálatok során az azbesztes kövek mellett csatornafedeleket és gázvezeték-szerelvényeket is leburkoltak, utóbbi miatt rendkívüli ellenőrzést indított az MVM. 

A legutolsó azbesztügyi fórum Szombathelyen volt szerdán. Ezen maga Baka András köztársasági elnök is részt vett. Mint fogalmazott, 

Lökést szeretne adni a megoldáshoz.

Azt is jelezte, hogy nem véletlen az időzítés, december 4-én ugyanis személyesen találkozik osztrák kollégájával, Alexander Van der Bellennel, amikor, mint reméli „súllyal kerül szóba” az azbesztügy. Nemény András helyi polgármester pedig arról beszélt több térségbeli kollégája nevében is, hogy várják „a kialakult helyzet egységes kezelését, az iránymutatást, a kezeléshez szükséges központi forrás megnyitását”, és az is felvetette, hogy késve írták ki a pályázatot, kevés benne a forrás, több része is nehezen, vagy nem teljesíthető. Erre már korábban is utalt:

Bukásra áll Szombathely azbesztmentesítési pályázata, a polgármester Magyar Péterhez fordul

Leadták a pályázatukat, de hiánypótlásra szólította fel őket a Magyar Államkincstár. A kért feltételek Nemény András szombathelyi polgármester szerint teljesíthetetlenek és értelmetlenek. A miniszterelnökhöz fordult az ügyben. Eközben Szentgotthárdon az azbeszttartalomra vonatkozó határérték 3,6-szorosát, a bozsoki óvoda mellett pedig közel négyszeresét mérték.

Az itteni kerekasztal-beszélgetésen a kormányzat koordinációs szerepének szükségességét, a megfelelő források biztosítását, és egy rendesen működő pályázat kiírását hangoztatták a résztvevők is,  Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója, Barta Veronika, az Oladi platón élők képviselője, Fiala-Butora Erika ügyvéd nemzetközi és környezetvédelmi jogász, Károlyi Ákos szombathelyi jegyző, Szabó Zoltán az Országos Népegészségügyi Intézet (ONI) Toxikológiai oszátlányak vezetője és Weiszburg Tamás az ELTE geológusa. 

Hasonló a véleményen vannak az azbesztmentesítéssel foglalkozó szakemberek is, igaz ők hétfőn, Győrben, egy másik civil fórumon beszélték át az ügyet. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) hétpontos javaslatcsomaggal álltak elő. Ágoston Csaba, a szövetség elnöke szerint a központi koordináció mellett szükség lenne arra, hogy megbízható, akkreditált vizsgálatokkal alapozzák meg a döntéseket, minden helyszín esetében határozzák meg a végleges célállapotot (vagyis hogy leburkolva hagyják vagy valamikor elszállítják az azbesztes követ), de részesítsék előnyben a szennyezőanyag eltávolítását, ha pedig mégis lefedik, indokolatlanul ne növeljék a szennyezett anyag mennyiségét. Emellett csak szakmailag megalapozott beavatkozásokat támogassanak, tegyék kötelezően ellenőrizendővé az azbeszttartalmat, ha valahol útfelbontásból származó anyagot hasznosítanak újra, továbbá a beavatkozások során tartsák be a munkavédelmi előírásokat, és legyenek egyértelmű képzettségi követelmények az azbesztmentesítési feladatokat ellátók számára.

Négy azonnali lépés megtételére sürgeti a kormányt a Greenpeace Magyarország, amely a szombathelyi fórumon adta át erről szóló levelét Baka Andrásnak, de Magyar Péternek is küldtek belőle: szerintük életszerű feltételekkel kellene újra kiírni pályázatot, amibe be kellene vonni az érintett lakosságot és vállalkozásokat is, emellett nyilvános országos adatbázis is kell minden érintett területről, illetve országos mentesítési ütemterv és szakmai útmutató, emellett pedig azt is kérték, hogy érvényesítsék az osztrák felelősséget, vagyis minden jogi és diplomáciai eszközzel kényszerítsék ki a költségek megtérítését a szennyező fizet elve alapján. 

A sürgetés és frusztráció érthető: a kormányzat először azt ígérte – legalábbis a leginkább érintett szombathelyi Oladi plató esetében –, hogy elszállítják a kockázatos követ. Aztán inkább egy 3 milliárdos azbesztalapot hoztak létre, de ősz lett, mire kiírták rá a pályázatot. Ezen aztán az érintett több mint 200 település jóval kevesebb mint ötöde, 35 tudott csak elindulni, de ők a 3 milliárdos keret másfélszeresére rúgó, 5,5 milliárd forintos támogatási igénnyel. Ráadásul a pályázat az azbesztes kő helyszínen hagyása mellett, annak leburkolását támogatja, amivel később még kezdeni kell majd valamit.

A leginkább érintett Szombathely ki sem várta a pályázatot, saját szakállára kezdte el a mentesítési munkálatokat, amiknek kivitelezése, mint azt a helyszínen tapasztaltunk is, nem feleltek meg az előírásoknak, ami miatt a kormányhivatal is lépett, és ami során mint most kiderült leburkolták a gázvezeték szakaszoló elzáróit és a csatornafedeleket is. A kivitelezés minősége is hagy kívánnivalót maga után, információink szerint, már több helyen kidőltek például a szegélykövek, ami azzal fenyeget, hogy az összetöredezett bitumenréteg alól kiszabadul az azbesztes törmelék.

A városvezetés azzal érvel, hogy a lehető leggyorsabban szerették volna csökkenteni a tavasszal mért extrém magas rostkoncentrációt, ezért zavarták le például sebtiben a burkolásra vonatkozó munkálatok közbeszerzését is, mint Károlyi Ákos jegyző elmondta a szerdai fórumon. Ezt az igyekezetüket díjazták is a lakosok, a szintén ott felszólaló, az Oladi platón élő Barta Veronika nem egyszer elcsukló hangon ecsetelte milyen sokkoló volt szembesülni a „vállalhatatlanul magas” azbesztkoncentrációval, az óvintézkedésekkel, hogy milyen lassan születik döntés az ügyben, és hogy az anyukák süteményreceptek helyett idevágó kormányrendeleteket küldözgettek egymásnak a Magyar Közlönyből. A lefedésért többször is köszönetet mondott a polgármesternek. 

A szakmai szervezetek ennél kritikusabban kezelik a lefedés kérdését. Ágoston Csaba KSZGYSZ-elnök hétfőn Győrben arról beszélt, hogy a beszámolók alapján gondok voltak az egészségvédelmi előírások betartásával, lakosság átjárt a területen, a munkavédelem is hiányos volt, nem tudni, hogy mérték-e a levegő azbeszttartalmát, így nem tudni, milyen expozíció érte az ott dolgozókat. Ezen felül arra is volt példa, hogy a kockázatos követ visszaépítették, vagy az út mellett hagyták és földdel borították be. Azt sem tudni, mennyivel növelték meg a szennyezett anyag mennyiségét a leburkolással „első ránézésre megduplázták”. A szombathelyi önkormányzat korábbi költségekkel kapcsolatos aggodalmairól a polgármester jelezte, hogy bár a teljes mentesítés és elszállítási költsége magasabb lehet, mint a gyors leburkolásé, de utóbbi esetben, ha mégis eltávolítás történik, még egyszer számolni kell vele, és jóval magasabb lehet. Ezekről is volt már szó korábban:

Egészségre veszélyes módon zajlik az azbesztmentesítés, konzerválják a kockázatot Szombathelyen

Több jel is arra utal, hogy szabálysértő és egészségügyi szempontból is kockázatos módon zajlik az azbesztmentesítési munka a szombathelyi Oladi platón. Nem csak ez a gond azonban a város által pár hete elindított, az egészségre súlyos kockázatot jelentő azbeszt kiporzásának megszüntetését célzó tevékenységgel. Azzal, hogy problémás követ helyben hagyják, csak konzerválják a kockázatot, a későbbi költségeket pedig hatványozzák. Mindezt annak ellenére, hogy lehet, hogy csak feleannyi kő került az itteni utcákba, amit viszonylag olcsón el is lehetne vinni.

Mennyi az annyi?

Kiderültek számok is. Szombathelyen például arról beszélt Károlyi Ákos, hogy a városban összesen (az Oladi platón kívüli területekkel együtt) 220 ezer négyzetméternyi kockázatos helyszínt azonosítottak, aminek hatásterülete majdnem a teljes települést lefedte. Ebből eddig több mint 130 ezer négyzetmétert lefedtek, amit ha az időjárás lehetővé teszi a munkálatokat, 170 ezerre fognak növelni, és 50 ezer négyzetméter alacsonyabb kockázatú helyszín marad ki. 

Győrben rákérdeztünk a levegő azbeszttartalom-mérésének, illetve az azbesztes kövek végleges eltávolításának becsült költségére. Czap Gergely, a Magyar Azbeszt- és Kármentesítők Szövetségének vezetőségi tagja szerint a levegő 24 órás azbesztrosttartalmának aranyfilteres, elekronmikroszkópos, mérése 500-600 ezer forintba kerül áfa nélkül. A munkahelyi légtérmérések – amiket például ilyen munkálatok esetében kell elvégezni – 100-150 ezer forintba kerülnek. Jelezte ugyanakkor, hogy a filterek elemzése napokig is eltarthat, és azért is kerül sokba például egy 24 órás vizsgálat mert több munkatárs kell hozzá, akiknek szállást, eljutást is kell biztosítani. 

Az eltávolítás költségeivel kapcsolatban Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének volt elnöke – akinek cége jelenleg is végez azbesztes kőzúzalék eltávolítását célzó munkálatokat a térségben magánmegbízók számára – két szélsőséges értéket adott meg:

nagy területről négyzetméterenként 30-35 ezer forintból már meg lehet szerinte oldani a teljes mentesítést. Kisebb területek esetében azonban fajlagosan magasabb költséggel kell számolni, ami az anyag vastagságától függően akár négyzetméterenként 150 ezer forintig is felmehet.

Az eltávolítási költségek háromnegyed részét a szállítási és lerakási díj teszi ki. Ha például ki tudnának jelölni egy erre szolgáló lerakót, az akár a negyedére is csökkenthetné ezeket, de ehhez isk központi elhatározás kellene. A mérésekkel kapcsolatban jelezte, hogy egyelőre nem feltétlenül szükséges elektronmikroszkópokat alkalmazni, 2029-ig az akkreditált fáziskontraszt-mikroszkópos vizsgálat is elfogadott, ami jóval olcsóbb és gyorsabb módszer a másiknál. 

Az út pora – milyen egészségügyi hatással lehet a burkolatba került azbeszt a közelben élőkre?

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.

Most akkor mi lesz?

A szombathelyi fórumon Weiszburg Tamás geológus az azbeszttel kapcsolatban nyugalomra intett. Szerinte ha rendesen le vannak fedve ezek a kövek, nem okoznak problémát, de nem szabad elfeledkezni róluk, mert később, ha bármilyen okból megbolygatják, kellenek az óvintézkedések. 

Szabó Zoltán az ONI részéről elismerte, hogy a lefedés csökkenti a nagyobb kockázatot, de szerinte ez a módszer a közepes kockázat esetében lehet megfelelő, és ki kell hozzá dolgozni a műszaki feltételeket. Az ONI amúgy a végleges eltávolítást preferálja, különösen ott, ahol magas a kockázat. Szerinte országos központi stratégia, és erőforrások biztosítása szükséges, és különbséget kell tenni a területek között: kockázat és szennyezettség alapján. 

Szóba kerültek kártérítési lehetőségek kérdése is, Bándi Gyula jogász, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese arról beszélt, hogy nehéz és hosszú lesz a felelősségi láncolatot feltárni. Fiala-Butora Erika pedig kiemelte a magyar állam felelősségét, mivel az alaptörvény és a nemzetközi jog alapján is elsődleges feladata az egészséges környezethez való emberi jog védelme. Több példát hozott, amikből ki lehet indulni a szennyező fizet elvének érvényesítésében, de arra is hozott ötleteket, milyen alapon indíthatnak akár a magyar állam ellen is kártérítési eljárást érintett lakosok, ha úgy érzik nem tett meg mindent, vagy épp a magyar állam hogyan indíthat az osztrák állammal szemben hasonló eljárás az állampolgárai nevében.

Az Oladi platón élő Barta Veronika szerint fontos lenne tudni, hogy lesz-e végleges megoldás, és hogy mi lesz addig is, például ki fogja felügyelni és karbantartani az útfelületeket, hogy ne szabaduljon ki az azbeszt. A környezetjogász is arra figyelmeztetett, hogy bármelyik megoldást is követik az önkormányzatok, fontos, hogy legyen róla nyilvántartás, amit más mellett egy országos központi stratégiában kellene előírni.

Hozzászólások