Február 10-én, Szibéria felett 800 kilométerrel ütközött egymással két műhold: az 1993-ban fellőtt orosz Cosmos-2251, illetve az amerikai Iridium telekommunikációs cég egyik szatellitje. Alekszander Sztyepanov, a szentpétervári Pulkovo Obszervatórium egyik kutatója szerint "figyelnünk kell a jövőben arra, hogy az ütközés során keletkezett hulladék hozzávetőlegesen 800 kilométeres zónában szóródott szét".
A tudós szerint a hulladék növeli a Földünk körül már most is aggasztó mennyiségű űrszemetet, így még nehezebb lesz űrhajót fellőni a mostaniaknál - csak ennek az ütközésnek a hulladéka öt-hat évig okozhat jelentősebb gondokat.
A NASA korábban azt nyilatkozta, jelenleg hozzávetőlegesen 19 ezer tárgy alkotja az "űrszemetet", ezek közül körülbelül ezer 10 centiméternél nagyobb.
Lassan nem lőhetünk fel semmit a világűrbe
Nem elég, hogy a Föld körül több ezer kisebb-nagyobb tárgy kering űrszemétként, egy februári műholdkatasztrófa következtében öt-hat évig nagyobb az esélye, hogy az űrbe fellőtt műholdak vagy hajók balesetet szenvednek.
Egyedül maradtak? Megmentheti-e a teljes fideszes sajtót az Index és a Blikk?
A HVG köszöni a bizalmat, nincs az a vihar, amiben megváltozna
Legfőbb Ügyészség az aranykonvoj-ügyről: a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani
Magyar Péter a HVG cikke után azonnali belső vizsgálatot rendelt el az aranykonvoj ügyében
Hermann Veronika: Sikerülhet-e most az, ami 1989-ben elmaradt?
Ahhoz, hogy a mostani rendszerváltás sikeres legyen, nem elég az ügynökakták megnyitása és a vagyonvisszaszerző bizottságok felállítása.
