A korábbi prognózis nem vette figyelembe a sarkvidéki jég olvadását © AP

A BBC értesülései szerint a korábbi előrejelzések nem vették figyelembe a sarkvidéki jégsapkák olvadását és az elszabaduló jéghegyek hatását sem. A koppenhágai csúcson felhívták a figyelmet, hogy a vízszintnövekedésnek súlyos következményei lehetnek emberek millió számára. Napjainkban mintegy 600 millióan élnek olyan, alacsonyan fekvő területeken, amelyeket érinthet a tengerszint emelkedése.

Az ENSZ Klímaváltozást vizsgáló Kormányköz Paneljének (IPCC) 2007-ben kiadott negyedik hatásvizsgálata még 59 centiméterben határozta meg a várható növekedés mértékét.

Konrad Steffen professzor, a University of Colorado kutatója egy keddi sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a grönlandi jégolvadás mértéke komolyan gyorsult az elmúlt évtized során.

„Az évszázad végére 90-120 centiméter közötti tengerszint-emelkedést tartok valószínűnek” – nyilatkozta a BBC riporterének a sarkvidéket 35 éve kutató szakember. „Ez azonban így is az IPCC által meghatározott átlag háromszorosa. Ez óriási eltérés, aminek kezeléséhez azonnali cselekvésre van szükség.”

„A legfrissebb kutatási adatok szerint 1993 óta a tengerszint évi 3 milliméterrel emelkedett, ez jóval felette van a XX. századi átlagnak” – tette hozzá dr. John Church, az Ausztrál Időjárás- és Klímakutató Központ munkatársa.

Eric Rignot professzor, a NASA Jet Propulsion Laboratory nevű kutatóintézetének vezető tudósa szerint az IPCC-jelentés óta gyűjtött, az olvadásra vonatkozó adatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni.

„A gleccserek olvadásának gyorsulása azt eredményezi, hogy Grönland és az Antarktisz nagyobb mértékben gyorsítják a tengerszint emelkedését, mint ahogy azt korábban becsülték” – fejtette ki Rignot.

„Múltbéli tapasztalatainkból kiindulva számítani lehet rá, hogy a tengerek szintje gyorsabban növekszik majd, ahogyan a bolygó egyre melegebb lesz” – figyelmeztetett Stefan Ramstorf professzor a Potsdami Klímakutató Intézet szakértője.

A kutatók által kiadott előrejelzéseket aggodalommal szemlélik a part menti közösségek. David Kemp, a brit Környezetvédelmi Hivatal vezetője szerint még a kisebb mértékű emelkedésnek is beláthatatlan következményei lehetnek.

„Egyszerűen fogalmazva, ha az emelkedés megáll 10 centiméterrel a partvédő gátak szintje alatt, akkor nincs probléma” – fejtette ki Kemp. „Ha azonban 10 centiméterrel magasabb szintet érhet el, mint a gátjaink, akkor hihetetlen pusztítás előtt álunk. Az Északi-tenger ma még nagyon nyugodtnak tűnik, azonban könnyen gyilkos fenevaddá változhat.”