A modern fényképezésben a fotó elkészítése csak az egyik eleme a képkészítésnek, a munka sokszor a számítógép mellett folytatódik tovább. Nem kell feltétlenül rosszra gondolni, hiszen a túl sötét fotók világosabbá tétele vagy méreteinek lekicsinyítése nem számít manipulációnak. A képmódosítás a fotó egyes részleteinek megváltoztatásától kezdődik, aminek ugyanúgy lehetnek fokozatai. Egy arc világosabbá tétele, a különösen zavaró, fehér részletek sötétebbé alakítása különböző módszerekkel az analóg, filmes korszakban is megoldhatóak – és általános elfogadottak – voltak a szakmában. A digitális korszakban a korábban rendkívül sok tudást és gyakorlatot igénylő műveletek lényegesen leegyszerűsödtek, és a lehetőségek is tágabbak lettek. Ma a Photoshoppal két ember arcát megcserélni egy fényképen rutinművelet, míg a múlt században egy bizonyos szempontból nyugodtan nevezhették a szakmája mesterének azt az ismeretlen retusőrt, aki Sztálin mellől tüntette el szorgalmasan a régi elvtársakat. Mennyi terhet levett volna a válláról a modern technika.

Wikipedia

Nehogy azt higgyük, hogy a kormányzati rendelések elmaradnak a modern korban, csak a végeredményen fedezhető fel sokkal nehezebben az utólagos beavatkozás. Az iráni illetékesek a rakétakísérleteik eredményét gondolták feljavítani az utólagos beavatkozással, amikor kiküldték a sikeres indítást bemutató fényképeket a világba. Egy rakéta nem indult el, így egyszerűen odamásolták a besült technikára a célpontjuk felé tartó tölteteket és azok füstjét. A sok füstből láng is lett nemsokára, amikor lelkes amatőrök rájöttek az interneten keringő képek hamisítására.

A füstfelhők, úgy látszik, a mai napig kemény diónak számítanak a képmanipulálók életében: a clone tool (a kijelölt részek másolására használatos Photoshop eszköz) túlzott használata vezetett Adnan Hajj tízéves karrierjének végéhez a Reuters hírügynökségnél. A Bejrútban dolgozó fotóriporter az izraeli bombázást nem találta elég drámainak a képén, így még pár füstfelhővel fokozta pusztítást bemutató tájképét. A szakmában nemcsak felháborodást, hanem értetlenséget is kiváltott a képmanipuláció, hiszen a füstfelhők megrajzolását valószínűleg egy lelkes amatőr is ügyesebben megoldotta volna. A hitelére kiemelten kényes hírügynökség nemcsak a fotót, hanem a fotóst is azonnal eltávolította.

Nagyobb vitát váltott ki tavaly, amikor a dán sajtófotóverseny zsűrije bekérte Klavs Bo Christensen képeit, mert képmanipulálásra gyanakodott. A nyers (raw) fotók megtekintése után vita alakult ki az ítészek között: bár egyértelmű volt az extrém képmódosítás, nehéz volt eldönteni, mi a megengedett a szakmában. A fotóriporter indoklása szerint a nyers képek nem a fotó végleges állapotát tükrözik, hiszen a lényeg a legfinomabb részletek megörökítése, amelyeket a számítógép előtt életre lehet kelteni. A zsűri a kizárást az eredeti képen még nem látható színek túlzott megjelenésével indokolta.

A magyar sajtófotóversenyen a kiírás szerint a kép bármilyen részének a többitől különálló módosítása, illetve egyes képrészletek eltüntetése vagy a fotóra másolása kizárást von maga után. A World Press Photo megengedőbb: a szakmai normáktól eltérő módosítást tiltja. És hogy mi a norma? Erre visszatérhetünk a Photoshop 30 éves születésnapján.