A mamutok kihalásával köszönhetett be a jégkorszak

2010. május 25., kedd, 19:07
Szerző: MTI

A mamutok és egyéb nagytestű állatok, az úgynevezett megafauna kiirtása az Újvilágban magyarázhatja a 12 800 évvel ezelőtti lehűlést, az úgynevezett "fiatalabb driász" beköszöntét bolygónkon - állítják amerikai kutatók, akik a Nature Geoscience folyóiratban közölték tanulmányukat.

Tizenháromezer négyszáz évvel ezelőtt az amerikai kontinenst száznál több féle nagytestű növényevő népesítette be, a korabeli fauna sokkal változatosabb volt, mint manapság Afrikáé. Az óriási növényevők emésztőrendszere mindkét végén hatalmas mennyiségű metánt juttatott a légkörbe, amely a szén-dioxidnál 30-szor hatékonyabb üvegházhatású gáz. Az Új-mexikói Egyetem kutatóinak számítása szerint a megafauna képviselői évente 9,6 millió tonna metánt juttattak évente a levegőbe.

A 11 500 évvel ezelőtti időszakra azonban már a megafauna 80 százaléka kipusztult, a nagytestű növényevők eltűnése az amerikai kutatók szerint a "kétlábú ragadozó" az ember számlájára írható, aki az Újvilágba való megérkezése utáni egy évezredben végzett a mamutokkal és társaikkal. A korabeli grönlandi jégminták tanúsága szerint ekkora jelentősen csökkent a légkör metántartalma.

"A megafauna kiirtása okozta a légköri metánkoncentráció csökkenését, hozzájárulva vagy kiváltva a lehűlést" - emelte ki Felisa Smith. Hozzátette: a metánkoncentráció a mamutok és társainak kihalása miatt 12,5-100 százalékkal csökkent. Ezzel párhuzamosan a hőmérséklet 9-12 Celsius fokkal csökkenhetett, ami körülbelül megfelel a fiatalabb driászkori lehűlésnek. "Az antropocén korszak, azaz a Föld éghajlatának az emberi tevékenység általi befolyásolása nem az ipari forradalommal kezdődött az 1800-as években, hanem tizenháromezer évvel korábban" - vélekedett Felisa Smith.

Kinyomtatom • Elküldöm