Helyfüggő szolgáltatások: forradalom egy év múlva?

Az idei év trendjei között előkelő helyre küzdötték fel magukat a helyfüggő szolgáltatásokat lehetővé tévő szoftverek és alkalmazások, ennek ellenére egyelőre – főleg hazánkban – sokan értetlenül néznek, ha meghallják a címben is szereplő kifejezést. Az iparági szakemberek majdnem egybehangzó véleménye szerint rendkívüli potenciál rejlik az efféle alkalmazásokban, még akkor is, ha sokaknak aggályai támadnak a biztonság kérdését illetően.

Bár a Forrester amerikai elemző cég július végén kiadott felmérése szerint csupán a társadalom elenyésző hányada használja a helyfüggő szolgáltatásokat (location based services – LBS) a növekedés mértéke rendkívül magas. A cég adatai szerint az amerikai internetező felnőttek közül csak 4 százaléka használ valamilyen helyfüggő szolgáltatást, s csupán egy százalék, aki legalább egy héten egyszer be is jelentkezik valahová. Összehasonlításként a Twitter-mikroblogot a netező felnőttek 11 százaléka használta már és 28 százalékuk regisztrált a Facebookra is.

Merre járnak a barátok? Van aki már ez alapján választ éttermet Fotó: Foursquare.com/AP

Itt érdemes megállni egy pillanatra, hiszen alighanem az olvasók közül is sokan vannak olyanok, akik számára újdonság a helyfüggő szolgáltatás kifejezés. Az efféle szoftverek lehetővé teszik, hogy mobilkészülékünk segítségével bejelentkezzünk, „becsekkoljunk” az általunk meglátogatott helyekre, legyen szó étteremről, kávézóról, bevásárlóközpontról, vagy éppen a postahivatalról. A bejelentkezéskor láthatjuk, ha valamelyik – a szolgáltatást szintén használó - ismerősünk ott tartózkodik-e, illetve láthatjuk, hogy barátaink hol vannak éppen. A felhasználók különböző virtuális díjat, vagy kitüntetést gyűjthetnek az aktivitásukért. Például a piacvezető Foursquare esetében külön kitüntetés jár annak aki 10 különböző helyre jelentkezett be, mint ahogy annak is, aki hajóról csekkol be, de például a labdarúgó-világbajnokság alatt a cég és a CNN hírtelevízió közös játékában speciális kitüntetést kapott, aki a helyszínről jelentkezett be a Foursquare rendszerébe. Aki egy adott helyre a legtöbbször lép be, az lesz az adott üzlet, intézmény, vagy akár magánlakás „polgármestere” (mayor), így a felhasználók versenghetnek is egymással, hogy ki tud több helyet megkaparintani magának.

Jelenleg közel egy tucat cég kínál hasonló szolgáltatásokat, közülük a két legjelentősebb a Foursquare és a Gowalla, szorosan a nyomukban pedig ott lohol a Brightkite, a Whrrl és a Loopt. Természetesen nem maradhat ki a felsorolásból a Google Latitude nevű szolgáltatása sem, amely úttörő szerepet töltött be a helyzetfüggő szolgáltatások világában, illetve itt kell megemlíteni, hogy a Facebook fejlesztői is dolgoznak hasonló alkalmazás létrehozásán. Utóbbit már idén nyárra ígérte Mark Zuckerberg, a közösségi oldal első embere, azonban a korábban felmerült személyi adatokkal kapcsolatos problémák miatt számos fejlesztés lelassult a cégnél.

Mire jók a helyzetfüggő szolgáltatások – merülhet fel a jogos kérdés. Nos, egyelőre még maga az IT-szakma is csak puhatolózik, hiszen sokak fejében kísért még a dotcom-lufi emléke, illetve az a tény, hogy indulása után a Twitter is évekig kereste a megfelelő üzleti modellt. A helyfüggő szolgáltatások esetében valamivel egyértelműbbnek látszik a megfelelő irány, még ha az odavezető utat nem is feltétlenül találták meg a befektetők.

Fogyasztókból játékosok

„A helyfüggő szolgáltatások esetében rendkívül fontos, hogy átfogó megállapodásokat írjanak alá a különböző kereskedelemben érdekelt cégekkel” – magyarázta a hvg.hu-nak Szabó Gergely, a Webisztán blog szerzője. A Starbucks kávézólánc például egyike azoknak a vállalatoknak, amelyik korán felismerte a helyfüggő szolgáltatásokban rejlő potenciált, és az üzleteikben a polgármesteri címet megszerző felhasználóknak ingyenes ajándékokkal (egy-egy csésze kávé, sütemény) kedveskednek. Bár üzletileg egyelőre kimutathatatlan, hogy ez a befektetés mit jelentett a cégnek, biztos, hogy a lépés jelentős nyilvánosságot kapott, nem is annyira a sajtón, mint inkább azokon a felhasználókon keresztül akik az ingyen kávé reményében igyekeznek megszerezni a polgármesteri címet, s ezt (mivel az LBS-alkalmazások összeköthetőek a Twitterrel és a Facebookkal is) a közösségi hálózataikon keresztül megosztják ismerőseikkel is.

A virtuális medálokkal sarkallják versenyre a felhasználókat Fotó: Foursquare.com/AP

„A kitüntetések, vagyis a badge-ek alkalmazásával a fogyasztókból játékosok lesznek, a különleges alkalmakra kreált kitüntetésekkel pedig a különböző márkákat be lehet emelni ebbe a játékba, „brandesíteni” lehet a virtuális díjakat” – tette hozzá Szabó Gergely. „Az efféle partneri megállapodások azonban nem csak az óriáscégeknek, hanem akár a kisebb üzleteknek is fontosak lehetnek. Ha ügyesen élnek az adott lehetőséggel, extra bevételhez juthatnak, míg az alkalmazások tulajdonképpen reklámfelületként működnek az ő szempontjukból.”

Jó példa erre egy baltimore-i kávézó, a Miss Shirley’s  esete, ahol az elhúzódó, akár két órásra is nyúló vasárnapi villásreggelik esetében meghirdették, hogy a hely virtuális polgármesterét soron kívül szolgálják ki. Bár egyelőre a bevétel nem növekedett jelentős mértékben, a Foursquare bejelentkezések száma 427 százalékkal ugrott meg.

„Egyelőre a problémát az jelenti, hogy globális mércével mérve még a piacvezető Foursquare kétmillió felhasználója sem túl jelentős” – magyarázta Szabó Gergely. „Az ilyen szolgáltatások szempontjából rendkívül fontos, hogy sok felhasználó tömörüljön egy helyre. Ebből a szempontból jó példa New York – vagy az LBS-alkalmazások fellegvárának számító San Francisco – ahol viszonylag sokan használják a helyfüggő szolgáltatásokat. Ennek ellenére már Budapesten is van egy-két olyan vállalkozó, aki felismerte a rendszer előnyeit, és az egyik belvárosi bárban, valamint egy kávézóban is kínáltak már kedvezményeket az adott helyek virtuális polgármestereinek."