Török kutatók szerint rövid időre csökkenti a vérnyomást egy virtuális valóságban szemlélt megnyugtató táj, miközben klasszikus zene szól. Ez különösen fontos lehet a sürgősségi ellátásra váró, stresszes betegeknél.
Egy krónikus betegség diagnózisa nemcsak testi, hanem komoly lelki veszteséggel is járhat: megváltozhat az, ahogyan a saját testünkre, a jövőnkre és önmagunkra gondolunk. Az ezzel járó érzelmi folyamat sokszor a gyászhoz hasonlít, és akár depresszióval is összetéveszthető. De hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan élethez, amely már nem ugyanolyan, mint a diagnózis előtt?
A hosszú, egészséges élet nyomába eredve sokan keresik a legjobb, legoptimálisabb, legcélszerűbb mozgásformát. Keveseknek jut eszébe, hogy épp a balett lenne az, pedig a tudomány is alátámasztja: a balett minden életkorban képes a longevity szolgálatába állni, és nemcsak a fizikai ellenállóképességet erősíti, hanem az agy egészségét is védi. Nem is szólva arról, hogy a lelket is ápolja.
A történet általában egy ártatlan köhintéssel vagy tüsszögéssel kezdődik. A gyerek elalszik, a lakás végre elcsendesedik, te pedig csak „gyorsan utánanézel”, normális-e, hogy ma este kétszer is furcsán vette a levegőt. Öt perccel később már hét böngészőlap van nyitva, elolvastál két fórumot, három egészségügyi cikket, megnéztél egy videót, és megkérdeztél egy AI-chatbotot is. Az egyik találat szerint nincs ok aggodalomra, a másik azt javasolja, hogy figyeld meg reggelig, a harmadik pedig olyan ritka betegséget említ, amelyről tíz perccel korábban még azt sem tudtad, hogy létezik.
Futás, szánhúzás, evezés, kitörés és falilabdázás: a Hyrox néhány év alatt globális fitneszjelenséggé vált. De mit tud ez a sport azon túl, hogy látványos és közösségi élményt ad? Pájer Bence Hyrox-versenyzővel arról beszélgettünk, kinek való, hogyan érdemes belevágni, és hol húzódik a határ a hasznos terhelés és a túlzás között.
Nem csak az számít, hogy sportolunk-e és mit eszünk: a napközbeni néhány perces mozgás, a megfelelő alvás, a kevesebb só, sőt még a stressz csökkentését segítő zenehallgatás is hozzájárulhat a szív egészségéhez. Kardiológusok hat olyan hétköznapi szokást gyűjtöttek össze, amelyet ők maguk is beépítenek a napjaikba.
Puffadás, hasi fájdalom, hányinger, székrekedés vagy éppen hasmenés: a bél és az agy közötti kommunikáció zavarai a lakosság mintegy 40 százalékát érinthetik. A frissen megjelent Róma V kritériumrendszer új diagnózisokat is beemelt, és több ponton átalakította, hogyan gondolkodunk ezekről a panaszokról. Magyarországon azonban a megfelelő ellátáshoz sok beteg továbbra is nehezen jut hozzá.
Együnk sok zöldséget és gyümölcsöt az egészségünk érdekében – és ezzel nem is nagyon lehet vitázni. Viszont ezek a mai egészséges ételek messze nem ugyanazok, mint amilyenek szüleink és nagyszüleink idejében voltak.
Antibiotikum-rezisztenciára utaló jelek már olyan csecsemők bélrendszerében is megjelenhetnek, akik még soha nem kaptak antibiotikumot. Egy új kutatás szerint ebben az anyatej összetétele, a születés módja és az anya genetikai sajátosságai is szerepet játszhatnak.
A mellrákról gyakran a szűrés, a gyógyulás és a pozitív történetek nyelvén beszélünk. Flink Lili biológus saját diagnózisa után azonban azt is megtapasztalta, mennyi düh, veszteség, bizonytalanság és tévhit kísérheti a betegséget. BRCA1-mutációval, kemoterápiával és több műtéttel a háta mögött arról beszél, miért veszélyes a csodaszerekbe vetett hit, miért nem szabad a betegeket hibáztatni, és miért nem kötelesség hálásnak lenni a rákért.
Vakítóan fehér, tökéletesen egyforma, szabályos fogak: a közösségi média korában könnyű azt gondolni, hogy az esztétikai fogászat végső célja egy univerzális „hollywoodi mosoly”. A modern szemlélet azonban szinte az ellenkező irányba halad. Egyre fontosabb a természetes foganyag megőrzése, az arc karakteréhez illő arányok megtalálása és annak felismerése, hogy egy esztétikai problémának olykor funkcionális oka van.
A vörös hús fogyasztása nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, illetve bizonyos daganatok kockázatával függhet össze, hanem a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszhat. Ezt jelzik egy megfigyeléses tanulmány előzetes eredményei, amelyeket az Európai Cukorbetegség-kutató Társaság (EASD) milánói éves konferenciáján mutattak be. Az új tanulmány eredményei azonban összetett képet mutatnak a feldolgozott húsok és a molekulát szintén tartalmazó tejtermékek esetében is.
Az alvás életünk egyik legalapvetőbb szükséglete, mégis talán éppen azért, mert a hétköznapjaink része, sokszor nem gondolunk rá tudatosan. Inkább csak akkor foglalkozunk vele, amikor már rosszul alszunk, fáradtan ébredünk vagy este hiába szeretnénk elaludni, az agyunk elkezdi a másnapi teendőket sorolni. A megfelelő pihenés ugyanakkor számos különböző tényezőn múlhat. De vajon mennyibe kerülne, ha mindent megadnánk magunknak a jó alváshoz – és mi az, amit akkor sem tudnánk megvenni?
Hűvös hálószoba, súlyozott alvómaszk, magnézium, kivi lefekvés előtt, okosóra, szigorú esti rutin – a sleepmaxxing hívei mindent bevetnek a tökéletes alvásért. A módszerek egy része valóban segíthet, ám a túlzott igyekvés sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Amikor aranyérről esik szó, szinte automatikusan a székrekedés jut az eszünkbe: az erőlködés és a hosszú percek a vécén. Csakhogy a bélrendszer működése ennél bonyolultabb, és van, akinek pont az ellenkezője okoz gondot.
Egy új tanulmány szerint a vizsgaidőszak olyan stresszt okoz a hallgatóknak, ami a vércukorszint jelentős emelkedésével jár együtt, ezáltal pedig akár még a 2-es típusú cukorbetegség és az inzulinrezisztencia kialakulásához is hozzájárulhat.
A rövidlátás világszerte egyre gyakoribb, és az előrejelzések szerint 2050-re már az emberiség fele érintett lehet. Különösen gyorsan nő az aránya a gyerekek és a fiatalok körében, miközben a miópia nem pusztán annyit jelent, hogy szemüvegre van szükség: nagyobb fokú rövidlátásnál később súlyosabb szembetegségek kockázata is emelkedhet. Dr. Tapasztó Beáta szemészorvossal arról beszélgettünk a Kösz, jól podcast új epizódjában, mi áll a jelenség terjedése mögött, mit lehet már gyerekkorban tenni a megelőzésért, és milyen módszerekkel lassítható a romlás.
Derékfájás, ropogó térd, merev nyak: hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden panasz mögött valamilyen károsodás áll. Pedig a fájdalom és a test strukturális állapota nem mindig jár kéz a kézben, a túlzott kímélet pedig sok esetben többet árthat, mint használ. Kirván András gyógytornásszal arról beszélgettünk, mikor érdemes mozogni, mikor kell pihenni, és mely mozgásszervi tévhiteket lenne ideje elengedni.
Korábban a stroke inkább az idősek betegsége volt. Manapság viszont egyre gyakrabban fordul elő az 55 év alattiaknál – erről árulkodnak egy amerikai kutatás adatai. A tudósok egyelőre értetlenkednek, nem tudják, hogy mi állhat a háttérben.
A köznyelvben felfázásnak hívott panasz, orvosi nevén akut hólyaghurut rengeteg nőt érint, mégis rendszeresen ott akadunk el, hogy melyik szakorvos ajtaján kell bekopogni vele.
