#egészség

Igyál, hogy szép hangod legyen – milyen ciklusai vannak az orrnak, és mi az a hanghigiénia?

A megfelelő hidratáltság a hangszálak működésében is kulcsfontosságú – mondja Burián András fül-orr-gégész, akivel a krónikus orrspray-függőségről és arról is beszélgettünk, miért nem ajánlott az énekeseknek szaunába járni. Miért kíméljük a hangunkat egy nagy buli után? Hogyan befolyásolja a menstruációs ciklus az énekesnők munkáját, és mikor érdemes orvoshoz fordulni a rekedtség miatt?










Miért lett a legegyszerűbb szükségletünkből luxuscikk?

Habár az alvás minden élőlény – így az ember számára is – alapvető biológiai szükséglet, manapság mégis egyre inkább kiváltságnak vagy luxusnak érezhetjük a minőségi és elegendő mennyiségű alvást. Mi változott, miért alakult így a viszonyunk ezzel a létfontosságú folyamattal kapcsolatban?



A kötőszövet, amely befolyásolhatja, mennyire maradunk mozgékonyak időskorban

Az öregedésről szóló közbeszéd sokáig elsősorban a ráncokról, a memóriáról vagy a szív- és érrendszeri betegségekről szólt, miközben talán az egyik legfontosabb kérdés ennél sokkal hétköznapibb: hogyan maradhat valaki hetvenéves kor felett is mozgékony, stabil és fizikailag önálló? Mi teszi lehetővé, hogy egy idős ember könnyedén felálljon egy székből, magabiztosan lépcsőzzön, hosszú sétákat tegyen vagy egyszerűen csak fájdalom nélkül élje a mindennapjait, miközben mások már jóval korábban merevségről, egyensúlyvesztésről és állandó mozgásszervi panaszokról számolnak be?


Miért őszülünk? Egy új kutatás szerint a válasz a rák elleni védekezésben is kereshető

Az ősz hajszálakra eddig az öregedés természetes jeleként is tekinthettünk, ám új kutatások szerint kapcsolatban állhatnak a DNS-károsodással, sőt a melanoma kialakulásának kockázatával is. A vizsgálatok arra utalnak, hogy az őszülés a melanocita őssejtek védelmi válasza lehet a potenciálisan daganatos átalakulással szemben. A folyamat így nem csupán esztétikai változás, hanem a szervezet sejtszintű daganatellenes mechanizmusainak lenyomata is lehet. A felfedezés új összefüggésbe helyezi az öregedés és a bőrrák biológiáját.


A szám, amely többet árul el az egészségünkről, mint a vérnyomásunk

Nemcsak az általános állóképességet, hanem az életkilátásokat is meglepően biztosan jelzi előre egy manapság egyre többet emlegetett mérőszám. Mit jelent pontosan a VO2 max, és miért lett a longevitymozgalom kulcsfontosságú adata? Hogyan tükrözi a sportolók és az átlagemberek teljesítménye közti különbséget? Miként változik az életkorral, és mit tehetünk azért, hogy minél tovább a biztonságos tartományban tartsuk?




A Stanford-kutató, aki megtanította a világot aludni, lélegezni és napfürdőzni

Andrew Huberman olyan témákról kezdett beszélni, amelyek szinte mindenkit érintenek: hogyan aludjunk jobban, hogyan kezeljük a stresszt, hogyan legyünk képesek hosszabb ideig figyelni, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet az agyunkból. A Stanford neurobiológusa néhány év alatt a világ egyik legismertebb egészségügyi podcasterévé vált. A népszerűséggel együtt azonban egy másik kérdés is egyre fontosabb lett: mennyi tudomány és mennyi marketing van valójában a tanácsai mögött?




Megdőlhet a fogyás legnagyobb szabálya: a gyorsabb módszer tartósabb eredményt hozhat?

Aki próbált már fogyni, valószínűleg találkozott azzal a tanáccsal, hogy ne akarjon túl gyors eredményt. A szakértők, az internet és a jó szándékú ismerősök évtizedek óta ugyanazt ismételgetik: a lassú fogyás tartósabb. De mi van akkor, ha a történet nem ennyire egyszerű? Egy friss kutatás most olyan eredményeket mutatott be, amelyek új megvilágításba helyezhetik a fogyásról alkotott elképzeléseinket.