Van, aki nyolc órát tölt ágyban, mégis úgy ébred, mintha alig aludt volna. Más egész éjjel horkol, de fogalma sincs róla, vagy egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy napközben fáradt, ingerlékeny és nehezebben koncentrál. Várdi Katalin szomnológussal arról beszélgettünk, honnan lehet felismerni, amikor már nem egyszerűen egy rossz éjszakáról van szó – és mit tud ma kezdeni ezzel az alvásmedicina.
Egy országos tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők kezelésében egyre fontosabb a rákmegelőzés és a korai felismerés.
A populáris kultúrában népszerű az az elképzelés, amely szerint a középkorú nő egyszer csak szexuális csúcsformába kerül, felszabadul, magabiztos lesz, és jobban kívánja a szexet, mint valaha. Jól hangzik. Csakhogy erre nincs meggyőző tudományos bizonyíték. Ráadásul éppen ezekben az években kezdődik sok nőnél a menopauzális átmenet, amely a szexualitást is átrendezheti. De vajon tényleg csökken a vágy? Mit tesznek a hormonok, mit a kapcsolat, és mi történik akkor, ha már maga az elképzelésünk is téves arról, hogyan „kellene” működnie a női vágynak?
Miközben a sajtimádók a kedvenc csemegéjüket fogyasztják, talán nem is gondolnak arra, hogy nem csupán az ízlelőbimbóikkal, hanem a bélrendszerükkel is jót tesznek ilyenkor.
Rengetegen táplálják a gyereküket tápszerrel, mégis kevés a megbízható útmutatás azzal kapcsolatban, hogyan lehet ezt biztonságosan csinálni. Mi az a tápszer, és mióta használjuk? Miből készül? Betegesebbek-e a tápszeres babák? Ezekre a kérdésekre is megpróbál választ adni Mallory Whitmore oktató, író, a tápszeres csecsemőtáplálás elkötelezett szószólójának könyve, a Tápszeretet. Szerkesztett részlet.
Soha ennyi adatunk nem volt arról, hogyan kellene ennünk, aludnunk, mozognunk, regenerálódnunk vagy éppen öregednünk. Elsőre ez felszabadítónak tűnik: végre egyre több minden van a saját kezünkben. Csakhogy könnyű eljutni oda, hogy az egészség már nem biztonságot, hanem újabb teljesítménykényszert jelent. A Kösz, jól legújabb adásában Kerekes Anna dr. Csabai Márta egészségpszichológussal arról beszélgetett, hogyan lehet eligazodni az egymásnak ellentmondó tanácsok között anélkül, hogy közben állandóan a saját egészségünk miatt szoronganánk.
Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.
A vállfájdalommal járó állapot gyakori a menopauza körüli életkorban, és az ösztrogén hormonális változásai szerepet játszhatnak a kialakulásában. De bizonyíték még nincs elég.
A Malajziai Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, képes-e az étcsokoládé befolyásolni az edzésen nyújtott teljesítményt.
Nagy meglepetés érte a finn tudósokat, amikor kiderült, nem csak a sok gyereket szülő nőknek jár gyorsabban a biológiai órájuk.
Sok nő akkor találkozik először a PCOS diagnózisával, amikor rendszertelenné válik a ciklusa, nehezebben esik teherbe, vagy hormonális tünetei jelentkeznek. Ebből arra következtethetnénk, hogy ez elsősorban a termékeny évekre tartozó nőgyógyászati probléma. Az elmúlt évek kutatásai azonban más képet rajzolnak – olyannyira, hogy idén maga a szindróma is új nevet kapott: már PMOS-ként hivatkoznak rá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Egy régóta ártalmatlannak hitt ízületi készítmény kerül most górcső alá, miután amerikai kutatók az agy anyagcseréjében találtak rá arra a mechanizmusra, amely a demencia felgyorsult lefolyásához vezethet.
Sikersztoriként számoltak be egy újraélesztésről, csakhogy később kiderült: a beteg életét vesztette. A Mentőszolgálat bocsánatot kért, most pedig azt is elmondták, milyen tanulságokat vontak le az ügyből.
Van egy szervünk, amely évekkel korábban tudhat valamit rólunk, mint mi magunk. Egy friss kutatás szerint a bélmikrobiom összetételében akár több mint tíz évvel a diagnózis előtt is kimutathatók lehetnek a vastagbélrák kialakulásának nyomai. A tudósok olyan baktériumokat és anyagcseretermékeket azonosítottak, amelyek jóval a tünetek jelentkezése előtt elárulják, mi zajlik a testünkben. Milyen korai jelekre kell figyelni, és mit tehetünk azért, hogy a bélflóránk ne ellenünk, hanem értünk dolgozzon? Dr. Borbényi Erika onkológussal és dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal beszélgettünk.
Vannak helyzetek, amikor utólag rájövünk: fogalmunk sincs, hogyan vészeltünk át egy komoly krízist. Kaphattunk egy plusz löketet? Vagy átadtunk magunkat a folyamatnak? Milyen jelenség magyarázza, hogy mégis továbbmegyünk, amikor úgy gondoljuk, elfogyott az út előttünk, és honnan fakad ez a belső tartalék? Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
A boltok polcain ma szebb, nagyobb és egész évben elérhető zöldségek és gyümölcsök sorakoznak, mégsem biztos, hogy beltartalmuk ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egyre több vizsgálat utal arra, hogy bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból kevesebb lehet bennük – és ha a tendencia folytatódik, annak jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy hány milligramm C-vitamin van egy citromban.
A légszennyezésről általában a tüdő, a szív vagy az érrendszer jut eszünkbe. Egyre több kutatás azonban arra utal, hogy a levegő minősége az agy működésére és a lelkiállapotunkra is hatással lehet. Egy friss elemzés most egy különösen érzékeny területen talált figyelemre méltó összefüggést.
Mi van akkor, ha az öregedő sejt nem egyszerűen elhasználódik, hanem részben elveszíti a képességét arra, hogy „olvassa” a saját fiatalabb működéséhez szükséges információt? David Sinclair harvardi genetikus laborjában éppen ezt a merész elképzelést próbálják tesztelni. Állatokban már olyan eredmények születtek, amelyek néhány éve még sci-finek tűntek – és most elérkezett a pont, amikor kiderülhet, meddig vihető el ez az elképzelés.
Mozgás és mozgás között meglepően nagy különbség lehet a demencia szempontjából
Amikor Alexandria Ocasio-Cortez amerikai kongresszusi képviselőnő 36 évesen nyilvánosan beszélt arról, hogy lefagyasztatja a petesejtjeit, pillanatok alatt kiderült, mennyi ítélet és elvárás tapad még mindig ahhoz, mikor „illik” egy nőnek gyermeket vállalnia. Magyarországon 2025 óta már szociális célból is elérhető a petesejtfagyasztás, mégis sokan továbbra is cseh vagy szlovák klinikát választanak. Megnéztük, kik és miért döntenek az eljárás mellett, mennyibe kerül itthon és a magyarok körében népszerű szomszédos országokban, és hogy milyen esélyeket ad valójában.
