#egészség


Hogyan tesz a betegségek túldiagnosztizálása szorongóbbá minket?

Autizmus, ADHD, depresszió, prediabétesz – napjainkban egyre több egészségi problémát egyre korábban felismerünk. De vajon ez mindig hasznos? Milyen következményekkel járhat, ha valakire ráragasztunk egy diagnosztikus címkét? - teszi fel a kérdést Suzanne O’Sullivan neurológus szakorvos A diagnózisok kora című könyvében. Szerkesztett részlet.








Megöregszik az immunrendszer, nyakunkon a tartós gyulladás – miért félrevezető az immunerősítés ígérete?

Az életkor előrehaladtával megesik, hogy az immunrendszer egyre lassabban és kevésbé pontosan reagál a fertőzésekre, miközben a szervezetben tartós, alacsony fokú gyulladás alakulhat ki. Ennek hátterében részben a sejtek közötti kommunikáció megváltozása áll, amit ma már az öregedés egyik biológiai ismérveként tartanak számon.


Ezért nem elég az akaraterő a dohányzásról való leszokáshoz

A dohányzásról való leszokás sokak számára évekig tartó küzdelem, hiszen a nikotinfüggőség sokkal mélyebben gyökerezik az agyban, mint azt elsőre gondolnánk. A kutatók szerint nem az akaraterő hiánya áll a visszaesések hátterében, sokkal inkább néhány jól azonosítható triggerhelyzet és egy rosszul megválasztott stratégia. Milyen tudományos módszerek segítenek végleg leszokni, és milyen anyagi előnnyel járhat, ha valaki sikeresen leteszi a cigarettát?



Teljes egészségügyi szkennelés egy óra alatt: forradalmi újdonság vagy hamis illúzió?

Ki ne szeretné egyetlen óra alatt megtudni, van-e bármi baj a testében? A modern egészségszkennerek erre az igényre építenek: gyorsan, látványosan és rengeteg adattal ígérnek megnyugvást. Egy új startup mindössze 499 dollárért ígéri mindezt. De a szűrések világában a több információ nem mindig jelent nagyobb biztonságot – néha csak újabb kérdéseket vet fel.




Nem alszik, ezért mindent bevetne? – ezt kell tudni a melatoninról, az altatókról és az alvást segítő gyógynövényekről

Van az a szint az álmatlanságban, amikor az ember már nem válogat. Ilyenkor kerülnek elő olyan alvássegítők, mint a melatonin, a macskagyökér, a citromfű tea, a régi altató, a szorongásra felírt gyógyszer vagy egy pohár szeszesital. Csakhogy az alvássegítő szerek között nagy különbségek vannak, és ami külön-külön ártalmatlannak tűnik, együtt már kockázatos lehet. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel beszéltük át, mikor jöhetnek szóba a gyógynövények vagy a melatonin, és miért kell különösen óvatosnak lenni a nyugtatókal és altatókkal.



Nem biztos, hogy akkor kell kávét inni, amikor a legjobban kívánjuk

Kevés dologhoz ragaszkodunk annyira a mindennapokban, mint a kávéhoz. Van, aki nélküle el sem tudja kezdeni a napot, van, aki munka közben méri vele az időt, és van, aki este is gond nélkül megissza, mert úgy érzi, rá már nem hat. A koffein azonban nem mindenkiben ugyanúgy dolgozik, és nem biztos, hogy azt adja, amit várunk tőle.


Bél, mikrobiom, húgyutak: egy összefüggés, amiről ritkán esik szó

A hólyaghurutot a legtöbben a hideggel, a nedves fürdőruhával vagy a huzatos irodával hozzuk összefüggésbe. Az viszont ritkán jut eszünkbe, hogy a történet jó eséllyel máshol kezdődik: a bélrendszerünkben. A húgyúti fertőzéseket leggyakrabban okozó baktériumok ugyanis onnan indulnak útnak. Utánajártunk, mennyire szól bele az étrend a húgyúti problémáinkba.



A lányok egyre korábban menstruálnak – de érdemes-e szülőként késleltetni a folyamatot?

Az első menstruáció időzítése nem pusztán egyéni vagy családi adottság kérdése. A kutatások szerint a genetikai tényezők mellett a táplálkozás, a testösszetétel, az anyagcsere állapota, a stressz és bizonyos környezeti hatások is szerepet játszhatnak abban, mikor lép egy lány a reproduktív érés új szakaszába. A jelenség egyre több szülőt foglalkoztat, egyes anyák pedig már tudatosan próbálják késleltetni lányaik első menstruációját. De van-e erre valóban lehetőség, és egyáltalán kívánatos-e beavatkozni ebbe a folyamatba? Nőgyógyásszal beszélgettünk.