Szeretne 100 évig élni? Nem biztos, hogy ehhez elég a zöldség és a gyümölcs
Kínai kutatók több mint 5000, 80 évnél idősebb embert vizsgáltak meg, hogy kiderüljön, a táplálkozásnak van-e szerepe az idős életkor elérésében.
Régen minden jobb volt – sóhajtanak az öregek, és még ha a „megszépítő messzeség” számukra másképp is láttatja a világot, van, ami valóban kedvezőbb volt évtizedekkel ezelőtt.
Egy új tanulmány szerint a gyümölcsök és zöldségek ma csupán feleaannyira táplálóak, mint 60 évvel ezelőtt voltak. Az Egyesült Királyságban működő Deep Science Ventures kutatói megállapították, hogy a ma betakarított amerikai terményekből olyan létfontosságú tápanyagok hiányoznak, mint például a C-vitamin, a kalcium és a vas. A változás egybeesett a nagyobb hozamú, alacsonyabb szárú búzafajták elterjedésével, miközben a vizsgált talajok ásványianyag-tartalma nem mutatott hasonló visszaesést.
Hasonló eredményre jutott egy 2022-es brit tanulmány, amely az 1940-es, 1991-es és 2019-es élelmiszer-összetételi feljegyzéseket hasonlította össze. Arra jutott, hogy a gyümölcsök és zöldségek átlagos vaskoncentrációja körülbelül 50 százalékkal csökkent. A réz 49 százalékkal, míg a magnézium körülbelül 10 százalékkal volt kevesebb. Ezek a számok persze nem jelentik azt, hogy minden sárgarépa vagy alma elveszítette a tápértékének felét. A különböző növények és tápanyagok eltérő tendenciákat mutatnak, és a történelmi összehasonlításokat befolyásolhatják a változó fajták, mintavételi eljárások és laboratóriumi technikák.
Az okokat kutatva megállapították, hogy nem csupán a talajminőség okolható mindezért. Sokkal inkább arról van szó, hogy miközben a maximális hozam érdekében nemesítik a növényeket, akaratlanul is csökkenthetik azok tápértékét. Ezt a jelenséget hígulási hatásnak nevezik a kutatók. Ha egy növény több szénhidrátot, keményítőt vagy vizet halmoz fel, miközben az ásványi anyagok mennyisége nem emelkedik ugyanilyen arányban, akkor az adott tömegre jutó tápanyag koncentrációja csökkenhet. A növény ugyan több termést hoz, de a termés nem feltétlenül lesz ugyanolyan gazdag ásványi anyagokban.
Itt van azután a klímaváltozás is. A légkör szén-dioxid szintjének emelkedése felgyorsíthatja egyes növények fotoszintézisét, lehetővé téve számukra, hogy több szénhidrátot termeljenek. A további növekedés azonban nem feltétlenül jár több ásványi anyaggal. Egy 2025-ös metaanalízis, amelyet a Leideni Egyetem kutatói vezettek, széles körű változásokat talált a növények kémiai összetételében a megemelkedett szén-dioxid-szint mellett, amelyek közül a cink különösen érzékeny volt – írja a ZME Science.
Bizonyos esetekben tehát kétszer annyi kenyeret vagy zöldséget kellene enni ahhoz, hogy ugyanazokat a tápanyagokat megkapjuk, mint a nagyszüleink, viszont akkor meg is híznánk, miután kétszer annyi lenne a kalóriabevitel is. Szerencsére, az élelmiszerek tápértéke nem egyetlen szám. Egy alma tartalmazhat bizonyos mennyiségű C-vitamint, káliumot, rostot és más hasznos összetevőket. Ezek mennyisége eltérően változhat, ezért egy-egy tápanyag csökkenéséből nem lehet automatikusan arra következtetni, hogy az élelmiszer teljes táplálkozási értéke ugyanilyen arányban romlott.
Az említett kutatás mindenesetre nem arról szól, hogy mostantól kerüljük a gyümölcsöket és a zöldségeket. Viszont érdemes figyelni a változatosságra, miután a különböző színű, fajtájú és eredetű zöldségek és gyümölcsök eltérő tápanyagokat biztosíthatnak. A cél nem az, hogy visszatérjünk a múlt mezőgazdaságához, hanem az, hogy olyan korszerű technológiákat fejlesszenek, amelyek gondoskodnak arról, hogy ne csak bőségesen álljon rendelkezésre az élelmiszer, hanem táplálkozási szempontból is értékes legyen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
