Itt lehet a hosszú élet titka? Rekordközeli a százéves nők száma ebben a térségben
Szardínia közepén, Bolotana településen úgynevezett kék zónát azonosítottak a száz év fölötti női lakosság arányát tekintve, amely jelenleg csak Hongkongban magasabb.
#hosszú élet
Az egészségesebb társadalom ára: újra kell írni a nyugdíj és a munka szabályait
A longevityt könnyű futurisztikus génterápiákkal és százötven éves élettel azonosítani, pedig a gyakorlatban már az is alapjaiban változtatná meg az életünket, ha tíz-húsz évvel tovább maradnánk jó fizikai és szellemi állapotban. Adam Gries, a Vitalism egyik alapítója szerint ennek hatása messze túlmutatna az egészségügyön: újra kellene gondolnunk a munkát, a nyugdíjat, a családot és azt is, mit tekintünk idős kornak.
A hosszú élet elérése egyszerűbb lehet, mint gondolná: elég, ha erre az egy dologra nagyon odafigyel
Van valami, ami a mozgásnál és a fogyasztott ételeknél is fontosabb lehet, ha szeretne sokáig élni – mutat rá egy amerikai kutatás.
Tényleg vissza lehet fordítani az öregedést? Egy Harvard-kutató már húsz éve ezen dolgozik
Mi van akkor, ha az öregedő sejt nem egyszerűen elhasználódik, hanem részben elveszíti a képességét arra, hogy „olvassa” a saját fiatalabb működéséhez szükséges információt? David Sinclair harvardi genetikus laborjában éppen ezt a merész elképzelést próbálják tesztelni. Állatokban már olyan eredmények születtek, amelyek néhány éve még sci-finek tűntek – és most elérkezett a pont, amikor kiderülhet, meddig vihető el ez az elképzelés.
Száztizenöt éves korában meghalt Japán legidősebb embere
Kagava Sigeko volt 2021-ben a világ legidősebb nője, aki olimpiai fáklyavivő lehetett.
Bryan Johnson: A biohacker, aki vércserével, őssejtekkel és önmaga klónozásával küzd a halál ellen
Bryan Johnson mindent mér, mindent szabályoz, és az egész életét annak rendeli alá, hogy minél tovább éljen. A világ legismertebb biohackere egyszerre tette divatossá a biomarkereket, az alvásoptimalizálást és a megelőzést, miközben a Blueprintből üzletet, a Don’t Die szlogenből pedig már-már világnézetet épített. De mit ér a teljes kontroll ígérete, ha közben nála is olyan betegség jelenik meg, amelyet a tökéletes rutin sem előzött meg?
Találtak egy közös pontot a 100 évet élő emberekben, és nem az étrend az
Olasz kutatók ezúttal a pszichológia oldaláról közelítették meg a kérdést, hogy miért érik meg bizonyos emberek a 100 éves kort.
Szervnyomtatás és génterápia: Putyin 26 milliárd dolláros útja az örök élet felé
Az öregedés lassítása és az emberi élettartam radikális meghosszabbítása már nem pusztán tudományos kísérlet, hanem geopolitikai és stratégiai kérdés is. Vlagyimir Putyin 26 milliárd dolláros programja azt jelzi, Oroszország komolyan hisz abban, hogy az öregedés elleni küzdelem a jövő egyik legfontosabb tudományos és politikai versenyterülete lehet. A cél nem kevesebb, mint az öregedés biológiai folyamatainak befolyásolása, sőt hosszú távon akár visszafordítása. De vajon meddig terjedhet a tudomány, és hol kezdődik az a pont, ahol az örök élet keresése már politikai hatalmi kérdéssé válik?
A kötőszövet, amely befolyásolhatja, mennyire maradunk mozgékonyak időskorban
Az öregedésről szóló közbeszéd sokáig elsősorban a ráncokról, a memóriáról vagy a szív- és érrendszeri betegségekről szólt, miközben talán az egyik legfontosabb kérdés ennél sokkal hétköznapibb: hogyan maradhat valaki hetvenéves kor felett is mozgékony, stabil és fizikailag önálló? Mi teszi lehetővé, hogy egy idős ember könnyedén felálljon egy székből, magabiztosan lépcsőzzön, hosszú sétákat tegyen vagy egyszerűen csak fájdalom nélkül élje a mindennapjait, miközben mások már jóval korábban merevségről, egyensúlyvesztésről és állandó mozgásszervi panaszokról számolnak be?
A Stanford-kutató, aki megtanította a világot aludni, lélegezni és napfürdőzni
Andrew Huberman olyan témákról kezdett beszélni, amelyek szinte mindenkit érintenek: hogyan aludjunk jobban, hogyan kezeljük a stresszt, hogyan legyünk képesek hosszabb ideig figyelni, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet az agyunkból. A Stanford neurobiológusa néhány év alatt a világ egyik legismertebb egészségügyi podcasterévé vált. A népszerűséggel együtt azonban egy másik kérdés is egyre fontosabb lett: mennyi tudomány és mennyi marketing van valójában a tanácsai mögött?
Mérhetően öregítenek az idegesítő emberek
Egy problémás kolléga, családtag vagy házastárs nem csupán napi bosszúságokat okozhat, hanem hosszú távon alááshatja a tőle szenvedő fél egészségét, felgyorsíthatja annak biológiai öregedését – bizonyították amerikai kutatók.
Nem az a kérdés, kibírunk-e öt napot evés nélkül – a longevitykutató, aki szerint a testünk többre képes, mint gondolnánk
A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggelire kávé és péksütemény, napközben nassolás, cukros üdítők, késő esti vacsora, majd kezdődik minden elölről. Valter Longo szerint éppen ez lehet az egyik probléma. A világhírű longevitykutató úgy véli, a szervezetnek időnként nem több energiára, hanem több szünetre van szüksége. Kutatásai szerint a jól időzített visszafogottság olyan regenerációs folyamatokat indíthat be, amelyek az egészséges öregedés szempontjából is fontosak lehetnek.
A kardiológiai prevenció új célja: minél több élet az években
A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.
Tényleg tovább élnek, akik szaunáznak? Megnéztük, mit mondanak a kutatások
A szauna régi, ismerős rutin, de a köré épült ígéretek már nagyon is újak. A forróságtól ma sokan nemcsak megkönnyebbülést várnak, hanem jobb keringést, lassabb öregedést, sőt akár hosszabb életet is. Utánajártunk, mi történik valójában a testben a hőterhelés alatt, mit mutatnak az emberi vizsgálatok a szív, a vérnyomás és az agy kapcsán, kiknek lehet hasznos, és hogyan érdemes biztonságosan belevágni.
Örökölhető a hosszú élet? Úgy néz ki, 55%-ban nem az életmódon múlik
Sokkal nagyobb szerepe van a genetikának abban, hogy milyen soká élünk, mint korábban gondolták – derül ki egy új kutatásból, amely szerint az emberi élettartam körülbelül 55 százaléka örökletes.
60 ezer ember adatai nem hazudnak: napi +5 perc alvás +1 évet ad az élethez
Öt perccel több alvás, két perccel több mozgás és valamivel több zöldség fogyasztása jobb egészséget és így akár plusz éveket is jelenthet valaki számára – állítja egy nagyszabású ausztrál-brit tanulmány. A kutatók közel 60 ezer ember adatainak elemzése nyomán jutottak erre az eredményre.
Tovább élnek a szaporodásra kevesebb energiát fordító állatok
Minél kevesebb energiát fordít egy emlős a szaporodásra, annál több energiája marad a szervezetének az öngondoskodásra – összegezhetők egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányának meglátásai.
A korai haláltól mentheti meg ez a recept
Évente akár 15 millió ember korai halála is megelőzhető lenne a gyümölcsökben, zöldségekben és magvakban gazdag étkezéssel, valamint a tejtermék- és húsfogyasztás minimálisra korlátozásával – írja éves elemzésében az EAT-Lancet Bizottság.
Bebizonyították: tovább élhet, aki így éli az életét
Több mint 22 ezer embert ölel fel az a négy tanulmány, amelyet most pszichológusok értékeltek ki olyan szemszögből, ahogyan eddig nem nagyon vizsgálták az embereket.
Mélyhűtött állapotban, de családjukkal kommunikálva várhatják a gyógymódokat a gyógyíthatatlan betegek
Nem újdonság az elképzelés, hogy mélyhűtéssel tartsák életben a testet. Azonban egy új, a tudományos-fantasztikus világba illő módszer sokkal biztonságosabb, kifinomultabb lehet, és arra is módot adna, hogy a lefagyasztott egyén továbbra is kommunikáljon a családtagjaival. Egyelőre csak koncepció, de annak rendkívül izgalmas.