Számos vizsgálatot végeztek már a kutatók azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a 100 éves kort megérő emberek hosszú élete mögött. Ezek alapján kirajzolódott, hogy a táplálkozás, a testmozgás és a társas interakciók is nagy szerepet játszanak ebben, ám egyre inkább úgy tűnik, hogy ennél mélyebbre is lehet menni az okok keresésében.
Egy, a Szardínián élő emberekkel végzett vizsgálat során az olasz Cagliari Egyetem tudósai arra jutottak, hogy egy másik, figyelmen kívül hagyott tényező is ugyanolyan fontos lehet, mint a fent felsoroltak. Mint ismert, Szardínia a világ egyik Kék Zónája, ahol az emberek nagyobb eséllyel érik el a 100 éves kort, mint a világ más részein.
A kutatók szerint a kirakós fent említett hiányzó darabja maga a személyiség lehet – írja a Science Alert.
A tudósok mindezt azzal magyarázzák, hogy a személyiség befolyásolja, hogyan reagál az ember a kihívásokra, és hogyan viszonyul a körülötte lévő világhoz, segítve formálni azokat a szokásokat és viselkedéseket, amelyek időskorban is segítenek aktív életét élni.
https://hvg.hu/tudomany/20260205_genetika-szerepe-az-elettartamban-longevity
Maria Chiara Fastame, az egyetem pszichológusa és csapata azt igyekezett kideríteni, hogy a személyiségjegyek összefüggésben állnak-e a pszichológiai jólléttel és az egészséggel kapcsolatos életminőséggel (HRQoL). Ez egy olyan mérőszám, amely mind a fizikai, mind a mentális egészséget méri.
A korábbi vizsgálatok – köztük Fastame kutatása is – azt mutatta ki, hogy a Kék Zónákban élők magasabb pontszámokat értek el olyan tulajdonságokban, mint a rugalmasság, a pszichológiai jóllét és az optimizmus, ugyanakkor a személyiséggel kapcsolatos részletesebb vizsgálatot eddig nem végeztek.
A kutatók előzetesen úgy vélték, hogy az adaptívabb személyiségjegyek jobb HRQoL-lel járhatnak együtt. Úgy számoltak, hogy az ilyen tulajdonságokkal rendelkező embereknek magasabb a pszichológiai jóllétük, és több időt töltenek a hobbijaikkal, mint más, nem a Kék Zónában élő embertársuk.
A vizsgálatot 125, 71 és 101 év közötti felnőttön végezték. Közülük 55-en a Kék Zónában, 70-en pedig egy közeli, a Kék Zónán kívüli közösségben éltek. A választás azért erre a két közösségre esett, mert társadalmi-gazdasági és kulturális hátterük nagyon hasonló, és ugyanahhoz az ingyenes egészségügyi ellátáshoz férnek hozzá.
Minden résztvevőnek egy sor tesztet kellett kitöltenie, emellett interjúztatták is őket, hogy felmérjék a mentális és fizikai egészségüket, életmódjukat – mivel töltik a szabadidejüket, mi a hobbijuk –, valamint meghatározzák, hogy az öt nagy személyiségjegy – nyitottság, lelkiismeretesség, extraverzió, barátságosság és neuroticizmus – közül melyik illik rájuk.
https://hvg.hu/tudomany/20231130_hosszu_elet_titka_egeszseges_elet_belrendszer_emesztorendszer_belbakterium
Kiderült, hogy a Kék Zónában élő emberek egészséggel kapcsolatos életminősége nem kapott szignifikánsabb magasabb pontszámot, mint a kontrollcsoport tagjai, ugyanakkor sokkal nyitottabbak voltak a társaikhoz képest.
Ez azt jelenti, hogy sokkal jobban érdekelte őket a tanulás, valamint hajlandók voltak új ötleteken gondolkodni és új dolgokat kipróbálni.
Az is kiderült, hogy a Kék Zóna lakóinak megküzdési készsége jobb volt, mint a zónán kívül élőké, emellett az érzelmi kompetenciájuk is magasabb volt, és több időt töltöttek a mentális vagy fizikai stimulációval járó szabadidős tevékenységekkel. Az eredményeket az International Journal of Applied Positive Psychology tudományos lapban közölték.
A kutatók úgy vélik, a személyiségnek nincs közvetlen hatása arra, hogy meddig él valaki, arra viszont igen, hogy az adott személy hogyan éli az életét. Márpedig ez utóbbi már komoly hatással lehet az élettartamra is.
Mivel a minta alapvetően kicsi, és csak a világ egy pici szegletén végezték el a vizsgálatot, ráadásul az megfigyelésen alapszik, azt nem tudja kimutatni, hogy egy adott személyiség mennyire járul hozzá az egészséges öregedéshez.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
