Nemcsak az általános állóképességet, hanem az életkilátásokat is meglepően biztosan jelzi előre egy manapság egyre többet emlegetett mérőszám. Mit jelent pontosan a VO2 max, és miért lett a longevitymozgalom kulcsfontosságú adata? Hogyan tükrözi a sportolók és az átlagemberek teljesítménye közti különbséget? Miként változik az életkorral, és mit tehetünk azért, hogy minél tovább a biztonságos tartományban tartsuk?
Andrew Huberman olyan témákról kezdett beszélni, amelyek szinte mindenkit érintenek: hogyan aludjunk jobban, hogyan kezeljük a stresszt, hogyan legyünk képesek hosszabb ideig figyelni, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet az agyunkból. A Stanford neurobiológusa néhány év alatt a világ egyik legismertebb egészségügyi podcasterévé vált. A népszerűséggel együtt azonban egy másik kérdés is egyre fontosabb lett: mennyi tudomány és mennyi marketing van valójában a tanácsai mögött?
A longevity ma már nemcsak a biohackelésről, a táplálékkiegészítőkről vagy a teljesítményoptimalizálásról szól. Egyre többen keresik azokat a hétköznapi, természetközeli tevékenységeket, amelyek hosszú távon javíthatják az életminőséget, csökkenthetik a stresszt és segíthetnek egészségesebben öregedni. Király Béla szerint a kertészkedés pontosan ilyen: egyszerre mentális detox, fizikai aktivitás, tudatos táplálkozás és egyfajta visszakapcsolódás a valósághoz. Az egykori újságíró ma már biogazdaságot működtet, A kék zónás kert című könyvében pedig arról ír, hogyan kapcsolódhat össze az önfenntartás, a természetközeli életmód és a longevity szemlélete.
A szauna régi, ismerős rutin, de a köré épült ígéretek már nagyon is újak. A forróságtól ma sokan nemcsak megkönnyebbülést várnak, hanem jobb keringést, lassabb öregedést, sőt akár hosszabb életet is. Utánajártunk, mi történik valójában a testben a hőterhelés alatt, mit mutatnak az emberi vizsgálatok a szív, a vérnyomás és az agy kapcsán, kiknek lehet hasznos, és hogyan érdemes biztonságosan belevágni.
Első ránézésre meglepően jó hírt mutatnak a magyar halálozási statisztikák: jóval kevesebben halnak meg 50 éves kor előtt, mint tíz évvel ezelőtt. A háttérben azonban sokkal összetettebb folyamatok húzódnak meg. Miközben jelentősen csökkent az öngyilkosságok és a halálos balesetek száma, a daganatos betegségek egy része egyre gyakoribb a fiatalabb korosztályokban is. Megnéztük, mi javult valóban az elmúlt évtizedben, mit torzítanak a statisztikák, és milyen egészségügyi kockázatok fenyegetik ma leginkább a 40-eseket Magyarországon.
A 100 éves természettudós sosem szeretett életmódtanácsokat osztogatni, és következetesen állítja, hogy a hosszú élet elsősorban szerencse kérdése. De a természet közelségének, a mozgásnak és a rendkívüli kíváncsiságának is köze lehet ahhoz, hogy ennyi idősen is ilyen jó formában van.
Sokkal nagyobb szerepe van a genetikának abban, hogy milyen soká élünk, mint korábban gondolták – derül ki egy új kutatásból, amely szerint az emberi élettartam körülbelül 55 százaléka örökletes.
Évente akár 15 millió ember korai halála is megelőzhető lenne a gyümölcsökben, zöldségekben és magvakban gazdag étkezéssel, valamint a tejtermék- és húsfogyasztás minimálisra korlátozásával – írja éves elemzésében az EAT-Lancet Bizottság.
Egyre több ember éri meg a 100. születésnapját, de ismert olyan is, aki a 120 évet is elhagyta. Létezik felső határ? És tehetünk ezért, vagy a genetika, netán az orvostudomány írja a sorskönyvünket?
Nem fedünk fel nagy titkot azzal, hogy a világ legidősebb emberei nem vacsoráznak mindennap a mekiben, de néha azért ők is rájárnak a csokira, és még a sört sem feltétlenül vonják meg maguktól.
Nem kell minden nap órákat tölteni az edzőteremben, hogy jobban érezzük magunkat és fittebbek legyünk. Tippjeinkkel többet mozoghat úgy, hogy szinte észre sem veszi.
Egyáltalán nem biztos, hogy a csökkentett kalóriabevitel és az időszakos böjt önmagában hozzájárul a hosszabb élethez – állítják amerikai kutatók, megkérdőjelezve egy mostanság divatos nézetet.
Elérte már az emberiség a maximálisan lehetséges életkort, vagy még van hova fejlődni? Bár e kérdésről régóta tart a szakmai vita, tudósok ma inkább előbbit tartják valószínűnek, mivel az öregedést okozó élettani folyamatok kikapcsolása csodaszámba menne.
A leghosszabb ideig élő állatok közé tartozik a grönlandi cápa, és régóta próbálnak rájönni a tudósok, mi állhat ennek hátterében. Úgy tűnik, megvan a válasz.
Kutatók szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy aki 100 évnél idősebb, az miért él olyan sokáig. Ugyanakkor vannak olyan tényezők, amiket érdemes figyelembe venni.
Aki továbbtanul, tovább él. Az összefüggés nem meglepő, de norvég és amerikai kutatók most számszerűsítették először precízen az iskolázottságnak ezt a hatását.
Dániai tudósok szerint a 100 évnél idősebb emberek bélrendszerében olyan bélbaktériumok találhatók, amelyek a vírusokkal közösen segítenek megelőzni betegségeket előidéző mikroorganizmusok elszaporodását.
Amerikai tudósok az optimista világszemlélet és az életkilátások közti kapcsolatot vizsgálták, ezúttal nők körében, rendkívül nagy mintán.
Már a milliárdosok is felfigyeltek rá – talán tényleg lehet benne valami? Mintha egyre kevésbé tűnne lehetetlennek az emberi élet meghosszabbítása, a sejtek visszafiatalítása.
Visszaélnek a Semmelweis Egyetem rektorának, Merkely Bélának a nevével – közölte az egyetem. Az ő nevét, de egy másik orvos arcképét használták egy "csodaszer" reklámjához.
