Lex Magyar: nyilvánosságra hozták vagyonnyilatkozataikat a Tisza EP-képviselői
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
Mi lehet a hosszú élet titka? – tette fel a kérdést a Business Insider, majd a választ keresve leültek beszélgetni nyolc, száz évnél is idősebb emberrel, hogy megoszthassák tapasztalataikat a fiatalabb generációkkal. A hosszú élet eléréshez valamennyien elengedhetetlennek tartják az egészséges étkezést, de azért a nassolás szerelmeseinek sem kell elkeseredniük, ugyanis olykor a világ legidősebb emberei is megjutalmazzák magukat egy kis édességgel.
Friss, teljes értékű ételek
Bár a genetika, a környezeti tényezők és a szerencse is nagy szerepet játszik abban, hogy ki meddig él, kár lenne vitát nyitni arról, hogy az életmódbeli döntések is sokat számítanak. A beszámolók alapján leszűrhető, hogy a legtovább élő emberek elsősorban friss, teljes értékű ételeket fogyasztanak, és csak ritkán esznek húst. Teljes értékű élelmiszereknek számítanak azok az ételek, amelyek semmilyen vagy minimális feldolgozáson esnek át, és nemigen tartalmaznak mesterséges adalékanyagot. Kis túlzással úgy fogyasztjuk ezeket, ahogyan a földből, a fáról a tányérunkra kerülnek.
A 103 éves, apja révén magyar származású Deborah Szekely egész életében peszkateriánus volt, vagyis a húsok közül csak halat és tenger gyümölcseit eszik, és ma is maga termeszti a zöldségeit mexikói birtokán. A szintén 103 éves Pearl Taylor, aki Ohio államban él, főleg vegetáriánus étrendet követ, időnként eszik csak húst. Emellett esküszik egy zöld turmixra, amit szintén saját maga készít. Az ital aloe vera gyökeret, zellert, petrezselymet, gyömbért és Splendával, egy nulla kalóriás édesítőszerrel ízesített vizet tartalmaz.
Ha egészséges étkezésről beszélünk, akkor biztosra vehetjük, hogy előbb-utóbb felbukkan a mediterrán diéta is. Ezt az étrendet követi a 112 éves Louise Jean Signore, New York második legidősebb embere. Nem véletlen, hogy a diétát a világ egyik legegészségesebb étkezési módjának tartják, ugyanis sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket és olívaolajat tartalmaz. Signore minden este eszik salátát, gyümölcsöt és zöldséget, az ételeit pedig rendszeresen megbolondítja paradicsomszósszal, fokhagymával vagy olívaolajjal. Ez az étrend kutatások szerint hozzájárul a szív egészségéhez, a fogyáshoz, és a kognitív hanyatlás megelőzéséhez is.
Vegyük kézbe a fakanalat
A már említett Pearl Taylor – amellett, hogy magának intézi a bevásárlást – maga készíti az asztalára kerülő ételeket is, állítása szerint évek óta nem evett semmilyen előrecsomagolt ennivalót. Ez utóbbit rajta kívül több száz év feletti is vallja, amihez alighanem hozzájárul, hogy ők még a gyorsételek és a mikrózható készételek elterjedése előtt nőttek fel.
A torontói 101 éves William is saját kezűleg főzi ebédjét és vacsoráját, de van egy ennél egyedibb szokása is, amely szerinte a hosszú élet (egyik) titka: rendszeresen eszik szardíniát. Bár vannak, akik viszolyognak a konzervhalaktól, érdemes lehet William példáját követni, ugyanis a szardínia kiváló minőségű fehérje és egészséges zsírok forrása is.
A szintén 101 éves Jack Van Nordheim, aki a közösségi médiában Jack nagybácsiként ismert és több mint 500 ezer követője van, sosem volt híve a gyorsételeknek, inkább az egyszerű, házi fogásokat kedveli, mint például a főtt csirkét. Az egészséges étkezés mellet pedig ügyel rá, hogy egy kis mozgás is beleférjen a mindennapjaiba.
Az egyik pozitívuma annak, ha több időt töltünk a konyhában, hogy így nagy valószínűséggel kevesebb feldolgozott ételt eszünk majd, ennélfogva jobb eséllyel megóvhatjuk magunkat különféle egészségügyi problémáktól is, mint a depresszió, 2-es típusú cukorbetegség vagy a szívbetegségek. Egy 2017-es kutatás szerint azok, akik heti ötször főznek otthon, nagyobb eséllyel követnek egészséges étrendet, több zöldséget és gyümölcsöt esznek, és az egészséges testsúlyt is könnyebben elérik, majd tartják kordában.
Irány a kék zónák!
Dan Buettner, a National Geographic munkatársa volt az, aki azonosította az eredeti öt kék zónát, vagyis azokat a helyeket a világon, ahol az emberek a legegészségesebben és leghosszabb ideig élnek. Összesen öt ilyen zónát talált: Okinava (Japán), Szardínia (Olaszország), Nicoya (Costa Rica), Ikaria (Görögország) és Loma Linda (Kalifornia).
Egy dokumentumfilmben be is járta a fent említett helyszíneket, illetve orvosi kutatók, antropológusok, demográfusok és epidemiológusok segítségével a tudományos hátterét is megpróbálta feltérképezni annak, hogy milyen közös tényezőik vannak ezeknek a városoknak. Összesen kilenc fontos elvet talált, amiket követve szerinte kiegyensúlyozottabb lehet az életünk. Van köztük, ami a sportolásról szól, néhány az étkezésről és több a mentális egészségről. A honlapjukon részletesen kifejtik, hogy mire jutottak a világ különböző pontjainak beutazása után.
Egy dokumentumfilmben be is járta a fent említett helyszíneket, illetve orvosi kutatók, antropológusok, demográfusok és epidemiológusok segítségével a tudományos hátterét is megpróbálta feltérképezni annak, hogy milyen közös tényezőik vannak ezeknek a városoknak. Összesen kilenc fontos elvet talált, amiket követve szerinte kiegyensúlyozottabb lehet az életünk. Van köztük, ami a sportolásról szól, néhány az étkezésről és több a mentális egészségről. A honlapjukon részletesen kifejtik, hogy mire jutottak a világ különböző pontjainak beutazása után.
Mindent csak mértékkel
Sok japán idős emberi követi a „hara hachi bu ” nevű ókori tanítást, ami azt jelenti, hogy nem eszik degeszre magukat, csak addig szúrnak a villájukra újabb falatokat, amíg nem érzik magukat 80 százalékig jóllakottnak – mondja Yumi Yamamoto, aki egy olyan szervezetnél dolgozik, ahol folyamatosan monitorozzák, hogy hány százéves ember él a világon. Yamamoto dédmamája is hosszú életet tudhat maga mögött, 2021-es haláláig Japán második legidősebb embere volt. Ő maga sem evett soha túl sokat, egyszer sem fordult elő, hogy együltében befalt volna egy egész tábla csokit.
De nem csak Ázsiában követik ezt az elvet, a 108 éves ír férfi, Martin McEvilly, aki 99 éves koráig rendszeresen biciklizett, szintén a mértékletességben hisz. Ő például csak vasárnap este iszik alkoholt, olyankor viszont három korsó Guinness sörrel jutalmazza meg magát. Az ilyen fajta önuralom pedig nagyon is hasznos lehet.
Persze nehéz nemet mondani, amikor valósággal dúskálunk az olyan finomságokban, amelyek azonnal növelik az örömérzetünket; mégis boldogabbak lehetnek azok, akik nem kapják meg állandóan, amire vágynak. Hogy miként álljuk meg a folytonos falatozást és miért is fontos ez, arról ebben a cikkben írtunk bővebben:
Fontos az önuralom, de azért néha egy kis nassolás is belefér
Bár a japán szépkorúak kifejezetten mértéktartóak, néha még ők is szeretnek nassolni. Például Kane Tanaka, aki 119 éves koráig élt, és ezzel a történelem második leghosszabb életű embere volt, mindennap megivott egy üveg Coca-Colát – mesélte Yamamoto.
De a már említett Jack nagybácsi is naponta eszik egy kis étcsokoládét és némi mézet, amit két kutatás szerint jól is tesz, ugyanis a magas kakaótartalmú édességek fogyasztása csökkenti a stresszt, és jó hatással van a közérzetre, valamint a memória működésére is. Pearl Taylor a sok hal, zöldség és saláta mellett alkalmanként fagylalttal, édes borral és chipsszel kényezteti magát, a szakácskönyvíróként és „a wellness keresztanyjaként” ismert Deborah Szekely pedig a kávéfagyinak nem bír ellenállni.
A százéves emberek tapasztalatain túl a szakértők is megerősítették, hogy fenntarthatóbb az egészséges étrend, ha néha megengedünk magunknak pár zsírosabb vagy édesebb falatot. Dietetikusok az úgynevezett 80/20 szabályt javasolják: az étkezések 80 százaléka legyen egészséges, a fennmaradó 20 százalékban pedig nyugodtan ehetünk, amit szeretnénk.
Az vagy, amit megeszel
Noha jól hangzik, hogy sok zöldséggel, teljes értékű ételekkel és zöld turmixokkal tovább élhetünk, ezt azonban nem mindneki tudja kivitelezni. Magyarországon rengetegen élnek minőségi éhezésben, vagyis kenyéren és krumplin próbálják átvészelni a mindennapokat, mivel a zöldségek és gyümölcsök egyre borsosabb árát nem tudják kisakkozni az alacsony fizetések és a magas infláció mellett. Arról, hogy ennek milyen hatásai lehetnek és mennyien érintettek, az alábbi cikkben írtunk részletesebben:
A nyitókép forrása: Monika Skolimowska / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
