Kutatók szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy aki 100 évnél idősebb, az miért él olyan sokáig. Ugyanakkor vannak olyan tényezők, amiket érdemes figyelembe venni.
Augusztus 19-én hunyt el a világ legidősebb embere: az amerikai születésű Maria Branyas Morera 1907. március 4-én látta meg a napvilágot, vagyis 117 évet élt. A korrekorderekkel kapcsolatban az első kérdés szinte kivétel nélkül mindig ugyanaz: mi a titka, hogy ilyen sokáig él valaki? Őket kérdezni persze kézenfekvő dolognak tűnik, a Brightoni Egyetem kutatói szerint azonban a világ legidősebb embereitől soha nem érdemes egészségügyi tanácsot elfogadni.
Richard Faragher, az biogerontológusa szerint bár sok ember élt már 100 évnél is tovább, a tudósok még mindig nem tudják pontosan, milyen tényezők állhatnak az ennyire hosszú élet mögött. Faragher szerint két fő elmélet létezik ezzel kapcsolatban.
Az egyik szerint a 100 évnél idősebb embereknek pusztán szerencséjük van, vagyis pusztán az életkor még nem igazolja azt, hogy a rend, a nyugalom, a családdal és a barátokkal való jó kapcsolat, a természettel való kapcsolat, az érzelmi stabilitás, vagy épp a toxikus emberektől való távolságtartás befolyásolja az élethosszt. (Branyas ezeket sorolta fel, amikor a hosszú élete titkáról kérdezték.) „Ez egy logikai hiba, amelyet „túlélési elfogultságnak” neveznek” – mondta a kutató a The Guardiannak.
„Csak azért, mert valaki napi két doboz cigarettát szív el és még életben van, nem jelenti azt, hogy dohányzás jót tesz a szervezetnek” – mutat rá a logikai hibára Faragher.
A másik elmélet szerint a százévesek sajátos genetikai adottságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy hosszabb életet éljenek – más szóval, genetikájuknak köszönhetően szívósabbá válnak. A szakember szerint ez is azt a nézőpontot erősíti, hogy nem szabad egészségügyi tanácsokat elfogadni az ilyen idős emberektől.
„A legtöbb százéves ember nagyon kevés testmozgást végez, az étrendjük gyakran egészségtelen, és még az is előfordult, hogy volt olyan, aki dohányzott” – emeli ki Faragher. A szakember szerint mindez szembemegy minden olyan vizsgálattal, ami az egészséges és hosszú élettel kapcsolatos. Több tanulmány is kimutatta már, hogy a dohányzás mellőzése, a testmozgás, a mértékletes alkoholfogyasztás és a gyümölcs vagy nyers zöldség napi ötszöri fogyasztása akár 14 évvel is meghosszabbíthatja az életet. Faragher szerint mivel a 100 évesnél idősebbek ritkán táplálkoznak és élnek így, valószínűleg a szerencsén és a genetikai tényezőkön együttesen múlik az életkoruk.
Faragher szerint a hosszú élet például nem közvetlenül köszönhető a pozitív életszemléletnek – annyiban viszont köze van hozzá, hogy emiatt valószínűleg józanabb és egészségesebb életét élnek azokhoz képest, akik mindent borúsan látnak.
Azt ugyanakkor a szakemberek szerint nem szabad elfelejteni, hogy nagyjából 100 évvel ezelőtt hatalmas növekedés indult meg az átlagos élettartamban, köszönhetően a jobb orvosi ellátásnak és a higiéniás körülmények javulásának. Mindez szintén hozzájárulhat, hogy valaki 100 évnél is tovább éljen, de egyik tényezőről sem kiáltható ki, hogy csak az van hatással az életkorra.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A kollagénpótlás óriási divat lett a fiatalságkultusz korszakában. Személyenként változhat, hogy ki mit vár e fehérjétől: valaki feszes bőrt és örök fiatalságot, más hajerősítő hatást vagy nyugalmat remél, de a legtöbben csak fájdalommentes mozgásra vágynak. Gyógyszerészt és ortopéd szakorvost kérdeztünk.
A tárcavezető saját imázsa építésére használja a politikai tartalmú „családi” videókat.
Az országos albérletpiacon havi szinten 1,3 százalékos, éves szinten pedig 7,3 százalékos volt a növekedés.
Előfordult már, hogy egyszer csak azt érezte, megöregedett? Könnyen lehet, hogy ez nem szubjektív élmény volt.
