Szeretne 100 évig élni? Akkor ne hallgasson a 100 évnél idősebbekre
Kutatók szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy aki 100 évnél idősebb, az miért él olyan sokáig. Ugyanakkor vannak olyan tényezők, amiket érdemes figyelembe venni.
HVG
Augusztus 19-én hunyt el a világ legidősebb embere: az amerikai születésű Maria Branyas Morera 1907. március 4-én látta meg a napvilágot, vagyis 117 évet élt. A korrekorderekkel kapcsolatban az első kérdés szinte kivétel nélkül mindig ugyanaz: mi a titka, hogy ilyen sokáig él valaki? Őket kérdezni persze kézenfekvő dolognak tűnik, a Brightoni Egyetem kutatói szerint azonban a világ legidősebb embereitől soha nem érdemes egészségügyi tanácsot elfogadni.
Richard Faragher, az biogerontológusa szerint bár sok ember élt már 100 évnél is tovább, a tudósok még mindig nem tudják pontosan, milyen tényezők állhatnak az ennyire hosszú élet mögött. Faragher szerint két fő elmélet létezik ezzel kapcsolatban.
Az egyik szerint a 100 évnél idősebb embereknek pusztán szerencséjük van, vagyis pusztán az életkor még nem igazolja azt, hogy a rend, a nyugalom, a családdal és a barátokkal való jó kapcsolat, a természettel való kapcsolat, az érzelmi stabilitás, vagy épp a toxikus emberektől való távolságtartás befolyásolja az élethosszt. (Branyas ezeket sorolta fel, amikor a hosszú élete titkáról kérdezték.) „Ez egy logikai hiba, amelyet „túlélési elfogultságnak” neveznek” – mondta a kutató a The Guardiannak.
„Csak azért, mert valaki napi két doboz cigarettát szív el és még életben van, nem jelenti azt, hogy dohányzás jót tesz a szervezetnek” – mutat rá a logikai hibára Faragher.
A másik elmélet szerint a százévesek sajátos genetikai adottságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy hosszabb életet éljenek – más szóval, genetikájuknak köszönhetően szívósabbá válnak. A szakember szerint ez is azt a nézőpontot erősíti, hogy nem szabad egészségügyi tanácsokat elfogadni az ilyen idős emberektől.
Dániai tudósok szerint a 100 évnél idősebb emberek bélrendszerében olyan bélbaktériumok találhatók, amelyek a vírusokkal közösen segítenek megelőzni betegségeket előidéző mikroorganizmusok elszaporodását.
„A legtöbb százéves ember nagyon kevés testmozgást végez, az étrendjük gyakran egészségtelen, és még az is előfordult, hogy volt olyan, aki dohányzott” – emeli ki Faragher. A szakember szerint mindez szembemegy minden olyan vizsgálattal, ami az egészséges és hosszú élettel kapcsolatos. Több tanulmány is kimutatta már, hogy a dohányzás mellőzése, a testmozgás, a mértékletes alkoholfogyasztás és a gyümölcs vagy nyers zöldség napi ötszöri fogyasztása akár 14 évvel is meghosszabbíthatja az életet. Faragher szerint mivel a 100 évesnél idősebbek ritkán táplálkoznak és élnek így, valószínűleg a szerencsén és a genetikai tényezőkön együttesen múlik az életkoruk.
Faragher szerint a hosszú élet például nem közvetlenül köszönhető a pozitív életszemléletnek – annyiban viszont köze van hozzá, hogy emiatt valószínűleg józanabb és egészségesebb életét élnek azokhoz képest, akik mindent borúsan látnak.
Azt ugyanakkor a szakemberek szerint nem szabad elfelejteni, hogy nagyjából 100 évvel ezelőtt hatalmas növekedés indult meg az átlagos élettartamban, köszönhetően a jobb orvosi ellátásnak és a higiéniás körülmények javulásának. Mindez szintén hozzájárulhat, hogy valaki 100 évnél is tovább éljen, de egyik tényezőről sem kiáltható ki, hogy csak az van hatással az életkorra.
A kollagénpótlás óriási divat lett a fiatalságkultusz korszakában. Személyenként változhat, hogy ki mit vár e fehérjétől: valaki feszes bőrt és örök fiatalságot, más hajerősítő hatást vagy nyugalmat remél, de a legtöbben csak fájdalommentes mozgásra vágynak. Gyógyszerészt és ortopéd szakorvost kérdeztünk.