Ijesztő szemek, kissé fura úszók és akár 400 éves élettartam – leginkább utóbbi miatt érdekes a grönlandi cápa, amely a sarkvidéki vizek mélyén éli igen hosszú életét. Ez a szokatlanul hosszú élettartam régóta foglalkoztatja a tudományt, egy új tanulmány mögött álló nemzetközi kutatócsoport pedig rávilágíthatott a megoldásra.
A bioRxiv preprint szerveren közzétett publikáció szerzői szerint a cápa DNS-ében van a válasz. Rengeteg genomjuk – DNS-bázispárjuk – van, nagyjából 6,5 milliárd. Ez nagyjából kétszer több, mint amennyi az emberi szervezetben található, de a cápák között is példátlan. Külön érdekesség, hogy ezen genomok nagy része „ugráló génekből” áll.
Ezek beillesztik magukat egy másik génbe, ezt követően pedig replikálják magukat – mint a BGR példaként hozza, olyan ez, mint amikor valaki beilleszt egy bekezdést egy dokumentumba. Ez önmagában még káros lenne a túlélésükre nézve, de a grönlandi cápáknál az ugráló gének valójában a hosszú élettartamhoz járulhatnak hozzá, mivel megadják a lehetőséget más géneknek arra, hogy irányítsák a szaporodásukhoz szükséges „molekuláris gépezetet” – részletezi az IFL Science.
A szakemberek szerint a grönlandi cápa az evolúciója során megtalálhatta a módját annak, hogy ellensúlyozza a „transzportálható elemek” negatív hatásait a DNS stabilizálására. Ugyan ez még egy nem lektorált tanulmány, a megállapítások forradalmiak lehetnek, akár az emberek szempontjából is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
