Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kedden bejelentette az Oroszország elleni 21. uniós szankciós csomagra vonatkozó javaslatot. A tervezet az energiaágazatra, a pénzügyi szolgáltatásokra, a kriptoszektorra, a kereskedelemre és első alkalommal a halászati termékekre is kiterjed, emellett az Európai Unió megtiltaná a beutazást azoknak, akik a háború kezdete óta az orosz fegyveres erőknél szolgáltak.
A büntetőintézkedések az érintetteknek az Európai Unióba történő beutazása tilalmára és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.
A Nord luxushajó potom 500 millió dollárt ér, és az úszómedence mellett rendelkezik tengeralattjáróval és helikopter-leszállóhellyel is.
Az üresen érkező olajszállító hajó eredetileg Venezuelába szeretett volna bejutni, de a blokád láttán visszafordult, ám az amerikaiak üldözőbe vették.
Egyelőre nem a fegyvereké a szó a Venezuelai-öbölben, pedig Donald Trump korábban ezt ígérte. Szankciókkal és egy tanker lefoglalásával fokozta a nyomást a Maduro-rezsimen, amelynek a legfontosabb bevételi forrását vághatja el, ha nem tud eladni olajat keletre.
Marco Rubio külügyminiszer után maga Donald Trump is nyilvánosan mondott ellent a miniszterelnök a washingtoni látogatásáról tett legfontosabb állításainak: nincs is pénzügyi védőpajzs, és úgy néz ki, csak egy évre szól az „időkorlátmentes” szankciófelmentés. Orbánnak óriási közösségi médiás tarolást hozott a különgépes út, de a konkrétumok helyett azóta is csak a kérdőjelek sokasodnak.
A Mol 11,3 százalékos részesedést vásárolhat a vezető szerbiai olajipari vállalatban, a NIS-ben – írja a NIN belgrádi hetilap. Az újság forrásai szerint ezzel november végéig megoldódhat az a válság, amit az okozott, hogy az USA szankciókat léptetett életbe a cég ellen, mert annak több mint ötven százalékban orosz cégek a tulajdonosai.
Bukarest nem keres mentességet az amerikai szankciók alól, inkább államosítaná az orosz Lukoil eszközeit. A román kormány továbbá támogatja, hogy az Európai Unió is bevezesse az amerikai szankciókat. Az amerikai intézkedések alól Orbán Viktor 466 milliárd forintért vásárolt mentességet.
Szent-Iványi István volt EP-képviselő szerint a Fehér Ház honlapján minden más aznapi tárgyalásról részletesen beszámoltak, kivéve Orbán Viktor és Donald Trump találkozójáról.
Szijjártó Péter külügyminiszter korábban tagadta, hogy ideiglenes mentességet kapott Magyarország a szankciók alól, ezért a Reuters újra rákérdezett Washingtonban.
A mentesítés ideiglenes, és éppen addig tart, ameddig az EU végleg le akarna válni az orosz olajpiacról.
Miközben Orbán Viktor mentességet akar kérni az orosz olajról való leválás alól, Törökország már le is kezdte csökkenteni az importját.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint az olasz La Repubblica által közölt Orbán Viktor-nyilatkozat ebben a formában el sem hangzott. Reakciójából annyi kiderül, hogy Orbán Viktor vélhetően nem örül a szankcióknak, mert „a magyar gazdaság számára egy működőképes rendszer” kialakításáról tárgyalna Washingtonban Donald Trump elnökkel.
Drágul a benzin és a gázolaj is, miután öt százalékot dobtak az olajáron az orosz olajcégekkel szembeni amerikai szankciók.
A magyar miniszterelnököt Rómában kapta el az olasz sajtó, miközben a pápai audienciáról érkezett, hogy Giorgia Meloni miniszterelnökkel találkozzon.
A túléléséért küzd az iráni rezsim, amely egyszerre néz szembe fokozódó nemzetközi elszigeteltséggel, belső megosztottsággal, elégedetlenséggel és gazdasági válsággal.
Félezerre bővített orosz árnyékflotta-lista, cseppfolyós gáz behozatali tilalom, 2027-től pedig teljes energiahordozó importtilalom az EU27-ekben – ezúttal valóban nagyot húzott az oroszok nadrágszíján az Európai Unió legújabb szankciós köre.
Az orosz külügyminisztérium szerint az uniós szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak.
Az ukrán elnök üdvözölte a Trump-kormányzat döntését, amellyel feketelistára tették a Lukoilt és a Rosznyeftyet.
Háborús cselekménynek minősítette a szankciókat Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese.
