Az EU október 23-án elfogadott tizenkilencedik, Oroszország elleni szankciós csomagja a háború kitörése óta az egyik legátfogóbb intézkedéscsomag, amely a gazdasági, energetikai és pénzügyi területeken egyaránt tovább csökkenti Moszkva mozgásterét. A csomag legfontosabb új eleme, hogy az Európai Unió tilalmat vezet be az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjára: a rövid távú szerződések esetében ez hat hónapon belül, a hosszú távúaknál pedig 2027. január 1-től lép életbe. Ezzel az EU először vállal közvetlen lépést az orosz LNG-függőség csökkentésére, míg a korábbi szankciók (pl. a 18. csomag) főként az olaj- és finomított termékek kereskedelmére koncentráltak. A pénzügyi és technológiai szférában a 19. csomag kiterjeszti a kriptovaluta-szolgáltatókra, “stabilcoin”-platformokra és harmadik országok bankjaira (köztük kirgiz, tádzsik, hongkongi és emirátusi pénzintézetekre) vonatkozó korlátozásokat.
Szélesedik a tiltott export- és szolgáltatási kör is, ideértve a turisztikai, űripari és „special economic zone”-okben működő orosz entitásokkal való együttműködést. A tengeri szállításban újabb 117 hajó került fel az úgynevezett „árnyékflotta” listára, így már összesen 557 hajóval szemben érvényes az uniós kikötési tilalom. A szankciók kiterjednek az újrabiztosítási, regisztrációs és „hamis zászlós” (flag-switching) gyakorlatokra is, szűkítve az orosz olajkereskedelem kiskapuit.
Diplomáciai téren újdonság, hogy az orosz diplomatáknak előzetesen tájékoztatniuk kell a tagállamokat, ha az akkreditációs országukon kívül utaznának a schengeni térségen belül – a tagállamok pedig akár engedélykötelessé is tehetik ezek az utakat. A csomag tovább szigorítja a kettős felhasználású technológiák és elektronikai alkatrészek exportját, és immár olyan harmadik országok cégei ellen is intézkedéseket vezet be, amelyek segítik Oroszország hadigazdaságát, például kínai, indiai és thaiföldi vállalatokkal szemben.
A csomag keretében újabb egyéni szabályozásokat is elfogadtak, beleértve 69 természetes vagy jogi személy listára vételét, ami az eddigi legnagyobb számot jelenti. Ezzel együtt az vagyonbefagyasztási és beutazási tilalmi lista – amely az előző, 18. csomag keretében már több mint 2500 természetes és jogi személyt tartalmazott – tovább bővült. A pontos bontás az egyes kategóriák (természetes vs. jogi személy) szerint azonban egyelőre nem nyilvános.
A változás legfőbb üzenete: az EU tovább szigorítja az Oroszország-ellenes szankcióit, nem csak gazdasági-szektoriális, hanem egyéni hozzáférés- és vagyonbefagyasztási eszközök révén is, jelezve, hogy a nyomás fenntartása és fokozása továbbra is kulcsfontosságú az uniós politikában.
A magyar kormánynak nem volt ellenvetése az új büntetőintézkedésekkel kapcsolatban, a folyamatot szlovák és osztrák ellenvélemények lassították. Előbb az osztrákok adták fel a blokkolást, majd pedig Robert Fico is jelezte, hogy elegendő uniós garanciát kapott az európai autóipar megmentésére.
