Az Atlanti-óceánon kergetnek az amerikaiak egy tankert, Putyin tengeralattjárót küldött a megmentésére – derül ki a Wall Street Journal cikkéből.
A két hete tartó kergetőzés új fordulatot vett az év végén. A történet azzal kezdődött, hogy a Bella 1 nevet viselő, guyanai zászló alatt hajózó tanker szeretett volna bejutni Venezuelába, hogy feltöltsék olajjal. Ezt azonban a blokád miatt nem tudta megtenni, ráadásul szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján, mint egy olyan panamai török vállalat tulajdonában álló hajó, amelyik terrorszervezetek és az iráni forradalmi gárda támogatásáról volt ismert.
A Bella 1-et még az év végén beérték az amerikaiak, ám végül nem foglalták le, mert a hajóra időközben felfestették az orosz felségjeleket és kisvártatva meg is jelent az orosz nyilvántartásban Marinera néven.
Mindez úgy történt meg, hogy elmaradtak az ilyenkor szükséges vizsgálatok, lényegében Moszkva kérdés és minden egyéb fenntartás nélkül vett a nevére egy szankcionált tankert. Ez viszont felvetette egy orosz–amerikai konfrontáció lehetőségét, amit Washington akkor ott nem akart vállalni. Ennek ellenére az amerikaiak tovább követték a hajót, ami jelenleg nagyjából 500 kilométerre délre található Izlandtól és orosz médiaértesülések szerint Murmanszkba tart.
Az orosz Külügyminisztérium közölte, hogy nagy aggodalommal követik az eseményeket és amerikai források szerint a tanker biztosítására Moszkva egy tengeralattjárót és több másik hajót is küldött a körzetbe.
Az értesüléseket sem a Kreml, sem a Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni.
A helyzet kényes, amint azt a lapnak Fred Kenney nyugalmazott amerikai ellentengernagy, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) korábbi, jogi ügyekért és külkapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: A nemzetközi jog szerint a törvényes regisztrációt követően a hajó megkapta a zászló nyújtotta védelmet. Nem lehet azt mondani, hogy mivel két hete is hamis zászló alatt hajózott, akkor most is azt teszi.
Mindenesetre Moszkva lépése azt is alátámaszthatja, hogy a Bella 1/Marinera mindig is az orosz árnyékflotta része volt, és felmerül a kérdés, hogy ezt követően várható-e, hogy az oroszok rendszeresen közbelépnek majd a hasonló státuszú hajók védelmében. Ez azért is érdekes, mert korábban Moszkva tagadta, hogy árnyékflottát használna a szankciók kijátszására.
Az orosz árnyékflottához tartozott az a hajó is, amelyik 2024 decemberében süllyedt el a spanyol partok közelében, és mint utólag kiderült, atom-tengeralattjáróhoz való reaktoralkatrészeket próbált csempészni Észak-Koreába. Ennek fényében talán nem tűnik fölöslegesnek feltenni a kérdést, hogy mi lehet annyira fontos Moszkvának egy papíron tök üres tankerben, hogy hajlandó érte vállalni az USA-val való konfrontáció kockázatát is?
