Végzetes szülések: van-e felelős?

Az otthonszülést ellenzők legfőbb érve, hogy kórházban szülni biztonságosabb, mint annak falain kívül. Megnéztük, milyen szülési komplikációkat nem tudtak orvosolni még kórházi körülmények között sem. De orvosi mulasztás vagy elkerülhetetlen szövődményről van szó? Nemritkán a bíróság adja meg a választ.

Az otthonszülést ellenző szülész-nőgyógyász orvosok szerint nagy kockázatot vállal az a kismama, aki mellőzve a kórház felszereltségét, intézményen kívül kívánja világra hozni gyermekét. Egy friss holland kutatás – ahol amúgy igen nagy hagyománya van az intézményen kívüli vajúdásnak – pedig a napokban mondta ki, hogy az otthonszülés sokkal kockázatosabb, mint azt eddig feltételezték. Igaz, ez nem zárja ki, hogy a kórházi szülésnél ne merülnének fel olyan komplikációk, amelyek a gyors bevatkozások ellenére is maradandó károsodással vagy halállal végződnek. De előfordulhat az is, hogy orvosi mulasztásból lesz a baj. Noha a károsultak általában megpróbálnak peren kívül megegyezni a kórházzal, mégis gyakoribb, hogy az intézmény nem ismerve el felelősségét, a bíróságon folytatódik az ügy tisztázása. Magyarországon eddig a legmagasabb kártérítési összeg, kamatokkal együtt, nyolcvanmillió forint volt. Ezt egy szülés után bekövetkezett agykárosodás miatt kellett megfizetni. Összegyűjtöttük az elmúlt években – a sajtóban is – nagy visszhangot kapott eseteket. 

Kezdjük rögtön a legutóbbi esettel. November elsején Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kórházában elhunyt egy harmadik gyermekének életet adó édesanya. A 26 éves kismama egészséges gyermeket hozott a világra, de a szülést követően vérzés lépett fel nála. A folyamatos orvosi ellátás, többszöri beavatkozás ellenére az anya életét nem tudták megmenteni, az intenzív osztályon elhunyt. A három kilogramm 85 dekával született kislány egészséges, és még a kórházban van. A család feljelentést tett, miután a rendőrség igazságügyi orvos szakértőt rendelt ki, aki soron kívül elvégezte a fiatalasszony boncolását. Az eredmények egyelőre nem ismertek. Svébis Mihály, a kórház főigazgatója a tragédia miatt azonnali vizsgálatot rendelt el, annak kiderítésére, hogy mi okozta az édesanya halálát. A vizsgálatok befejezése után ígértek részeltesebb tájékoztatást.  

November elején kezdődött el annak a szentesi orvosnak a pere, akit azzal vádolnak, hogy gondatlansága miatt 2008 júliusában történt szülést követő rutinműtétben meghalt a 31 éves kismama. Az asszony azért került kórházba, mert a terhesség ötödik hetében spontán elvetélt.  Az ilyenkor szokásos rutinműtétet hajtották végre rajta, ám a beavatkozás közben kiszakadt a méhfala. Ezt azonban a műtétet végző orvos nem vette észre.

Az orvos a bíróság előtt kijelentette, hogy nem érzi magát hibásnak. Elmondta, a tragikus hiba úgy történhetett, hogy miután a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhfalba, annyira vékonyíthatta azt, hogy amikor a szondával megközelítette az elhalt területet, kilyukad a méhfal. A műtét után két nappal a nő belázasodott, újra megműtötték. Ekkor kiderült, hogy nemcsak a méhfala, hanem a vékonybele is megsérült, amelytől súlyos hashártyagyulladást és vérmérgezést kapott. A fiatal asszony több hétig volt intenzív osztályon, ám mégsem tudták megmeneteni az életét. Az elhunyt családjának ügyésze szerint az orvos ott vétett, hogy nem ellenőrizte folyamatosan a beteg állapotát. Nem konzultálta meg az esetet az osztályvezető főorvossal, csupán telefonon rendelt a kismama részére különböző gyógyszereket és nem intézkedett azonnali műtéti beavatkozásról. Ezért az orvost, halált okozó foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel vádolják. Az ügyben ítélet csak jövőre várható.

2009 júliusában a győri kórházban végzödött halállal egy császármetszés.  A fiatalasszony vérmérgezésben halt meg, miután császármetszéssel egészséges ikerfiúknak adott életet. A gyermekek június 22-én születtek, azonban a császármetszés után az asszonynak több mint egy hétig nem volt széklete. Férje emiatt többször panaszkodott az orvosoknak, de ők azt mondták, ez természetes a császármetszés után. A vérmérgezést az okozhatta, hogy a császármetszéskor több helyen megsérült a nő vékonybele, így a béltartalom a hasüregbe ürült, amit az orvosok csak kilenc nappal a császármetszés után vettek észre, de ekkor az anya már menthetetlen volt.

Az asszonyt a császármetszés után többször is megműtötték, először a méhét, majd tíz nappal később mindkét petevezetékét eltávolították. Ekkor vették észre, hogy még valószínűleg a császármetszéskor a vékonybelét több helyen megvágták, ettől a béltartalom a hasüregbe ürült, ez okozhatta a súlyos vérmérgezést, amelybe az asszony végül belehalt. A kórház szerint, ők nem nem hibáztak, hanem a fiatalasszony egy ritka, halállal végződő terhességi mérgezés áldozata lett.