A szabadulós játék az új romkocsma, már Európa is rajong a magyarok által kitalált programért. Annak jártunk utána, hogy Gyurkovics Attila ötlete miként terjedt el a világon, mennyire jövedelmező ilyen vállalkozást nyitni itthon, és most kik a legnagyobbak a piacon.

A szabadulós játék eredetileg online szerepjátékként indult Japánból tizenöt éve. A valós életbe Gyurkovics Attila, a Parapark létrehozója ültette át 2011-ben: ő nyitott a világon először „offline” szabadulószobát egy budapesti romkocsmában, a Gondozókertben. Ez lett az "ősképe" az azóta megnyílt szabadulós játékoknak az egész világon.

„Eleinte próbáltam szabadalommal levédetni az ötletet, de jogászok mondták, hogy ez reménytelen, mert elég egy kis módosítás, és máris új játékmenet jön létre. Azóta próbálom pozitívba átfordítani az üzenetet, hogy mindenkinek jó, ha a játékkal átéli a flow-élményt, amiért én az egészet kitaláltam” – mondta a hvg.hu-nak Gyurkovics Attila. (A flow-élmény az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől energiával töltődik fel, abban teljesen részt vesz, teljesen átadja magát a folyamatnak, és ebben örömét leli. A flow-t Csíkszentmihályi Mihály világhírű magyar származású pszichológus dolgozta ki a hetvenes években az USA-ban – a szerk.)

 

A Parapark egyik szabaduló szobája
©

A flow-élményre alapozott ötlete mindenesetre azonnal robbant: a Paraparkban a nyitáskor 3-4 hétre előre kellett helyet foglalni, ha valaki játszani akart, de a nagy boomot 2012 hozta el. Ebben az évben csak Budapesten 10-15 új helyszín nyílt. Jelenleg a fővárosban már 120 szobában lehet játszani több mint 45 helyszínen, vidéken pedig 10-15 hely nagyjából 25-30 szobájában. A Paraparkról és a játékmenetről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

A szabadulójáték az új romkocsma

Időközben Európa is felfedezte magának a szabadulós játékokat. Kezdetben kint élő magyar fiatalok keresték meg a hazai üzemeltetőket, hogy közösen nyissanak pályákat külföldön. Később, amikor már a nemzetközi médiában is híre ment a dolognak, maguk a külföldi vállalkozók érdeklődtek közvetlenül a magyarországi üzemeltetőknél. A jelenlegi állapot az, hogy azok a hazai cégek, amelyek külföldön is jelen vannak, általában franchise rendszerben működtetik a pályákat. Ez azt jelenti, hogy egyszeri belépti díjat és havi fix díjat kérnek a játékmenet és a technikai know-how átadásáért, de ők maguk közvetlenül nem vesznek részt a pályaépítésben. A másik megoldás, hogy közös külföldi céget hoznak létre. De gyakori az is, hogy a hazai cégek tulajdonosai magánszemélyként mennek ki külföldre, és egyéni megállapodás alapján építenek pályákat.

Arra a kérdésre, hogy miért a magyarok járnak élen ebben a műfajban a világon, Gyurkovics Attila azt mondja: azért, mert magyarok találták ki a játékot, ami a nemzetközi médiában is így terjedt el. A kinti vállalkozók pedig biztosra akarnak menni, ezért keresnek magyarokat. Maldrik András, az ExitPoint ügyvezetője, társalapítója úgy véli, a szabadulójátékok a Budapesten nagy hagyományokra visszatekintő romkocsmakultúrából nőtték ki magukat, s ez az „árukapcsolás” óriási vonzerőt jelent a külföldieknek és magyaroknak egyaránt.

 

Így néz ki egy szabaduló szoba belűlről
©
Magyar szabadulószobák Európában
Az itthon piacvezető Parapark Kft.-nek 5 pályája van két budapesti helyszínen. E mellett franchise-ban működtetnek pályákat Madridban, Barcelonában, Zágrábban, de Gyurkovics Attila tulajdonos már kapott megkereséseket az USA-ból és Hongkongból is. A cégnek Szegeden, Győrben és Pécsett is van 2-2 helyszíne, szintén franchise rendszerben. Úgy tudjuk: a magyar Hinthunt és Cluequest Londonban nyitott egy-egy helyszínt tavaly, a Trapnak Berlinben vannak pályái, de Prágában és Londonban is működnek magyarok által megnyitott egységek. Az Exitpoint tavaly épített két pályát Bécsben egy másik magyar társasággal, de a nyitás előtt kiléptek az üzemeltetésből, mert az együttműködésük nem úgy alakult, ahogy tervezték. A tulajdonosoknak jelenleg Bukarestből, Helsinkiből és Izraelből vannak megkereséseik. A Room Escape Bécsbe és Újvidékre adta el a franchise-t.

Mekkora üzlet?

Túl a játék zsenialitásán, sokan gondolják azt, hogy ez egy óriási üzlet – és nem alaptalanul. A bekerülési és üzemeltetési költség minimális, a bevételek viszont akár már a második hónapban kitermelhetik a teljes beruházási költséget. „Egy belvárosi helyszínt, két szobával – a berendezés igényességétől függően – már 1,5-2,5 millió forintból meg lehet nyitni, beleértve a kéthavi bérleti díjat, a cégalapítást, az alkalmazott fizetését, és a könyvelő díját is” – mondta egy neve elhallgatását kérő üzemeltető, aki hozzátette: az ő helyszínük a harmadik hónapra behozta a beruházás teljes 2,5 milliós költségét. Gyurkovics Attila is alátámasztja, hogy egy menő, forgalmas helynek, legalább 3 pályával, nagyjából 2 milliós bevétele lehet havonta.

Számításaink szerint a havi kiadások marketing nélkül így alakulhatnak: a bérleti díj az ingatlan rezsijével együtt nagyjából 150-200 ezer forint lehet, az alkalmazottak bére 200-250 ezer, az áfa minimálisan 300 ezer. Így nagyjából 500 ezer és 1 millió közé eshet a havi haszon.

Maldrik András szerint ezt a jövedelmezőséget ma már nem lehet megcsinálniuk az új belépőknek, mivel a piac nagyon telítetté vált, így többet kell marketingre is költeni. „A kiemelkedő haszon talán két éve volt igaz, de az is csak az első 10 belépőre nézve. És ez is csak akkor, ha belvárosi helyszínen, lehetőleg forgalmas vendéglátó-ipari helyiségben, legalább két pályával, minőségi berendezéssel nyitottak” – mondta Maldrik András, aki szerint 45 helyszínt egyszerűen nem bír el egy kétmilliós város. Még akkor sem, ha a budapesti menő helyek vendégköre 40-60 százalékban külföldi turistákból áll. Az Exitpoint például több ajánlatot is kapott csődbe ment társaságoktól, hogy vásárolják fel a szobáikat vagy legalább a berendezést. András ezért arra számít, hogy a következő egy-két évben sokan fognak elhullani az új belépők közül.

 

Maldrik András és Ferencz Zoltán Zénó, az ExitPoint tulajdonosai
©

Egy játék átlagosan 10 ezerbe kerül

Budapesten egy játék átlagára 10 ezer forint körül van egy órára, 2-5 főre. A legdrágább jelenleg az Exitpoint: náluk egy 3-5 fős játék 13 500 forintba kerül óránként, két főre az ár 7500 forint. „Azért merünk ilyen magas árat adni, mert szerintünk a minőségnek ára van. Ráadásul, ha a mi árainkat öt felé osztjuk, akkor fejenként alig kerül többe a játék, mint egy mozijegy” – mondta Ferencz Zoltán Zénó, az Exitpoint társalapítója. A piacon most a legolcsóbbak azok az új belépők, akik akcióznak, kuponoznak: nagyjából 10-15 társaság már 3500-4500 forintért is kínál szórakozást egy órára. Közülük több Csepelen, illetve Zuglóban található egy bérház pincéjében.

A Parapark és az Exitpoint vezetik a piacot

A piacvezető Parapark Kft.-t 2011. márciusában alapította a céget jelenleg is egyedül birtokló Gyurkovics Attila. A jegyzett tőke 500 ezer forint volt, ami azóta nem változott – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A társaság első teljes üzleti évében 25,7 millió forint árbevételt hozott össze, adózott és mérleg szerinti eredménye egyaránt 11,18 millió forint volt, ami azt is jelenti, hogy a tulajdonos nem vett ki osztalékot a társaságból. Az alapítás évében 4,3 milliós forgalom mellett 2,86 millió forint eredmény keletkezett.

A piac másik jelentős vállalkozása az Exitpoint Games Kft., ezt a vállalkozást 2012 nyár közepén ugyancsak félmillió forinttal alapította Maldrik András, majd egy további magyar magánszemély és a Planterinbox Kft. szállt be tavaly március elején. A társaságnak van már lezárt üzleti éve, ám ennek adatai egyelőre nem lelhetőek fel az Opten rendszerében.

Pszichiátria vagy Alice Csodaországban

Itthon az első három vezető piaci szereplő a Parapark, a PaniQSzoba, az ExitPoint. A TrapFactory tavaly év végén nyílt meg Csepelen, összesen 6 különböző stílusú pályával, közel 400 négyzetméteren. Az ExitPointot Maldrik és Ferencz Zoltán Zénó nyitotta meg 2012 végén, a Kálvin téri Monyó kávézó pincéjében. Itt egyetlen szobájuk volt, és rá fél évre átköltöztek a Fogas Kertbe, mert a Monyóban nem tudták bővíteni a helyet. A Fogasban jelenleg három pályájuk van, a negyedik most nyílik. Az egyik pálya egy pszichiátriát imitál, a másik egy ódon lakást, a harmadik pedig Rabbit Hole névre hallgat, és az Alice Csodaországban történet alapján dolgozták ki, utóbbi a legnépszerűbb, a foglalások 70 százaléka erre a pályára jön. Vendégeik 60 százaléka külföldi turista, 20-20 százaléka hazai vállalati ügyfelek, illetve magyar magánszemélyek, baráti társaságok. A három szobában átlagosan heti 3-5 játékot bonyolítanak, négy alkalmazottal.

Náluk alapkoncepció volt, hogy olyan helyszínt akartak, amely nagy forgalmú vendéglátó-ipari egység mellett van, és ami bevonzza az embereket. Maldrik szerint nagyon sok helynek az a hibája, hogy külvárosi bérház pincéjében található, és nem kapcsolódik hozzá szórakozóhely. A Fogas Kert ebből a szempontból ideális, mert a külföldiek által kedvelt pesti romkocsmanegyed központjában van. Itt a vendégek meg tudnak inni egy sört a játék végén, illetve az ExitPoint még prezentációs lehetőséget is tud biztosítani a céges ügyfeleiknek.

 

Rejtvényszoba a Fogas Kertben
©

Ők is a Paraparkból nőttek ki

A tulajdonosok régi barátok, 15 évig együtt dolgoztak alkalmazottként a médiában logisztikai területen. András Gyöngyösön, Zénó Szombathelyen született. Régóta tervezték, hogy kéne valamit vállalkozni, amikor a Paraparkban egy céges csapatépítésen megvilágosodtak, és úgy döntöttek, hogy ők is belevágnak a szabadulójátékokba. Cégüket 2012 júniusában jegyezték be, a Monyóban novemberben nyitottak. Itt bérleti díjat fizettek, de a Fogas Kerttel való együttműködésnél az üzleti modell az volt, hogy vagy bérleti díjat fizetnek, vagy társulnak az ingatlantulajdonos cégével, amiből az utóbbi felállás jött létre. Az ExitPoint Games Kft.-be 2013-ban lépett be Györkefalvi Péter ismert szórakoztatóipari nagyvállalkozó cége, a Planterinbox Kft. „Mi hosszú távon gondolkodunk, és így előnyösebb számunkra az együttműködés” – mondta Maldrik András.

Megoldások keresése
©

 

A játékmenetről, a szobák berendezéséről nem volt különösebb elképzelésük. Nagyjából tudták, hogy tematikus szobákat akarnak, de a fő szempont az volt, hogy minőségi pályákat nyissanak, amivel ki tudnak emelkedni a versenytársak közül. A visszajelzések alapján ez maradéktalanul be is jött nekik. „A játékosaink a berendezést, a szobák hangulatát, a vendégfogadást, és a tisztaságot emelik ki” – mondta Maldrik András. Az ötletek menet közben, a szobák építése során jöttek, az ingatlan adottságainak figyelembevételével. Például, hogy két szomszédos szobát egy titkos szekrény köt össze, vagy, hogy a „Rabbit Hole” szoba eredetileg túl sötét volt, ezért került bele UV-megvilágítás. Gyakorlatilag minden a két kezükkel csináltak, hol szobafestők, hol ácsok voltak.

 

 

Marketingre keveset költenek, inkább a szájhagyomány erejében hisznek, ami szerintük nem működne, ha nem minőségi szolgáltatást kínálnának. Zénó megjegyzi: nekik a hazai média is sokat segített az ismertség növelésében. Számos kereskedelmi televíziós adásban szerepeltek helyszínként, illetve egy hazai kábeltelevízió hozzájuk szervezte egy főzős műsorának felvételét is. „A magyarok viszont érezhetően akkor kapják fel a helyet, amikor a sajtóban megjelenik valamilyen cikk a szabadulószobákról, egyébként nehezen elérhetőek, mert meglehetősen árérzékenyek” – mondta András.

A híres orvosi szoba a Fogas Kertben
©

Meddig tartható fenn az érdeklődés?

 

A szabadulójátékokat most óriási hájp övezi, ám hosszú távon erősen kétséges, hogy ha lecseng a hírverés, meddig tartható fenn az érdeklődés. Az üzemeltetők mindezt jól látják, és abban bíznak, hogy még egy-két évig jövedelmező lehet a vállalkozásuk. Azt mondják, hogy már most túl sok szereplő van egy nagyon kicsi piacon, így a folyamatos minőségfejlesztés, illetve a további terjeszkedés lehet számukra a kitörési pont.

„Vannak ötleteink, hogy itthon miként vigyük át más területekre a szabadulójátékot, illetve hamarosan külföldön is fogunk pályát építeni”– mondta András. Gyurkovics Attila is a külföldi és belföldi terjeszkedésben látja a kitörési pontot. Piaci információk alapján úgy tudjuk: a legnagyobb nyári fesztiválokon konténerszobák formájában is viszontláthatjuk majd a szabadulójátékokat, ám még nyitott kérdés, hogy melyik társaság nyeri el a jogot az üzemeltetésre.

Orcifalvi Anna Nóra Shake

Nem nyomtak pánikgombot a Paraparkban

Budapest egyik pincéjében földalatti játszóteret alakítottak ki. A Parapark szórakozás és csapatépítő tréning egyben, mivel a játékosok együttműködés nélkül biztosan nem tudnak kijutni a zárt térből. Gyurkovics Attila, az ötletgazda mesélt a hvg.hu-nak.

Ember Zoltán Én és a Cégem

SP ismét Éder Krisztián lett, és már két éve így is megél

Éder Krisztián belső okok miatt váltott a zenélésről a fotózásra két évvel ezelőtt. Szerinte a személyes márkaépítést nem lehet tanulni, ez nála inkább ösztönből jön. Kreatív munkáit a saját cége menedzseli, kisvállalkozóként hosszú távra tervez. Arról is mesélt, hogyan látja a hazai kreatív ipart belülről.

Faigl Zoltán Plázs

Bezártak minket a Kálvin tér alá és nem jutottunk ki

Budapesten a Kálvin téren nyílt meg a számítógépes room escape (szobából szabadulás) játékok valóságba átültetett verziójának újabb helyszíne, az Exitpoint. A hungarikumnak számító játékot a hvg.hu is kipróbálta: bezártak, gondolkodtunk, nem jutottunk ki, de az élmény örökre magába szippant.

dehir.hu Shake

ParaPark: már Debrecenben is lehet rettegni

Budapest után Debrecenben is van már ParaPark. A jelentkezőket egy képzeletbeli laboratóriumba zárják be, ahonnan egy órájuk van kijutni. Ehhez fejtörőket, rejtélyeket kell megfejteniük. Persze pánikgomb is van – írja a dehir.hu.