A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által bejelentett új teherreptér kivitelezése zöldmezős beruházás esetén akár 8 évig is tarthat, míg egy meglévő repülőtér fejlesztése 4-5 év alatt megvalósulhat. „Ha már létezik egy kifutópálya, az fél beruházás” – mondta egy piaci szereplő az Indexnek.

A lap nevük elhallgatását kérő forrásai szerint Debrecen és Sármellék számítanak a legkézenfekvőbb helyszíneknek: rendelkeznek infrastruktúrával, bővíthetők, és alkalmasak széles törzsű gépek fogadására. „A gurulóutakat viszont bővíteni kellene” – jegyezte meg egyik forrásuk.

Tegyük hozzá: Sármellék különösen jó opciónak tűnik, a repteret jelentős állami forrásból fejlesztették, miközben a forgalma csekély. Nem függetlenül attól, hogy a közeli Hévíz az orosz turisták kedvelt célpontja volt – Moszkva Ukrajna elleni agressziója azonban ezt a relációt ellehetetlenítette.

Felmerült még Kecskemét és Pécs neve is. Előbbinél egy katonai reptér fejlesztéséről lehetne szó, amelyről már korábban is készültek tervek. Pécs ellenben „logisztikai vakfolt” – fogalmazott egy iparági szereplő, utalva arra, hogy jelenleg nem tölt be elosztószerepet a szállítmányozásban.

Kormánygép a kecskeméti repülőtéren

Túry Gergely

Nagy Márton a témában tartott sajtótájékoztatóján annyit árult el, hogy a teherreptérre Ferihegy kapacitásainak korlátossága miatt van szükség – Ferihegy esetében a kapacitásokat szűkíti a lakosság védelme érdekében történő éjszakai forgalomkorlátozás. A tárcavezető szerint a projekt koncessziós megoldással valósulna meg, és „logikusnak tartaná” kínai partner bevonását, tekintve a kínai áruforgalom nagy arányát.