A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a ferihegyi repülőtéren az utas- és áruforgalom jelentős növekedése miatt a kormány úgy döntött, hogy gyorsított vasúti kapcsolatot létesít a budapesti Nyugati pályaudvar és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között – írja a Portfolio.
A repülőtéren 2024-ben 17,6 millió utast regisztráltak, Nagy szerint ez 2030-ra meghaladhatja a 20 millió főt is. A cél az, hogy a nemzetközi és belföldi közlekedési kapcsolatokat továbbfejlesszék, ezzel támogatva a gazdasági növekedést – fogalmazott a miniszter.
A beruházás becsült értéke egymilliárd euró, azaz körülbelül 400 milliárd forint, ez azonban nem egy új, párhuzamos kötöttpályás összeköttetés lesz, hanem a meglévő vasúti szárnyvonalakba kötnék be a reptéri gyorsvasutat. A tervek szerint a szárnyvonal Kőbánya-Kispestnél csatlakozna a meglévő rendszerbe. Újságírói kérdésre Nagy elmondta: a fejlesztésre jelenleg nincs közvetlen költségvetési forrás, hanem azt a koncesszor, befektetők bevonásával fogják megvalósítani.
A projekt előkészítése egy-másfél évet vehet igénybe, a megvalósítás pedig körülbelül ugyanennyi időbe fog telni. A beruházás részleteiről – például a mikrokoncesszióról és a pontos nyomvonalról – később adnak tájékoztatást.
Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban több vasúti gyorsforgalmi fejlesztés előkészítése már el is kezdődött, hogy a légi közlekedés „még szorosabban integrálódjon a magyarországi mobilitási rendszerbe”.
A kormány tavaly ilyenkor még úgy képzelte (és erre utalhattak Nagy korábbi szavai is): minden mástól elkülönülő, a meglévő hálózatba nem becsatlakozó, részben magasvasútként futó pályán épülhet meg a ferihegyi vasút egy kínai elképzelés szerint (kínai forrásokból és beruházókkal), ráadásul úgy, hogy még az árazása is teljesen független lenne a MÁV-tól, vagyis nem kapcsolódna be a fővárosi közlekedési hálózatba, csak a repülőtér és Rákosrendező között ingázna. Az ötlet már 2019-ben is felmerült, akkor is kínai partnerekkel, jelesül a CRRC-vel közösen képzelték a fejlesztést.
Új áruforgalmi repülőtér is épülhet
A tárca szerint a budapesti repülőtér (BUD) légiáru-kezelési kapacitása jelenleg 400-450 ezer tonna/év, de a 24 órás üzemelés hiánya komoly akadályt jelent a bővítésben.
A miniszter kiemelte, hogy a magyarországi légiáru-forgalom 2013 és 2024 között 64 ezerről 237 ezer tonnára nőtt, évi 12,4 százalékos növekedési ütemmel – írja a Portfolio. Az első negyedévben a repülőtéren kezelt áru 80 százaléka Ázsiából, ezen belül Kínából az áru 43 százaléka származott vagy oda tartott.
Mivel a jogszabályok szerint a Liszt Ferenc repülőtér nem működhet 24 órában, a kormány egy új áruforgalmi repülőtér építését is tervezi, a lehetséges helyszíneket egyelőre vizsgálják.
Azt is elmondta, hogy a vasútfejlesztés terén nem döntöttek a befektetők bevonásáról, ahogy a cargo-reptér esetében sem, de szerinte logikus lenne, hogy kínai szereplőt vonjanak be, mivel a légiáru-kereskedelem nagy részét az ázsiai országgal bonyolítják – írja a lap.
