Csingtaótól a XV. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Egyebek mellett lezárt zsilipekkel, patakokon épített fenékküszöbökkel, holtágak és tározók feltöltésével, vizes élőhelyek feltöltésével igyekeztek emelni a vízhiányos talaj nedvességtartalmát.
Országszerte a legkülönfélébb beavatkozásokkal igyekeznek visszatartani és a talajba juttatni a csapadékos időjárásnak köszönhetően érkező vizet - közölték az MTI érdeklődésére a vízügyi igazgatóságok. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatója rámutatott: az élővilág és a gazdaság szempontjából is kulcsfontosságú a talaj nedvességtartalmának emelése, amelyhez egyéni szinten mindenki hozzájárulhat.
A rendkívüli nyári szárazság a vízügyi szakembereket vízvisszatartást szolgáló intézkedésekre késztette. A lehullott csapadékkal és a vízfolyásokkal érkező többletvíz megállítása, illetve elfolyásának lassítása érdekében számos beavatkozást hajtottak végre, illetve végeznek jelenleg is - közölték a vízügyi szakemberek. Egyebek mellett lezárt zsilipekkel, patakokon épített fenékküszöbökkel, holtágak és tározók feltöltésével, vizes élőhelyek feltöltésével igyekeztek emelni a vízhiányos talaj nedvességtartalmát.
„A 2008-ban megépült Cigándi-tározót fennállása óta még soha nem vették igénybe, még árvízi védekezésre sem nyitották meg, pedig eredetileg kifejezetten erre a célra hozták létre. A szemléletváltás jegyében ma megnyitottuk a zsilipeket, hogy a Tisza megemelkedett vízszintjét kihasználva közel 2 millió köbméter vizet juttassunk vissza a tájba” – közölte ezt már Gajdos László élő környezetért felelős miniszter közösségi oldalán, és videót is közzétett a zsilipnyitásról.
A munkára nagy szükség van, hiszen cselekvés híján Magyarországon veszélybe kerülhet a mezőgazdaság, az élelmiszer- és energiatermelés, csökkenhet a biológiai sokféleség, és súlyos társadalmi, gazdasági, valamint vízellátási problémák alakulhatnak ki - figyelmeztetett Czigány Szabolcs, a felszín alatti vizek kutatója, a PTE Természettudományi Karának tanszékvezető oktatója. Egyre kevesebb vízzel egyre értéktelenebbé válik „Magyarország legfontosabb erőforrása”, a növénytermesztés és állattenyésztés alapjául szolgáló talaj - mutatott rá.
Intő jelnek nevezte, hogy már most a korábbinál jelentősen mélyebben húzódik a talajvíz, annak visszapótlása pedig minden aszályt követően nehéz, hiszen száraz időszakokban jelentősen felhalmozódnak a beszivárgást gátló anyagok a földben. Aszályok idején csökken a talaj nedvességtartalma, ezáltal pedig a talajélet, a humuszképződés is - fűzte hozzá.
Nagy szükség van éppen ezek miatt a vízvisszatartó intézkedésekre, hiszen ezekkel vizes élőhelyek teremthetők, emelhető a talajvízszint, javítható a duzzasztott patakok, tározók, tavak környezetében lévő területek vízellátása és növelhető a páratartalom - magyarázta.
Czigány Szabolcs közölte: az árterek kiszélesítése, a mélyedések vízzel való feltöltése, gátak, zsilipek és fenékküszöbök létesítése, az erdősítés jelenthet megoldást, de egyéni szinten bárki cselekedhet akár a saját kertjében is.
Kifejtette: már azzal nagy szolgálatot tehet egy-egy kertes házba költöző család, ha segíti a víz földbe szivárgását és megakadályozza eltávozását. Példaként felhozta:
ha valaki nem - vagy minél kisebb arányban - betonozza, burkolja térkővel udvarát, egyben gyűjti és locsolásra használja az esővizet, növeli zöldfelületeit, sokat tesz a talaj megfelelő működéséhez.
A vízügyi igazgatóságok az ország szinte minden pontján már a csapadékosabbnak ígérkező hónapok előtt, az esőzések óta pedig folyamatosan hajtanak végre intézkedéseket a víz megtartása érdekében, több vidéken különleges beavatkozásokat is végeznek.
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.