Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Tőzsdeélénkítő megállapodást kötött a kormány és a BÉT, amelynek része a negyedik nyugdíjpillér bevezetése - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
A tőkepiacot élénkítő intézkedések mellett 2007-től 10 százalékos árfolyam-nyereségadót vezet be a kabinet. Az árfolyam-nyereségadó bevezetése egyszerre és azonos mértékkel történik a banki betétekre és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kivetendő kamat- és hozamadóval, tehát az intézkedés nem lesz diszkriminatív - írja közleményében a BÉT.
Ezzel párhuzamosan pedig a tőzsdére bevezetett cégek által fizetett osztalék után az eddigi 25 százalék helyett 2007-től 10 százalékos adót kell fizetni a magánszemélyeknek. Ez a lépés a tőkejövedelmek harmonizálása mellett a tőzsdei bevezetések ösztönzését is célozza.
A kamat- és árfolyamnyereségből származó jövedelmek első 50 ezer forintja adómentes. Az árfolyamnyereség kiszámításakor a felmerült veszteségek, költségek beszámíthatók, sőt két évre elhatárolhatók. Az adó megfizetése az szja-bevallás részeként, az értékpapírforgalmazó cégtől kapott év végi igazolás alapján történik.
Jövő évtől minden szja-fizető állampolgár számára hozzáférhető nyugdíj-előtakarékossági befektetési számla. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ), valamint a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) közösen dolgozta ki a nyugdíjrendszer új elemének a koncepcióját.
Ez az új konstrukció a lakossági megtakarítások arányának növelését, a hosszú távú befektetetési szemlélet és az öngondoskodás erősítését célozza meg. A jelenlegi nyugdíjrendszer keretein belül egy újabb önkéntes megtakarítási lehetőséget kíván teremteni, ami kiegészíti a jelenlegi öngondoskodási rendszer elemeit, és hozzájárul a nyugdíjasok öregkori jólétének emeléséhez.
A nyugdíj-előtakarékossági számlát a kormány a személyi jövedelemadóból levonható kedvezménnyel (a befizetett összeg 30 százaléka, maximum évi 100 ezer forint) támogatja, mely megfelel az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak esetére biztosított kedvezménynek.
A kormány a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számlán elhelyezett megtakarítások hozamára adómentességet biztosít. Az új konstrukció lényege, hogy a megtakarító dönthet arról: nyugdíját milyen portfolió-összetétellel takarítja meg, azaz a részvényektől kezdve a befektetési alapokon keresztül a unit-linked biztosításokig a befektetési eszközök széles palettájáról választhat.
A tőzsdei javaslatcsomagban foglaltaknak megfelelően a kormány 2006. január elsejétől a nyugdíjpénztáraknak egységes 5 éves (súlyozott) hozamjelentési kötelezettséget ír majd elő minden hirdetményükben és a számlakivonatukban, hogy érvényesítse a hosszú távú befektetési szemléletet, mely erősítheti a részvények szerepét a portfoliókban.
A magyar cégek tőzsdére történő bevezetésének költségeihez a kormány pályázati úton támogatást biztosít. A támogatás célja a tőkepiacon keresztül történő forrásbevonás ösztönzése, mely egyrészt nagyobb rugalmasságot, transzparens cégértékelést, részvényeik tekintetében likviditást biztosít a cégeknek (tulajdonosaiknak), másrészt bővíti a tőzsdei befektetési lehetőségeket, így az egész tőkepiacra pozitív hatást gyakorol.
A sikeres pályázónak utólagosan megtérítik a részvényei BÉT-re történő bevezetésével kapcsolatban felmerült igazolt költségeinek 50 százalékát, mely nem haladhatja meg a 100 ezer eurónak (közel 25 millió forintnak) megfelelő
összeget. (Természetesen az is előfordulhat, hogy végül a pályázó a kért összegnél alacsonyabb támogatást nyer el). A támogatás visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás.
A támogatásra rendelkezésre álló forrás mértéke a pályázat meghirdetésekor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megfelelő előirányzatán rendelkezésre álló keretösszeg, de amennyiben a minisztérium szükségesnek ítéli, a rendelkezésre álló keretet más forrásból kiegészítheti.
A lakosság hiányos pénzügyi műveltsége komoly akadálya a magyar tőkepiac fejlődésének. Ezért a Budapesti Értéktőzsde és az Öngondoskodás Alapítvány kidolgozott egy középiskolai oktatási anyagot „pénzügyi és tőzsdei alapismeretek” címmel, amely a szükséges alapvető közgazdasági alapismeretek oktatását biztosítja a fiataloknak, illetve segítséget nyújt a felnőttek számára szervezett ismeretterjesztéshez.
A tőzsde kezdeményezésére a kormányzat megvizsgálja a 2001-ben bevezetett felügyeleti díj csökkentésének, valamint az értékpapír-kölcsönzés bevezetésének lehetőségét a magyar biztosítók és nyugdíjpénztárak részére, a biztosítói és nyugdíjpénztári törvények megfelelő módosítása révén.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni, továbbra is hatósági eszközökkel próbálja alacsonyabban tartani az árakat. De sikerült?
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Dr. Kincse Csongor arról beszélt, hogy nem kapott egyértelmű választ, amikor a munkába állásról érdeklődött.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
A volt igazságügyi minisztert tanúként hallgatta meg a bíróság a Schadl-ügyben.