Maholnap tanult kínaiakkal versenyzünk munkahelyeinkért

Mi van a cigányokkal?<br><br>A cigányok a magyarokkal versenyeznek?<br><br>Magyar vagyok, kun beütéssel! 50 éves múltam egy fillért segélyt nem kértem nem kaptam!<br><br>Cigány aki cigánykodik!<br>

Ingázó magyarok: csak a pénzért csinálják?<br>2007. március 27. 09:30<br><br>Leginkább a pénz motiválja azokat a magyarokat, akik hajlandók az ingázására és Burgenlandban vállalnak munkát - derül ki egy reprezentatív felmérésből.<br><br><br>A Burgenlandban dolgozó magyarok nem munkahelyük megszűnése vagy felmondás miatt vesztették el hazai munkahelyüket, hanem maguk léptek ki. Az emberek 75 százaléka az itthoninál 66 százalékkal magasabb bérekért még a státuszvesztést is elfogadja, azaz nem a képzettségének megfelelő, hanem alacsonyabb beosztású munkát vállal – ismerteti a felmérést a Népszabadság.<br><br> <br><br>Burgenlandban évente átlagosan nyolcezer magyar dolgozik hivatalosan, munkavállalási engedéllyel. Döntő többségük a Nyugat-Dunántúlról jár át naponta Ausztriába. Az ingázók csaknem fele a mezőgazdaságban helyezkedik el, 27 százalékuk a vendéglátó- és szállodaiparban dolgozik, az építőiparban pedig körülbelül 8 százalékuk boldogul – írja a lap. (Népszabadság/FH) <br><br>Na most akkor mobil a magyar vagy nem mobil?????????<br>Persze, ha neki is megéri. Ha a mobilitás elszegényedéssel jár akkor nem. Mert az már a rabszolgaság egy formája amit a multi akar<br>

Üdvözlök minden kedves hozzászólót és olvasót! Nem vagyok szakérto a fenti témában, de nem értem a demográfia és a munkaeropiac néhány összefüggését.<br><br>Folyton azt hallani, hogy fogy a népesség és kevesebb lesz a munkaero és hogy emiatt szükséges a bevándorlók befogadása (európai szinten is). Emellett meg azt is hallani, hogy munkanélküliség is van (hivatalosan x%, de tudjuk, hogy a valóságban ennél több). Nem értem, hogy ennek megoldása miért a bevándorlás eroltetése lenne?<br><br>A népességfogyás olyan értelemben gond, hogy a kisebb létszámú elozo generáció nem termeli meg az elottük levok nyugdíját, de ez a mai nyugdíjrendszer hiányossága, amirol tudjuk, hogy abban az idoben amikor kidolgozták, a fiatalabb generációk számosabbak voltak. Ez tehát a nyugdíjrendszer átalakításának kérdése.<br><br>Azt is hallani, hogy kevés a jó szakmunkás. De akkor meg miért kell annyi diplomást képezni és miért hagyták tönkre menni a szakmunkásképzést? Az is igaz, hogy számtalan tanfolyamot elvégezhet az ember jó pénzért, lehet "papírja" több szakmáról is, de ha nincs gyakorlata??? (Egy 22-es csapdája: a gyakorlathoz állás kell, az álláshoz meg gyakorlat.) Ez tehát oktatási kérdés. (Az megint más kérdés, hogy a szakmunkás végzettségnek miért nincs presztízse.)<br><br>Ahogy én látom ember lenne (talán több is, mint "rendes" - nem ügynöki - munkahely), de elofordulhat hogy nem a megfelelo számú és végzettségu ember található az adott helyen, térségben. <br><br>Mert hány embert tart el egy átlagos (1500-2000 fo lakosú) falu? Néhány közalkalmazottat (akiket végül is az állam lát el) és jó esetben 1-2 tucat helyi lakost, akik a helyi válalkozóknál dolgoznak. Ha megszüntetnék az agrártámogatásokat, akkor még ennyit sem! A többség ingázik vagy a társadalombiztosítás tartja el oket. <br><br>Amennyire én látom, a "rendes" vidéki állásokat sokszor úgy szokták megszerezni, hogy már jó elore "lezsírozzák" a megfelelo helyen levo illetékesekkel: ha xy nyugdíjba megy, akkor vz vesszük fel. Tehát nem igazán tapasztalható egészséges versenyszellem ebben a tekintetben: vagyis hiába van két embernek ugyanolyan végzettsége, és közülük az egyik akár jobb képességu is lehet, de az ismeretség jóval többet számít. Ez is azt mutatja, hogy vidéken (a kevésbé innovatív térségekben) "túl sok az eszkimó, és kevés a fóka".<br><br>Akinek megvan a megfelelo végzettsége és elszántsága (foleg fiatalon), továbbá egyértelmuen (!) megéri neki, az elobb-utóbb úgy is felkerekedik. Mert ilyen is van, viszont nem ez az általános, és ez szerintem elsosorban azért van, mert vagy nincs megfelelo végzettség (és gyakorlat!!!), vagy megfelelo csábító lehetoség (vagy pedig az illeto egyszeruen csak a szüloföldjén élne). És akkor erre helyzetre miért egyedül a bevándorlás lenne az orvosság? Habár rövid távon ez tunik a legegyszerubbnek.<br><br>A noi munkaerovel kapcsolatban pedig ellentmondást látok az érintettek érdekei között. Az általam olvasott cikkekbol, hallott esetekbol azt szurtem le, hogy a munkáltatók szerint az "ideális" noi munkaero legyen 20-40 éves, de ne legyen gyereke. Az állam részérol viszont az a kívánatos, hogy ne is fogyjon a népesség. 50 felett viszont a nok meg alig találnak munkát, holott nekik már általában nincsenek kisgyerekeik és a velük járó gondok. Szerintem ha az illetékeseknél lenne igaz szándék, akkor erre is lehetne megoldást találni a bevándorláson kívül.<br><br>A mobilitásról meg a noi munkaerorol. Egy távoli harmincas hölgyismerosöm megunta azt, hogy néhány tízezer forintért heti hat napot dolgozzon (egyik ilyen munkahelyérol épp a kisgyereke miatt rúgták ki ) és kiment Olaszországba táncolni. Van férje és általános iskolás kisgyereke, akiket havonta-kéthavonta lát, de most már jutnak elore anyagilag: tehát nekik így megéri és rá is mozdult. Nem tudok rá követ dobni. Meg hallottam olyanról is, hogy egy kisvárosban 2 gyár költözött el közel egy idoben és egyik napról a másikra. Azok az ötvenes hölgyek, akik ledolgoztak ott húsz évet és ezalatt összekapartak egy panelre valót, azok takarítói állásokért könyörögtek utána. Nekik mit tanácsolnának azok, akik a mobilitásról papolnak? Nosza szerezzenek piacképes végzettséget és költözzenek el? És ott az idegenben kire számíthatnak majd nyugdíjas éveikben? A mobilitást nem csak egy "elefántcsonttoronyból" kellene nézni!<br><br>Üdvözlettel, Buga Jakab<br>

Az USA-ban vannak konténer-lakótelepek is: az az igazi mobilitás. És a szülő-gyerek kapcsolat cérnavékony, sátoros ünnepeken találkoznak, ha meg a szülő már nem tudja ellátni önmagát, akkor idősotthonba megy, látogatni ott is lehet. HA meg eltemetik, akkor a sirokat nem is látogatják. Nemrég olvastam, hoyg Neumann János sirját 50 éve nem kereste senki, mert ez az USA-ban nem szokás. (Ma is él Neumann lánya!) <br><br>A globalizáció következtében aztán megérkeztek hozzánk az amerikai cégtulajok, és szembetalálták magukat az európai- sőt kelet-európai ! - kultúrkörrel. És nem igazán értik, hogy itt ragaszkodnak az emberek a falujukhoz, a saját kezükkel épített házaikhoz, a szüleikhez, a felmenőik sirjaihoz, stb. És ezek a szálak sokkal erősebbek, mint a rosszul fizetett rabszolgamunka utáni költözési vágy. <br><br>Mindemellett a költözés számos esetben gazdasági lehetetlenség is: azokon a vidékeken ugyanis, ahol nincs munka, elértéktelenednek az ingatlanok. Egyszerűen eladhatatlanok lesznek a házak. Hiszen, ha nincs munka, akkor ki akarna odaköltözni, ki akarna arrafelé ingatlant venni?<br>

A hajam égnek ál.Hajlando vagyok elköltözni azert, hogy legyen munkahe<br>lyem.Ha szerencses vagyok és van lakásom vagy házam akkor ez nehezen <br>fog menni.Videken ingatlant eladni szinte lehetetlen,de ha megis akkor tul alacsony áron.Városban azert a penzert nem igen veszek semmit.Esetleg<br>mehetek alberletbe .Ha alberletbe megyek nem lesz soha pénzem lakásra<br>gyujteni.Ha esetleg valamilyen rafineriával tudok kolcsönből lakast venni<br>akkor ujra lekötöm magam megint nem leszek mobil.Ha nem adom el a<br>saját lakásomat mehetek alberletbe is.Dolgozhatom azert .hogy az albér<br>letemet kifizessm,esetleg valahogy megéljek.Igaz a saját lakásra is kell <br>némi rezsi költséget számolni.Döbbenetes,hogy aki ezt a mobilitási témát elöveszi mennyire nem érzékeli avaloságot.Ráadásul olyan hülye vagyok<br>,hogy szeretnék az idősödö szüleimmel lenni.Szeretném ha agyerekem azt<br>a példát látná,hogy a családban mindenki számit.Jó lenne ha mindenki fel<br>kerekedne és körbe körbe járnánk az országot.Az biztos elég mobil lenne.<br>