Megszavazták a tranzakciós adót is a parlamentben

A hétfőn 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadott törvény alapján - amelyet a kormánypártok támogattak, az ellenzék pedig egységesen elutasított - 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is.Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Szintén nem illetékkötelesek az egy szolgáltatónál végzett, számlák közötti fizetési műveletek, ha a fizető fél és a kedvezményezett ugyanaz, és nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem.MTI / Beliczay LászlóA tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy a Magyar Államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék lesz.Az illetéket átutalás, beszedés és készpénzkifizetés után a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, készpénzátutalás esetén az azt teljesítő pénzintézetnek, postai csekkbefizetésnél a Magyar Posta Zrt.-nek, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után a kibocsátó számlatulajdonos szolgáltatójának kell megfizetnie. A jegybanki értékpapír-kibocsátás és betételhelyezés után az MNB köteles az illetékfizetésre.A törvény szerint az illeték alanya számlakivonaton tájékoztatja ügyfelét a megállapított teher összegéről. Az illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak havonta, a teljesítési napot követő hónap huszadik napjáig kell befizetnie. Az abból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.A pénzügyi tranzakciós illeték ötlete a Széll Kálmán-terv új változatában jelent meg először. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az illetékről szóló törvényjavaslat benyújtását májusban azzal indokolta, hogy a költségvetési hiánycél tartásához pótlólagos intézkedések szükségesek. E költségvetési korrekciók egyik eleme a tranzakciós illeték, amely - a tárcavezető indoklása szerint - illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, hogy a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi és fogyasztási adók szerepe növekedjen az adórendszerben.A miniszter akkor további érvként említette, hogy az illeték rendkívül széles adóalapot terhel, így alacsony mérték mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez. Matolcsy György részletes indoklásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tranzakciós illeték hatálya nem terjed majd ki a jegybankra és a kincstár pénzügyi műveleteire.Ez a koncepció azonban megváltozott, miután a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv részét képező háromszázmilliárd forintos tehercsökkentés nagy részét a tranzakciós illetékből fedezné: száz-százmilliárd forintot várva attól, hogy a fizetési kötelezettséget a jegybankra és az államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztik.A jövő évi költségvetési törvényjavaslat 283 milliárd forint bevétellel kalkulál az illetékből, a nemzetgazdasági miniszter azonban korábban közölte: a Magyar Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményeként - a hatezer forintos plafon miatt - 140 milliárd forintos tranzakciósilleték-bevétellel számolnak 2013-ban, miközben az államkincstártól és az MNB-től 240 milliárd forint érkezhet az illeték kiterjesztése miatt. A kabinet így összesen 380 milliárdos bevételt irányoz elő.Simor András jegybankelnök időközben arról tájékoztatott: a nemzeti bank nem tervezi az illeték továbbhárítását, mert az 2,5 százalékpontos alapkamat-csökkentést jelentene. Ugyanakkor értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes javaslatnak minősítette, hogy a jegybankra is tranzakciós illetéket vetnének ki. Mint mondta, ez nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a csaknem százmilliárd forintos veszteséget, amelyet a nemzeti bank kénytelen elszenvedni jövőre, a költségvetésnek egy évvel később meg kell térítenie.Varga Mihály tárca nélküli miniszter kedden a köztelevízióban arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió tárgyalóküldöttségével folytatott megbeszéléseken a tranzakciós illeték ügye is elő fog kerülni. A kormány álláspontjáról azt mondta: inkább az volt a furcsa, hogy eddig, miközben a bankok nagy része fizetett bankadót, a jegybank kimaradt ebből, ezért a kincstár és a jegybank bevonása helytálló kezdeményezés.Balog Ádám, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára pedig arról beszélt, a következő hetekben dől el, hogy a Magyar Államkincstár által befizetendő illetéket a kincstár hogyan fogja az egyes költségvetési szervekre átterhelni.