Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A szakértők azt várják, hogy az Alkotmánybíróság iránymutatása egyértelműsítse, hogy jogi úton sikerre vezethetnek-e azok a próbálkozások, melyeket az állandó európai mentőcsomag (ESM), valamint a fiskális csomag ratifikálásával kapcsolatban kilátásba helyeztek. A karslruhei székhelyű szövetségi Alkotmánybíróság bejelentése, miszerint csak szűk két hónap múlva, szeptember 12-én hoznak várhatóan döntést az ügyben, a német kereszténydemokrata-liberális koalíciót nehéz helyzetbe hozza – írja a Spiegel Online, amely arra is emlékeztet, hogy a kormánypárti politikusok mellett az Euro-csoport vezetője, Jean Claude Juncker is mennyire siettette volna az állásfoglalást. Mindez azért is különösen fontos, mert Görögország eurótagságáról is szeptemberben szeretnének határozni.
Merkel kéri az eget
AP / Michel Euler
Az állandó pénzügyi mechanizmusról (EMS) szóló törvénynek eredetileg július elsején kellett volna hatályba lépni, de többen – például a német Baloldali Párt (Die Linken) Bundestag-frakciója vagy a „Több demokrácia” nevű szervezet, melynek követeléséhez 12 ezren csatlakoztak – az Alkotmánybíróság előtt támadta meg a törvénytervezetet. A beadványok készítői szerint az ESM-mel Németország kiszámíthatatlan kockázatokat venne magára, melynek anyagi terheit lehetetlen előre felmérni. A törvény elfogadásával nem kellene kikérni a Bundestag hozzájárulását, hogy más európai országok is részesülhessenek a nemzetközi alap (melynek legnagyobb befizetője Németország) segélyeiből.
