Míg egy magyar átlagfizetésből 433 budapesti buszjegyet lehet venni, addig egy bukaresti vagy egy római lakosnak közel háromszor ennyi buszjegyre futja saját hazájában - írta elemzésében a Policy Solutions politikai elemző intézet.

Az elemzés szerint nem csak az átlagfizetéshez képest költséges a budapesti közlekedés: ha a tervek szerinti legmagasabbra emelik fel a jegy árát, akkor a kelet-közép-európai régióban nem lesz a magyar 370 forintos buszjegynél drágább egyetlen országban sem.

A Policy Solutions az Európai Unió 27 tagországának fővárosi tömegközlekedési menetjegyárait hasonlította össze és arányosította az adott ország nettó átlagbérével. A vizsgálat alapján kiderült, hogy a budapesti 1,1 eurós (320 forintos), illetve a tervezett 1,3 eurós (370 forintos) buszjegyekből Európában példátlanul keveset tudnak venni a magyarok a nettó 476 eurós (135 ezer forintos) havi átlagfizetésükből.

Amíg a szomszédos Pozsonyban 928, vagy Bécsben 960 jegy is kitelik a helyi átlagfizetésből, addig a magyarok maximum 433 jeggyel elégedhetnek meg. A tömegközlekedés árának tekintetében azonban nem a kelet-közép-európai országok állnak a legjobban: relatíve Luxembourgban, Dublinban és Párizsban a legolcsóbb busszal járni. Ezekben a fővárosokban akár 1000-2000 darab menetjegy is kitelik az átlagbérből.

Budapesthez hasonló drágaság egyedül Málta fővárosában, Vallettán van, ott a magyar tervezethez hasonlóan magas, 1,3 eurós jegyek mellé a magyarnál csak nettó 150 euróval (42 500 forinttal) magasabb havi átlagbér társul.

A kelet-európai városok egyébként is élen járnak a relatíve magas költségű tömegközlekedésben: a helyi bérekhez viszonyítva drága a szófiai 50 centnek (141 forintnak) megfelelő bolgár levába kerülő metrójegy, vagy a 70 centes (198 forintos) rigai menetjegy.

A Policy Solutions összeállításából az is kiderül, hogy nem csak a magyar átlagfizetéshez képest drága a budapesti menetjegy, hanem a régión belül összegszerűen is. Bár a teljes Európai Uniót tekintve a középmezőnybe tartozunk, mivel a budapesti jegyárak meg sem közelítik a koppenhágai 3,2 eurós (907 forintos) vagy az amszterdami 2,6 eurós (737 forintos) „rekordárakat”, az Európai Unió keleti tagállamainak mindegyikében olcsóbb lesz a jegy, mint Budapesten, ha az emelés mellett dönt a főváros.

A szomszédos uniós országok közül Bukarestben a budapesti ár harmada, 30 cent (85 forint), Pozsonyban 70 cent (198 forint), Ljubljanában 1,2 euró (340 forint) a buszjegy. A magyar átlagbérhez legközelebb álló litvániai Vilniusban pedig pontosan 114 forintnak megfelelő litas egy jegy. Ráadásul a bliccelők büntetése sem 16 000 forint, mint Budapesten, hanem 1700 forintnyi helyi pénz.

Policy Solutions