szerző:
MTI/hvg.hu

A megvalósíthatósági tanulmány szerint a 2024-es budapesti olimpia összesen 2984 milliárd forint többletjövedelmet jelentene, ez áll szemben a világverseny nettó 774 milliárd forintra becsülhető költségével. A dokumentum, amelyről ma szavaz a Fővárosi Közgyűlés, a Duna-parti Kvassay-zsiliphez tenné az olimpia központját, de vidéki helyszínekkel is számol. A terv szerint Magyarország malmára hajtja a vizet, hogy az új alapelvek takarékos olimpiaszervezést írnak elő.

Harmincnyolc versenyhelyszínen lehetne megrendezni a 2024-es budapesti olimpiát, ezek közül 24 már most alkalmas vagy alkalmassá tehető a viadalok megtartására. A budapesti főhelyszín a Duna-parti Kvassay-zsilip és környéke lenne.

A lehetséges vidéki helyszínek: Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Balatonfüred, Veszprém, Szombathely, Győr, Göd és Dunakeszi-Alag – áll a Fővárosi Közgyűlés tagjainak és valamennyi parlamenti pártnak átadott részletes megvalósíthatósági tanulmány százoldalas összefoglalójában. Mint arról beszámoltunk, kedden szavazhat a közgyűlés az olimpiai terv támogatásáról.

Az olimpiához szükséges sportlétesítmények kétharmada az olimpiától függetlenül is adott lesz Magyarországon 2024-re – olvasható az úgynevezett masterplanben. Ezen felül négy visszabontható és tíz ideiglenes, utólag teljesen elbontható létesítmény építésére tettek javaslatot a tanulmány szervezői.

A témának vezető cikket szentelt a HVG múlt heti lapszáma. A cikk szerint a paksi bővítés árával érnek fel az olimpiarendezés költségei, és kérdéses, hogy a haverokon kívül más is jól járna-e vele. Aggasztó előjel egy olimpia megrendezése szempontjából, hogy Budapest eddig egy jelentős fejlesztést sem tud felmutatni, ami időre elkészült.

Két főtengely: a Duna és a Hungária körút

A helyszínek részben a Duna-parton, részben átmeneti zónában, összefüggő rendszerben helyezkednek el. A másik két csomópont az Istvánmező (a Puskás Ferenc Stadionnal és a Papp László Sportarénával), valamint a Dagály és környéke a Duna-szigetekkel (Óbudai-sziget, Margitsziget) együtt. A fővárosi helyszíneket összekötő két főtengely a Duna és a Hungária körút. Az olimpiai helyszínjavaslat teljes mértékben összhangban van a Fővárosi Közgyűlés által egyhangúlag elfogadott közép- és hosszú távú fejlesztési tervekkel – a tanulmány szerint.

Elképzelt helyszínek. Térkép a HVG múlt heti számából

Az olimpia eddigi egyik legfontosabb alapelve volt, hogy azt nem egy ország, hanem egy város rendezi meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új vezetése által elfogadott Agenda 2020 program azonban már lehetővé teszi egyes sportágak vidéki megrendezését. A javasolt városok egy része Budapesttől 1 órán belül elérhető, itt nem kell önálló olimpiai falu kialakítását tervezni, de a többi vidéki városban is elégséges vagy elégségessé tehető a szállodai kapacitás.

Ami az edzéshelyszíneket illeti: 86 budapesti helyszínen 178 létesítmény vizsgálata alapján kijelenthető, hogy új edzéshelyszín építésére nincs szükség, csak átalakításokra, illetve felújításokra – áll az összegzésben.

Az új alapelvek teszik lehetővé Budapest pályázását

A tanulmány kiemeli, hogy a korábbi olimpiákon ösztönző volt egy nagy, ikonikus épület építése, ezt Magyarország nem tudta volna megengedni magának, így esélytelen lett volna a versengésben. Ám az Agenda 2020 takarékosságra, visszafogottságra ösztönzi a pályázókat, így esélyt kapnak a Budapesthez hasonló városok, a magyar gazdasághoz hasonló méretű gazdaságok is.

Budapest számára az arculat, az adottság a pályázás során komoly versenyelőnynek bizonyulhat – olvasható a tanulmányban, amely szintén kiemeli: az olimpiai játékok központi helyszíne tudatosan van közvetlenül a Duna-parton kijelölve, a belvároshoz lehető legközelebbi területen, egyedivé téve a pályázatot.

©

Az Agenda 2020 kiemelt szempontja a gazdaságosság mellett az utóhasznosítás is. Így a 60 ezres főstadionból (az Olimpiai Stadionból) részbeni visszabontással 15 ezres atlétika stadion, a médiaközpontból irodapark, az olimpiai parkból városi park vagy sportközpont lehet a játékokat követően.

2984 milliárd többlet, 774 milliárd költség?

A megvalósíthatósági tanulmány hangsúlyozza az olimpia gazdasági előnyeit. Ezek alapján az állami lehetséges többletjövedelem 1142 milliárd forintra, a háztartások többletjövedelmei 1006 milliárd forintra, a vállalatokéi 836 milliárd forintra tehetők. Ez összesen 2984 milliárd forint többletjövedelmet jelent szemben az olimpia nettó 774 milliárd forintra becsülhető költségével.

Az olimpia gazdasági hatásai – befektetések generálása, gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, turizmus, államháztartási, lakossági és vállalati többletbevételek Magyarországon – a játékokat megelőző években, az olimpia heteiben és az olimpiát követő években is jelentkeznek, rövid és hosszú távon, 2015 és 2030 között. A megvalósíthatósági tanulmány 100 oldalas összefoglalója nyilvános lesz a MOB honlapján. Az 1300 oldalas teljes tanulmányt megkapják a parlamenti pártok, ők döntenek annak nyilvánosságáról. Ilyen részletességű anyagot azonban egyetlen pályázó város sem hoz nyilvánosságra, az ugyanis a rivális pályázók számára versenyelőnyt jelentene.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) június 10-i közgyűlésén döntött úgy, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását. A MOB javasolja Budapest közgyűlésének, amely várhatóan ma dönt az ügyben, hogy szintén támogassa a szándéknyilatkozatot, valamint hatalmazza fel Tarlós István főpolgármestert, hogy a főváros képviseletében a MOB-bal közösen nyújtsa be a jelentkezést.

A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg és Róma jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért.