szerző:
hvg.hu

Szijjártó Péter egy képviselőnek adott írásbeli válaszban számolt be egy magyarokat is érintő szigorításról. Mint kiderült: alaptalanul.

Nem változtak az ausztriai családi pótlék igénylésének szabályai – cáfolta a hvg.hu-nak Horváth Csaba, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Vas megyei képviseletének a vezetője azt az információt, amelyet Szijjártó Péter közölt. A külgazdasági és külügyminiszter egy képviselői írásbeli kérdésre adott válaszában írt arról, hogy „2016. január elsejétől kezdve csak akkor kapnak családi pótlékot az Ausztriában élő magyar állampolgárok, ha az anya és a gyerek is bizonyítottan életvitelszerűen Ausztriában él”.

©

Ha ez így lenne, az komoly fejtörést okozna az Ausztriában legálisan munkát vállalók számára, akiknek a létszáma a legfrissebb adatok szerint már 86 ezer körül mozog. Annál is inkább, mivel közülük sokan hosszabb-rövidebb időt töltenek csak a szomszédos országban. Vannak, akik naponta ingáznak valamelyik határhoz közeli településről ausztriai munkahelyükre. Az ő számukat a KSH 2015-ös munkaerő-felmérésében csaknem 52 700-ra tette.

A családjukkal együtt Ausztriában élőkhöz hasonlóan ők is jogosultak gyermekeik után a családi pótlékra – erősítette meg Horváth Csaba, aki elmondta: a hvg.hu-n is megjelent hír miatt többen keresték meg irodájukat. Emlékeztetett: a magyar dolgozók vagy az ausztriai családi pótlékot kaphatják meg, vagy – ha például a feleségük munkaviszonya után itthon is jogosultak valamilyen juttatásra – különbözetre számíthatnak.

A németeknél megéri

A családi pótlék rendszere országonként eltérő az unióban. Van, ahol jövedelemhez kötik, sok helyen a gyermekek számától és életkorától is függ. Ennél is nagyobb a különbség azonban az összegekben: a németeknél az első és a második gyerek után 190 euró jár, a harmadikért pedig 196, vagyis egy háromgyerekes család havonta 576 euróra számíthat – ez forintban csaknem 177 ezer forint, vagyis több, mint a nettó átlagkereset, amely az utolsó január-júliusi adatok szerint 171 590 forint volt.

      A skála másik végén Romániát találjuk, ahol gyermekenként havi 84 lej jár a szülőknek. Az összeget egyébként tavaly duplázták meg a bukaresti törvényhozók, ám így is csupán 5700 forintnak felel meg, vagyis egy háromgyerekes család 16 100 forintra számíthat havonta.

A britek által javasolt indexálás alapján, a jövedelmi viszonyokat figyelembe véve – legalábbis a BBC számításai szerint – ennél is alacsonyabb lenne az összeg, havonta gyermekenként mindössze 4700 forint.

Nem is kevésre: az ausztriai családi pótlék az EU-n belül is bőkezűnek számít, a magyarnak pedig többszöröse. Az ellátás életkor szerint növekszik. Például egy család, amely két tíz év feletti gyereket nevel, itthon 26 600 forintra, valamivel kevesebb mint 86 euróra számíthat havonta. Ausztriában ez az összeg idén 291,4 euró, vagyis 89 500 forint.

A külügyminiszteri válasz annyiban megfelel a valóságnak, hogy az Ausztriában dolgozóknak kérelmükben jelezniük kell, ha Magyarországon is jogosultak az ellátásra. Ezt követően az ottani hatóság a Magyar Államkincstár illetékes kirendeltségénél ellenőrzi, felvesznek-e bármilyen juttatást itthon is. Ha duplázásra derül fény, vissza is fizettethetik a pénzt – erre már volt is példa Horváth Csaba tapasztalata szerint.

A rendszerben az egyetlen érdemi változás, hogy az osztrák kifizető honlapja szerint 2018-tól kis mértékben emelkedik majd a családi pótlék összege. A jogosultságban azonban egyelőre minden maradt a régiben, bár az év elején fennállt a veszély, hogy átalakulhat a rendszer.

Emiatt a brit kormányt lehet hibáztatni, amely még februárban több szigorítást harcolt ki magának a külföldieknek járó szociális ellátásban. Ezek egyike volt az, hogy egy ország életszínvonalához igazíthatják az ott élő gyermekeknek fizetendő családi pótlékot. Magyarul, ha egy apa Nagy-Britanniában dolgozik, ám a családja Magyarországon él, a gyermekeknek járó juttatást valamiféle indexálás alapján csökkentik, mondván a pénzt úgyis egy olyan országban költik el, ahol alacsonyabbak az árak.

©

Mivel az unióban nem lehet különbséget tenni az országok között, a lehetőséget a többiek számára is lehetővé tette a huszonnyolcak egyezsége. Werner Faymann osztrák kancellár pedig jelezte is: élni kíván ezzel.

Sebastian Kurz külügyminiszter egyszerű hasonlattal indokolta akkor a tervet: amíg Romániában 15 euró a családi pótlék két gyerek után, az osztrákoknál majdnem 300, ami Romániában az átlagfizetésnek felel meg.

Volt azonban egy bökkenő: június 23-án a britek többsége az unióból való kilépés mellett döntött, így pedig az egész februári egyezség a papírkosárba került. A szigorításról szóló tervek pedig legalábbis egy fiók mélyére.