Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A magyar szélsőjobb és Moszkva kapcsolatáról ír a Financial Times. A rangos brit üzleti napilap budapesti tudósítója az októberi bőnyi rendőrgyilkosság után felröppent hírekről ír, megjegyezve: az utóbbi időben több olyan esemény is történt Magyarországon, amelyek bizonyítják, Moszkva az itteni szélsőségeseket támogatja.
A bőnyi támadás után az orosz szálat a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága is zárt ülésen vizsgálta. A lap ezt is felidézi, ahogy azt is, a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal hogyan került kapcsolatba az orosz titkosszolgálatokkal. Megszólal Dezső András is, az Index újságírója szerint nem klasszikus kémkedésről van szó ebben az esetben, inkább a sajtó, a közvélemény és a politikai rendszer manipulálásáról.
A cikk megjegyzi: elemzők furcsállják, hogy Magyarország – a régió országai közül szinte egyedüliként – egyetlen oroszt sem tiltott ki kémkedés gyanújával 2010 óta. Pedig Budapest „kis Moszkvává” vált a százával itt lévő orosz kémek miatt – idézi a lap Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt.
A Financial Times szerint a nemzetbiztonsági szolgálatoknál is feszültségeket okoz a helyzet. A cikk szerint a militánsok orosz támogatásáról évek óta tudnak, mégsem léptek, mivel tartottak attól, hogy az a Moszkva-barát kormány számára negatív gazdasági következményekkel járna. A szerző nem csak a földgázszállítást és a Paks II beruházást említi, de azt is felidézi, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szívélyes viszonyt ápoló Orbán Viktor az egyik hangos ellenzője volt az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetésének.
A cikk idézi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is, aki szerint „ha az oroszokkal akarod megosztani az aggályaid, azt csak bölcsen és erősen alátámasztva teheted meg.”
