szerző:
Kulcsár Hajnal (hvg.hu)

Magyarországon közel kétszázezer pár küzd meddőségi panaszokkal, ám csupán 25-30 ezren kérnek segítséget. Meddig nem késő orvoshoz fordulni? S ha már csak a lombikprogram segítségével lehet gyermekünk, az mekkora költségekkel jár? Egy törvénymódosítás miatt már nem kell párkapcsolatban élnünk ahhoz, hogy befekhessünk egy meddőségi centrumba.

"A mai aggasztó demográfiai helyzetben rendkívül fontos a meddőség kezelése, hiszen a mesterséges megtermékenyítéssel született gyermekek az éves születésszám 3-4 százalékát is kitehetik" – mondta a hvg.hu-nak Kaáli Géza professzor, a nevét viselő intézet alapítója, aki szerint maga a gyermekvállalás, illetve - meddő párok esetében - annak elősegítése immár nemcsak orvosi, hanem társadalompolitikai probléma. Kaáli Géza - aki a New York-i Albert Einstein Egyetemen vállalt professzori tisztsége mellett az Asszisztált Reprodukciós Magánintézetek Világszövetségének is elnöke - nincs egyedül ezzel a véleménnyel. Egy nemrég publikált felmérés ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a mesterséges megtermékenyítést elősegítő kezelés nagyban segítheti az európai népszaporulat-csökkenés megállítását.

Kockázatok és mellékhatások.
Hogyan lesz a gyerek?
Egy háromgyermekes édesanya történetét ismerhetjük meg a lombikbaba.com oldalon. "Harmincévesen öt évi próbálkozás után sem sikerült teherbe esnem, noha az orvosok mindent rendben találtak" – osztja meg tapasztalatait az asszony. Az oldal működtetője, a Lombik Baba Civil Szervezet (LBCSZ) azokat tömöríti, akiknek már sikerült meddőségi kezeléssel szülőkké válniuk, illetve akik még csak vágynak erre. Az LBCSZ is támogatja azt az egy évvel ezelőtt megfogalmazott petíciót, amelyet 24 politikusnak küldtek el érdekvédők, s amelynek azóta részlegesen eredménye is lett. (Lásd keretes írásunkat!)

"Először a budapesti Kaáli Intézetbe irányítottak minket, ahol sem az inszeminációk (méhen belüli mesterséges megtermékenyítés), sem a három lombikprogram nem járt eredménnyel" – meséli a nehézségeket az édesanya, aki ezt követően klinikát váltott, a Budapesti Szent János Kórházba került, ahol a második próbálkozásra megszületett első gyerekük. A gyógyszerek ekkor (vagyis 2001-ben) 120 ezer forintba kerültek, de maga az eljárás ingyenes volt. Amikor egy év múlva az újabb próbálkozás mellett döntöttek, meglepődve hallották, hogy az már pénzbe kerül: a tb öt próbálkozást finanszíroz ugyan, de nem gyermekenként, hanem összesen. További két próbálkozás eredményeként, amely közel egymillió forintot emésztett fel, ikrei születtek.

A petíció eredményei

- Hatályba lépett a meddőségi kezelés teljes időtartamára szóló munkahelyi védettséget biztosító rendelet.

- Petesejt-adományozás immár legálisan: meddő nő részére saját hozzátartozója, közeli rokona ajánlhat fel névre szóló petesejtet.

- Nemcsak párok, hanem egyedülállók is részt vehetnek lombikbébi programban, amennyiben életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhatnak.

Az első magyar lombikbébi 1989-ben született, a rákövetkező öt évben csak privát ellátásban, négy-öt intézetben lehetett mesterséges megtermékenyítésre jelentkezni, s évente csak pár száz beavatkozást végeztek. Ma már évente körülbelül 6500 in vitro fertilizációs (IVF) kezelést végeznek az erre szakosodott 11 intézményben. Megkezdett kezelési ciklusokra számított 25 százalékos születési arányt alapul véve ez körülbelül 1600 szülést, és a többesterhességeket is figyelembe véve közel kétezer gyermek világrajövetelét jelenti, ami az élveszületések több mint 2 százaléka. Nyugat-Európában ugyanez az arány eléri a 4 százalékot. 

Azoknak a meddő pároknak, akiken más beavatkozás nem segített, összesen öt IVF-kezelés jár ingyen, vagyis az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) finanszírozásában a pénztárral szerződésben álló 11 meddőségi központ valamelyikében összesen ennyiszer próbálkozhatnak a megtermékenyítéssel. Függetlenül azok sikerességétől. Az OEP egy-egy kezelésért átlagosan 229 ezer forintot utal át az intézményeknek, így 2004-ben a 6583 kezelés összesen 1,842 milliárd forinttal terhelte meg a pénztárat. További félmilliárddal támogatták a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges hormonkészítmények árát, fele-fele alapon megosztva a költségeket a leendő kismamákkal. Sokaknak még így is elérhetelen a kezelés, hiszen a gyógyszer- és más járulélékos költségek - attól függően milyen intézményt választunk - elérhetik a 70-200 ezer forintot próbálkozásonként. Sokak szerint sokkal igazságosabb lenne az eljárás, ha csak három ciklust térítene az OEP, ám azt a szükséges gyógyszerekkel együtt.

"Akinek drága a gyógyszer, annak azt tanácsolom, nézzen körül, mennyiért vehet meg egy gyerekkocsit; hamar rá fog jönni, a meddőségi kezelés olcsó" - véli Dévai István, a Dévai Klinika Ambuláns Nőgyógyászati Centrum vezetője. "Háromféle gyógyszercsomagot állítottunk össze, van 70, 120 illetve 300 ezer forintos is, a betegek pedig saját maguk döntik el, melyiket akarják, mi csak fogódzókat adunk. A középső csomaggal szinte már biztosra mehetünk - árulja el a főorvos, gyorsan hozzátéve, hogy az ár és az eredményesség között van némi összefüggés. A legolcsóbb csomagból például egy nagyon hatékony injekció hiányzik, de sok az olyan páciens, akinek nincs is arra szüksége.


A férfitól is függ (Oldaltörés)

A meddőség népbetegség, a reproduktív korban lévő párok 15 százalékát érinti, a meddő párok korszerű kezelésének biztosításától tehát nem szabad eltekinteni. "Akkor nevezünk meddőnek egy párt, ha fogamzásgátlás nélküli rendszeres próbálkozás ellenére egy éven belül nem következik be terhesség" - világosít fel Kaáli professzor, aki szerint ma Magyarországon 150-200 ezerre tehető az érintett házaspárok száma. közülük - becslések szerint - évente csupán 25-30 ezren fordulnak orvoshoz. Az esetek 45-50 százalékban a nő, 40-45 százalékban a férfi meddő, s kis hányadban mindketten. 

Külföld: több pénzért kevesebb próbálkozás
A hazai finanszírozásra sehol nem találunk példát, más országokban jóval kevesebb próbálkozást finanszíroz az egészségbiztosító. Németországban két ciklust fizetnek a biztosítók, amelyek azonban 700 eurós (közel 200 ezer forint) önrészt is megkövetelnek, a szükséges gyógyszerek árába pedig 800 euróval kell beszállni. Ausztriában mindössze két próbálkozás 70 százalékát támogatja az állam. A brit egészségbiztosító egy alkalmat finanszíroz, de csak 40 éves korig. Az Egyesült Államokban elsősorban a magánbiztosítóval kötött szerződésen múlik a finanszírozás, ha saját zsebből fizet a pár, egyetlen próbálkozás hétezer dollárba kerül. Angliában például nem állapítanak meg korhatárt a meddőségi kezeléseken való részvétellel kapcsolatban, ám az államilag finanszírozott egészségügy keretében csak 39 éves korig végzik el a kezeléseket. Magyarországon nincs ilyen életkori korlát, az orvosszakmai szabály szerint addig lehet a beavatkozást elvégezni, amíg "a nő nem éri el a reprodukciós kor felső határát", vagyis nemzőképes.
A Kaáli Intézetben 2003-ban 3677 lombikbébi-kezelést indítottak el. Ebből 3005 embrióbeültetésig jutottak el. 901 esetben állapították meg a peték megtapadását, vagyis a terhesség létrejöttét. Közülük 781 nő tudta kihordani a magzatot és jutott el a szülésig. Mivel több esetben ikerterhesség is előfordult, 1016 gyermek jött világra. „A nálunk történt embrióbeültetés után 26 százalékos az esély a szülésre, ami megfelel az európai átlagnak” – magyarázza Kaáli professzor, hozzátéve, intézetük mára országos hálózattá nőtte ki magát, Budapest után Szegeden, Győrben és Debrecenben is működik lombikbébi-klinika, Miskolcon pedig elindítottak egy meddőségi centrumot. "Így a lombikbébi-kezelések kétharmadát a mi szakembereink végzik."

Hiába is keresnénk a többi intézmény eredményességi mutatóit, hivatalosan be kell érnünk ennyivel. (Azért a HVG-nek sikerült.) Pedig Kaáli szerint is sokat segítenének ezek a mutatók a pároknak a klinika kiválasztásánál. Ráadásul tavaly júniusban országgyűlési határozat is született arról, hogy fél éven belül meg kell határozni "a meddőségi kezelést nyújtó intézmények eredményességi mutatóinak nyilvánosságát biztosító elveket és szabályokat, a kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok, statisztikák körét." A Dévai Klinika azonban nem osztja a Kaáli intézmény nézeteit. "Komoly gondok lesznek itt, ha a klinikáknak közölniük kell eredményességi mutatóikat, onnantól mindenki csak az eredményes beteggel foglalkozik majd, senki nem vállalja a 45 éves pácienst, akit nem olyan valószínűséggel lehet teherbe ejteni, mint a 29 évest" - fogalmazta meg aggodalmait a hvg.hu-nak Dévai István, aki szerint a hazai intézmények mindegyike jó eredménnyel dolgozik, mutatóik a nemzetközi intézményekhez hasonló. (Ezt a HVG által februárban publikált adatok is megerősítik.)

Harmincasok, negyvenesek is! (Oldaltörés)

Sok pár már a meddőség tényét önmagában is nehezen dolgozza fel, hosszabb-rövidebb idő telik el mielőtt problémájukkal szakorvoshoz fordulnak - osztja meg tapasztalatait Kaáli Géza, aki szerint a páciens önértékelése is megváltozhat, gyakori, hogy a meddőséget is ugyanolyan betegségként élik meg, mintha például cukorbetegek lennének.

"Tizenkilencévesen diagnosztizáltak nálam egy betegséget; közölték velem, hogy természetes úton nem lehet gyermekem" - emlékszik vissza Judit, aki most 28 évesen első lombikbabáját várja. "Előbb inszeminációt javasoltak, ám több próbálkozás után sem fogant meg az áhított gyermek. Egy évnyi pihenő után belevágtunk a lombik-kezelésbe, és elsőre sikerült." A Pécsett, a Pote Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán kezelt kismama meg van róla győződve, hogy azért voltak ilyen szerencsések, mert a szakszerű kezelést még időben elkezdték.

Ne legyen több ikerszülés!
A mesterséges megtermékenyítésnek, amióta létezik, mindig is örök dilemmája volt az ikerszülés. A korábbi gyakorlattal ellentétben egyre több országban, elsősorban Skandináviában terjed az úgynevezett SET (single embryo transfer), azaz egyetlen megtermékenyített petesejt visszaültetése az anyaméhbe. Így próbálják csökkenteni nemcsak az ikerterhesség, de a felszívódó iker okozta problémákat is. Egyre több érv szól amellett, hogy az IVF során egy, maximum két megtermékenyített és osztódni kezdett petesejtet ültessenek be az anyaméhbe. Valójában azért volt szükség több embrió beültetésére, mert így nőtt legalább egy gyermek létrejöttének és kihordásának esélye. Magyarországon jelenleg a jog is megengedi három, indokolt esetben négy petesejt beültetését.
Az előző történet is azt igazolja, hogy egy-egy kezelési folyamat sokszor csak hónapok, esetleg évek során vezet el a várt terhességhez. A meddő huszonéveseknek csaknem ötvenszázalékos esélyük van arra, hogy a lombikbébiprogramok segítségével gyermekük születik. Ez 33 éves korra 35 százalékra csökken, míg a negyvenévesek közül már csak az esetek tizedében járnak sikerrel. Ötven év felett az esély öt százalék alatti. Amerikai felmérések szerint a 25 év alatti nők 4 százalékának, a  25-34 közöttiek 13 százalékának, míg a 35-45 év közöttiek 30 százalékának vannak meddőségi problémái. Egyes megfigyelések szerint a nők fertilitáscsökkenése már a húszas életéveik végén megkezdődik, és a harmincas éveik végére kifejezetté válik. A spontán teherbe esés esélye 19-26 életév között kétszer nagyobb, mint 35-39 életév között.

Magyarországon is megfigyelhető tendencia az első szülés időpontjának a kitolódása. Míg 1960-ban a nők átlagéletkora az első gyermek születésekor 22,8 év volt, 2004-bn már 26,5 év. A születésszám csökkenésében közrejátszhat a válások számának növekedése és a család szerepének bizonyos fokú leértékelődése is. Ám a születésszám csökkenésének életmódbeli és környezeti okai is vannak.

Lombikbabák menthetik meg Európát? (Oldaltörés)

A népesség szaporulata nő ott, ahol a megtermékenyítést elősegítő kezelések széles körben elérhetők - közölte a Rand Europe szervezet, amely brit adatokat hasonlított össze dán adatokkal. Az Egyesült Királyságban a megtermékenyítést elősegítő kezelések korlátozottan érhetőek el, míg utóbbiban könnyen igénybe vehetők. A tanulmány szerint Dániában a mesterséges megtermékenyítési eljárások száma több mint háromszorosa a britének, és ez a különbség a két ország termékenységi adatait vizsgálva a következményeket tekintve is érzékelhető. A brit kormány csak egyetlen mesterséges megtermékenyítési ciklust támogat, holott a szakértők szerint legkevesebb három ciklus állami finanszírozására lenne szükség.

Lombikprogramban született hármas ikrek.
© lombikbaba.com
Az unióban a háztartások 67 százaléka gyermektelen, a háztartások 16 százaléka egy, 13 százalékuk kettő, 4 százalékuk pedig három vagy annál több gyermeket nevel. Lengyelországban, Szlovákiában és Cipruson ennél sokkal kedvezőbb a helyzet, több gyermeket vállalnak a családok. Ezzel szemben Dániában, Németországban és Finnországban az átlagnál kevesebb család vállal gyermeket. Magyarország azon országok közé tartozik, ahol több gyermek születik egy családba, akár kettő, három, vagy ennél is több. Nagy-Britanniában, Belgiumban, Észtországban, Dániában és Németországban a legmagasabb a gyereküket egyedül nevelő szülők aránya, míg Máltán, Görögországban, Cipruson, Olaszországban és Spanyolországban a legkevesebb.

Szakemberek szerint a kedvezőtlen demográfiai folyamatok egyik fő oka a család, mint intézmény válsága. A statisztikák szerint a házasságok kilencven százalékában az esküvőt követő öt éven belül megszületik az első gyermek, míg az ugyanilyen hosszú élettársi kapcsolatoknak csak a felében. A mai házasodási hajlandóság mellett a nőknek alig több mint 45 százaléka kötne házasságot. 2004-ben az Európai Unió 25 tagállamában 4,8 millió gyermek született, ami ezer lakosra vetítve 10,5 élve születést jelentett. Az igazi probléma, hogy ezeknek a babáknak az egyharmada házasságon kívül jött világra.

Már szinglik is

A lombikprogram legújabb eleme, amely július 1-jétől lépett életbe, szintén a házasságon kívül születendő gyermekek számát fogja növelni. Már egyedülálló, meddő nők is igényelhetik a meddőségi kezeléseket, amelyek eddig kizárólag a gyermektelen párok privilégiuma volt. A hatályba lépő új szabályozás az egyedülálló esetében egyetlen kitételt fogalmaz meg, azaz akkor élhet a mesterséges megtermékenyítéssel, "ha életkora, vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat." Abban az esetben ha egészséges nő szingliként szeretne szülni, várnia kell addig, amíg társat talál. Egy kivételt azonban tesz a jogszabály a nem meddő szinglikkel is: termékeny éveik végén, amikor már kevés esély van arra, hogy párkapcsolatból gyermekük szülessen, szintén engedélyezett a mesterséges megtermékenyítés.

A törvény hatályba lépését megelőző parlamenti vitában felvetődött, hogy nemcsak a magányos meddő nőknek kellene megadni a spermabank által kínált lehetőségeket, hanem azoknak is, akik egészségesek, de társ nélkül élnek. Ez utóbbit nem szavazták meg, mondván, a módosításnak nem az a célja, hogy a csonka családban felnövő gyermekek számát növeljék.

MTI Tech

Szülni fog az első lombikbébi

Louise Brown, a világ első lombikbébije 27 éves, állapotos, és előreláthatólag januárban szüli meg az első gyermekét.

MTI Itthon

KSH: mérséklődött a népességfogyás

Az év első két hónapjában mérséklődött a népességfogyás üteme, csökkent a születésszám és a halálozások száma, ugyanakkor kevesebb házasságot kötöttek, mint az előző év azonos időszakában - olvasható a KSH gyorstájékoztatójában.

Hét nap

CSÖKKENŐ NÉPESSÉG

A halálozási szám csökkenésének köszönhetően demográfiai szempontból valószínűleg mégsem a tavalyi lesz minden idők...

Társadalom

Lombikbébi-programok sikermutatói

A saját gyermekre vágyó meddő párok utolsó esélye, hogy egy lombikbébiprogramba bekerülve orvosi segítséggel sikerüljön az utódnemzés. A döntésben, hogy a 11 magyarországi IVF-központ közül melyikre bízzák a sorsukat, máig csak szóbeszéd, nem pedig statisztikák igazítják el őket.

Hét nap

NYERÉSBEN A LOMBIKLOBBI

A jövő év július 1-jétől az egyedülálló meddő nők is részt vehetnek a mesterséges megtermékenyítési eljárásokban...

Kulcsár Hajnal (hvg.hu) Itthon

Elbocsátás fenyegeti a "lombikos" szülőket

"Azt mondják, az ember két dologért képes mindent megtenni: azért, hogy legyen, és azért hogy ne legyen gyereke" - fogalmaz a Sejtjeink című magyar dokumentumfilm mottója. Gyakran halljuk, hogy a mai fiatalok nem vállalnak gyereket, ám kevés szó esik azokról a párokról, akik örömmel megtennék ezt, de számos akadállyal kell megküzdeniük.

Itthon

A népességen belül nő a romák aránya

Magyarország népessége az 1980-as évektől kezdve folyamatosan csökken, ugyanakkor a cigányság aránya emelkedő tendenciát mutat: 2003-ban hat százalékra emelkedett az össznépességhez viszonyítva.