A meddőség mint népbetegség és a lombikbabák

Magyarországon közel kétszázezer pár küzd meddőségi panaszokkal, ám csupán 25-30 ezren kérnek segítséget. Meddig nem késő orvoshoz fordulni? S ha már csak a lombikprogram segítségével lehet gyermekünk, az mekkora költségekkel jár? Egy törvénymódosítás miatt már nem kell párkapcsolatban élnünk ahhoz, hogy befekhessünk egy meddőségi centrumba.

"A mai aggasztó demográfiai helyzetben rendkívül fontos a meddőség kezelése, hiszen a mesterséges megtermékenyítéssel született gyermekek az éves születésszám 3-4 százalékát is kitehetik" – mondta a hvg.hu-nak Kaáli Géza professzor, a nevét viselő intézet alapítója, aki szerint maga a gyermekvállalás, illetve - meddő párok esetében - annak elősegítése immár nemcsak orvosi, hanem társadalompolitikai probléma. Kaáli Géza - aki a New York-i Albert Einstein Egyetemen vállalt professzori tisztsége mellett az Asszisztált Reprodukciós Magánintézetek Világszövetségének is elnöke - nincs egyedül ezzel a véleménnyel. Egy nemrég publikált felmérés ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a mesterséges megtermékenyítést elősegítő kezelés nagyban segítheti az európai népszaporulat-csökkenés megállítását.

Kockázatok és mellékhatások. Hogyan lesz a gyerek?

Egy háromgyermekes édesanya történetét ismerhetjük meg a lombikbaba.com oldalon. "Harmincévesen öt évi próbálkozás után sem sikerült teherbe esnem, noha az orvosok mindent rendben találtak" – osztja meg tapasztalatait az asszony. Az oldal működtetője, a Lombik Baba Civil Szervezet (LBCSZ) azokat tömöríti, akiknek már sikerült meddőségi kezeléssel szülőkké válniuk, illetve akik még csak vágynak erre. Az LBCSZ is támogatja azt az egy évvel ezelőtt megfogalmazott petíciót, amelyet 24 politikusnak küldtek el érdekvédők, s amelynek azóta részlegesen eredménye is lett. (Lásd keretes írásunkat!)

"Először a budapesti Kaáli Intézetbe irányítottak minket, ahol sem az inszeminációk (méhen belüli mesterséges megtermékenyítés), sem a három lombikprogram nem járt eredménnyel" – meséli a nehézségeket az édesanya, aki ezt követően klinikát váltott, a Budapesti Szent János Kórházba került, ahol a második próbálkozásra megszületett első gyerekük. A gyógyszerek ekkor (vagyis 2001-ben) 120 ezer forintba kerültek, de maga az eljárás ingyenes volt. Amikor egy év múlva az újabb próbálkozás mellett döntöttek, meglepődve hallották, hogy az már pénzbe kerül: a tb öt próbálkozást finanszíroz ugyan, de nem gyermekenként, hanem összesen. További két próbálkozás eredményeként, amely közel egymillió forintot emésztett fel, ikrei születtek.

A petíció eredményei

- Hatályba lépett a meddőségi kezelés teljes időtartamára szóló munkahelyi védettséget biztosító rendelet. - Petesejt-adományozás immár legálisan: meddő nő részére saját hozzátartozója, közeli rokona ajánlhat fel névre szóló petesejtet. - Nemcsak párok, hanem egyedülállók is részt vehetnek lombikbébi programban, amennyiben életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhatnak.

Az első magyar lombikbébi 1989-ben született, a rákövetkező öt évben csak privát ellátásban, négy-öt intézetben lehetett mesterséges megtermékenyítésre jelentkezni, s évente csak pár száz beavatkozást végeztek. Ma már évente körülbelül 6500 in vitro fertilizációs (IVF) kezelést végeznek az erre szakosodott 11 intézményben. Megkezdett kezelési ciklusokra számított 25 százalékos születési arányt alapul véve ez körülbelül 1600 szülést, és a többesterhességeket is figyelembe véve közel kétezer gyermek világrajövetelét jelenti, ami az élveszületések több mint 2 százaléka. Nyugat-Európában ugyanez az arány eléri a 4 százalékot. 

Azoknak a meddő pároknak, akiken más beavatkozás nem segített, összesen öt IVF-kezelés jár ingyen, vagyis az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) finanszírozásában a pénztárral szerződésben álló 11 meddőségi központ valamelyikében összesen ennyiszer próbálkozhatnak a megtermékenyítéssel. Függetlenül azok sikerességétől. Az OEP egy-egy kezelésért átlagosan 229 ezer forintot utal át az intézményeknek, így 2004-ben a 6583 kezelés összesen 1,842 milliárd forinttal terhelte meg a pénztárat. További félmilliárddal támogatták a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges hormonkészítmények árát, fele-fele alapon megosztva a költségeket a leendő kismamákkal. Sokaknak még így is elérhetelen a kezelés, hiszen a gyógyszer- és más járulélékos költségek - attól függően milyen intézményt választunk - elérhetik a 70-200 ezer forintot próbálkozásonként. Sokak szerint sokkal igazságosabb lenne az eljárás, ha csak három ciklust térítene az OEP, ám azt a szükséges gyógyszerekkel együtt.

"Akinek drága a gyógyszer, annak azt tanácsolom, nézzen körül, mennyiért vehet meg egy gyerekkocsit; hamar rá fog jönni, a meddőségi kezelés olcsó" - véli Dévai István, a Dévai Klinika Ambuláns Nőgyógyászati Centrum vezetője. "Háromféle gyógyszercsomagot állítottunk össze, van 70, 120 illetve 300 ezer forintos is, a betegek pedig saját maguk döntik el, melyiket akarják, mi csak fogódzókat adunk. A középső csomaggal szinte már biztosra mehetünk - árulja el a főorvos, gyorsan hozzátéve, hogy az ár és az eredményesség között van némi összefüggés. A legolcsóbb csomagból például egy nagyon hatékony injekció hiányzik, de sok az olyan páciens, akinek nincs is arra szüksége.