Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hetekig morális atléták zsidóztak a Kossuth téren, mire a rendőrök hónapokra műveleti területnek nyilvánították a virágágyásokat. A Mazsihisz az ünnepen otthon marasztalta a zsidókat. Azóta játszótérépítésről, csúszdáról, libikókáról egyeztetnek közjogi méltóságok. Mi volna, ha az Országházhoz közel állna Európa legnagyobb, ötezer négyzetméteres és 70 méter magas zsinagógája? Volt rá esély, ha pénz nem is.
A lipótvárosi projekt helyszíne. Közel az ország házához © Google Earth |
A magyarországi zsidóság egyenlősítése (1867. évi emancipációja), köz- és magánjogi egyenjogúsítása után kinyílt a tér a fővárosi zsidóság előtt. A „ki a gettóból” jelszava nyomán egyre másra épültek a pompásabbnál pompásabb zsidó közösségi épületek, amelyek már nem házak közé bezárva, hanem a köz számára is megmutatkozva, önmagukat büszkén vállalva a zsidó vallás (és „népelem”) erejét jelenítették meg. Ahogy A zsidó Budapest című könyv szerzői fogalmaznak: „A látható zsidó Pest (…) a zsidó intézményeket jelentette.” A példátlan gazdasági fellendülés, a fővárosi gründerzeit, a város arculatát – minden csapás és zsiványság ellenére – máig meghatározó építkezések mögött sokszor gazdag magánszemélyek, zsidó polgárok közcélú adományai álltak. Így épült meg például a leány- és fiúárvaház, a tanoncotthon, a Szabolcs utcai Zsidó Kórház, az Aggok Háza vagy éppen Lajta (Leitersdorfer) Béla lenyűgöző tervei alapján a Vakok Intézete.
A hitélet központjának számító zsinagógák is gombamód szaporodtak. A kiegyezést és a magyar zsidóság három (neológ, ortodox, status quo ante) részre szakadását (1868–71) követően épült meg a például a bécsi Otto Wagner tervei alapján a Rumbach Sebestyén utcai status quo ante és Löfflerék tervei szerint a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga. De a dualizmus idején húzták fel még a Dessewffy, a Vasvári Pál, a Hegedűs Gyula vagy a Cserkesz utcai, illetve a Frankel Leó, a Dózsa Görgy úti zsinagógákat is.
Kinyomtatom
Elküldöm
