Tamási Miklós, az archívum munkatársa az esemény kezdetén arról beszélt: 1989-ben összesen mintegy százharminc órán át tanácskozott a PB, ezen belül hat-hét órában érintették ezt a témát, és ebből válogatták ki a legérdekesebb és legjobb minőségben hallható kétszáz percet.
Elhangzott hatpercnyi annak a szeptemberi ülésnek a felvételéből is, amelyen a Nagy Imréről szóló, a szovjet hatóságok által megküldött anyagokról volt szó; ezek kapcsán a kutató megjegyezte: e dokumentumok későbbi sorsáról, hollétéről mind a mai napig nem állnak rendelkezésre információk.
A majdnem három és fél órás, Nagy Imre és társai földi maradványai exhumálása és az újratemetés fotóival illusztrált összeállításból a két évtizeddel ezelőtti döntéshozók vitáin keresztül bontakozott ki a rendszerváltás kezdeti idejének képe. Míg az év januárjában még bírálattal illették Pozsgay Imre államminisztert, a testület tagját, amiért egy rádióinterjúban - az addig használt ellenforradalom kifejezés helyett - népfelkelésként említette 1956-ot (bár - tegyük hozzá - Pozsgay korábban közel sem volt ennyire megengedő az forradalmárokkal szemben - a szerk.), a hónapokkal későbbi vitákban már inkább az rajzolódik ki kérdésként, hogy ezen a néven, vagy - Grósz Károly pártfőtitkár felvetésének megfelelően - továbbra is a régi néven, illetve ellenforradalomba torkolló felkelésként említsék, esetleg az árnyalt körülírás érdekében kerüljék az egyszavas meghatározást.
Láthatóvá válik a pártvezetés belső vitája arról, miként és mennyire vegyenek részt az újratemetésben; ahogy hetekkel a június 16-i esemény előtt Grósz Károly megjegyzi: legalább félhivatalossá kell tenni a temetést, hogy közterületen ravatalozzák fel a földi maradványokat, akkor viszont a kormánynak is valamiféle szerepet kell vállalnia.
Az egyik - szintén májusi - bevágásban Nyers Rezső államminiszter mondja ki: "a félhivatalosságot tudomásul kell venni", miközben az őszi felvételek némelyikén azon vitatkoznak a résztvevők, miként kell kialakítani az október 23. és november 4. közötti időszakhoz az állampárt viszonyát.
Múlt csütörtökön jelentette be a Nyílt Társadalom Alapítvány, hogy széles körben eddig nem ismert hangdokumentumokat mutat be Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 20. évfordulóján; a felvételeken az 1989-es pártállami vezetők hallhatók azokon a tárgyalásokon, amelyeket az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak rehabilitálásáról folytattak.
A rendszerváltás 20. évfordulója alkalmából az archívum a Magyar Országos Levéltárral kötött megállapodás értelmében digitalizálta a korábbi állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Politikai Bizottsága 1989-ben tartott üléseinek hangfelvételeit - közölték akkor.
Eddig be nem mutatott hangfelvételek 1989-ből
Mintegy félszázan hallgatták kedd este, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSA) épületében az egykori állampárt politikai bizottságának (PB) eddig nem publikált, húsz évvel ezelőtt keletkezett, az 1956-os események átértékelésével, valamint Nagy Imre és társai újratemetésével kapcsolatos üléseinek hangfelvételeiből rendezett válogatást.
Egy szigorítással sikerült szétverni egy több tízmilliárdos piacot
Végkielégítése harmadát már meg is kapta Havasi Bertalan
Pócs János biztos benne, hogy Orbán Viktor nem csak a fociért ment Amerikába
Molnár Áron Gulyás lemondásáról: Gratulálok Gergő! Sokáig bírtad gerinc nélkül talpon
Lepkefing a dzsungelben, Pócs János a telefonjával üldözte el Magyar Pétert – videó a parlamentből
Máris kiesett a Győr a Bajnokok Ligája selejtezőjéből
Távozik a MÁV teljes igazgatósága, akiket még Lázár János nevezett ki
Orbán Ráhel barátnője, Jakab Zsófia lemondott a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatói posztjáról
Amikor Várhegyi Attila zsaroló üzenetet küldött, majd jött a szerződés felbontása
Elborzasztó költségvetési hiányokat láthatunk még idén
„Ha meghalunk, együtt halunk meg” – megszólalt a Ryanair ablakán kilógó utas felesége
Kiderült, miért törhetett be a Ryanair-gép ablaka
Marabu Féknyúz: Casting Gulyás helyére
Esetleg a büfés.