Maradhat-e a közrádió elnöke?

Vallási közösségek, betegegyesületek és alig ismert civil szervezetek kurátorai dönthetik el, posztján maradhat-e a közrádiót talpra állító Such György, aki a pártdelegáltakból álló kuratóriumi elnökségtől zöld utat kapott.

Magyarországon a siker nem garancia semmire. Kiváltképp, ha az eredményt valaki párját ritkító módon állami vállalat élén éri el. Legalábbis ezt a tételt látszik alátámasztani, hogy noha Such György elnök az utóbbi négy évben nyereségessé tette, tartalmilag korszerűsítette és a hallgatók számára is vonzóbbá alakította a Magyar Rádiót (MR), mégsem biztos, hogy meghosszabbítják a mandátumát, pedig arra a médiatörvény egy alkalommal pályázat nélkül lehetőséget ad. A megbízás prolongálásához a közrádiót felügyelő kuratórium elnökségének és a társadalmi szervezetek delegáltjaival kibővített nagykuratóriumnak a kétharmados egyetértése szükséges. Az első akadályt a múlt héten sikerrel vette Such: a 15 pártdelegáltból álló kuratóriumi elnökségben 10 támogató szavazatot kapott, a Fidesz és a KDNP öt küldöttje nem vett részt a voksolásban. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy még semmi sem dőlt el. Köztudomású a társadalmi kurátorok többségének jobboldali kötődése, így ha március 25-én követik a fideszes elnökségi tagok példáját, elúszhat a hosszabbítás.

Váratlan fordulatként értékelhető voltaképpen maga az elnökségi döntés is, hiszen az utóbbi két évben a fideszesek viselkedtek bársonyosabban Suchhal, és a szocialisták tolerálták kevésbé a ténykedését. A balliberális többségű kuratóriumi elnökség a bíróságon vitatja például a rádióelnök menedzserszerződését, amely a társaság eredményéhez köti Such javadalmazását, amit, egyébként nem mellesleg, a kuratórium előző szocialista elnöke, Gellért Kiss Gábor írt alá 2006-ban. Such viszont azt a kuratóriumi elnökségi döntést támadta meg, amellyel a testület visszavonta egy készenlétihitelkeret-szerződéshez adott korábbi felhatalmazását – ezt a pert a rádióelnök február végén jogerősen megnyerte. Rangos Katalin, a kuratórium MSZP által delegált elnöke a HVG-nek azzal indokolta állásfoglalásukat, hogy a tulajdonosi testület feladata a közrádió gazdasági felügyelete, és miután az elnök gazdasági teljesítménye kiemelkedően jó, így csakis a hosszabbítás támogatása lehetett racionális magatartás. Ráadásul, mint mondta, az immár évek óta elnök nélkül működő köztévé sorsa is a szemük előtt lebegett. A támogatás nem jelenti azt, hogy pont került az eddigi viták végére. Az elnök díjazását például az állami vezetőkre vonatkozó szabályok szerint új szerződésben kívánják rögzíteni – tette hozzá Rangos.

Such érdemeit ecsetelte a HVG-nek Gál András Levente, a kuratórium fideszes elnökhelyettese is. Azt állította, csak azért nem szavaztak, mert nem előzte meg érdemi véleménycsere a hosszabbítással kapcsolatos döntést. Márpedig szerinte a vitás kérdéseket előre kellett volna tisztázni, így az elnök fizetését, vagy a közszolgálati műsor-szolgáltatási szabályzat módosítását az olyan értékek közvetítése érdekében, mint a hazaszeretet, a család, a gyermekvállalás.

A Such-korszakban a közrádió működésében valóban kevés kivetnivalót találni. Az MR Zrt. üzemi eredménye 2008-ban 928 millió, tavaly a válság dacára 6 millió forint volt, hirdetési bevételeit még növelni is tudta, és a munkatársak jövedelme is emelkedett. Készpénztartaléka meghaladja a kétmilliárd forintot, és eladásra vár ugyancsak mintegy kétmilliárd forint értékű felesleges ingatlana. Az MR1 Kossuth Rádió a reggeli és a délelőtti műsorsávban egészen a kiugró hallgatottságú Déli Krónikáig piacvezető, a kereskedelmi rádiókat is megelőzi. Az MR2 Petőfi közönségét a nyugdíjasok helyett ma fiatalok alkotják. Such kifelé is meglehetősen agilisan képviseli a közrádió érdekeit. Perre ment az Antenna Hungáriával a műsorszórási költségek csökkentéséért, a hírközlési hatósággal a digitális tender ügyében, az ORTT-vel pedig avégett, hogy elismertesse, az igényes könnyűzene közszolgálat. A menedzserszerződése alapján eddig járó több tízmillió forint nagy részéről is kész lett volna lemondani, ha a kuratórium elnöksége hajlott volna arra, hogy közös megegyezéssel módosítsák a szerződést.

Ha a nagykuratóriumban nem jön össze a kétharmad a hosszabbításhoz, új pályázatot kell kiírni az elnöki posztra. Such a HVG-nek kijelentette, ezen akkor látja értelmét elindulni, ha előzőleg megkapja a Fidesz elvi támogatását. Ami egyáltalán nem kizárt, hiszen aligha véletlen, hogy a fideszes elnökségi tagok nem szavaztak ellene, hanem kimaradtak a voksolásból. Ez taktikai húzás is lehetett annak a médiaügyben nem alaptalan kritikának a kivédésére, hogy a Fidesz már megint lepaktált a szocialistákkal. Így nem lehetetlen olyan forgatókönyv sem, hogy a kampányhisztéria elmúltával, a választások után újra elnökké választják az Orbán Viktorral és pártjával a kilencvenes évek elején jó kapcsolatokat ápoló, igaz, meglehetősen öntörvényű szakembert. Az ilyen szcenáriót könnyen átírhatja viszont a Jobbik bekerülése a parlamentbe, és így a médiakuratóriumokba (lásd A nagyság átka című írásunkat). A szélsőjobbos véleményformálók már akkor leírták a rádióelnököt, amikor egyik első intézkedéseként megszüntette az „éljen a magyar szabadság, éljen a haza” dallamát ismétlő szünetjelet.    

Jakus Ibolya