Kevesebben, de még így is sokan dolgoztak feketén tavaly

Csaknem 30.000 munkavállalót foglalkoztattak feketén tavaly Magyarországon, és bár hat százalékponttal csökkent a munkaszerződés vagy bejelentés nélkül dolgozók aránya, a munkaügyi jogsértéssel érintett létszám 27 százalékát teszik ki ezek a munkavállalók - olvasható az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2010-es ellenőrzési beszámolójában.

Az OMMF munkaügyi ellenőrzések keretében több mint 25.000 munkáltatót ellenőrzött tavaly, és ezek 57 százalékánál talált valamilyen munkaügyi jogsértést, amelyek az ellenőrzésbe bevont több mint 246.000 munkavállaló felét érintették a jelentés szerint. Ezek a jogsértési arányok 2009-hez képest kedvező változást jeleznek: akkor a vizsgált munkáltatók 65, a munkavállalóknak pedig 63 százaléka volt szabálytalan.

A jogsértést elkövető 14.302 munkáltató közül az OMMF 11.075 vállalkozásra szabott ki munkaügyi bírságot, több mint 3,2 milliárd forint értékben. A főfelügyelőség szerint a feketefoglalkoztatásban szembetűnő, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló új törvény jelentősen növelte a szabályszerű foglalkoztatás körét, ezért az OMMF továbbra is azt tervezi, hogy széleskörűen tájékoztatja a munkaadókat erről a foglalkoztatási formáról.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény tavaly augusztusban lépett életbe, a rendelkezés szerint  ebben a formában a mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá alkalmi munkára lehet munkavállalót alkalmazni, míg a korábbi törvény megtiltotta a
mezőgazdaságon és az idegenforgalmon kívüli alkalmi munkavállalói tevékenységet.

A feketefoglalkoztatás ágazati megoszlása átrendeződött tavaly, hiszen az előző évekkel ellentétben már nem az építőipari vállalkozásoknál, hanem a nyomozási, biztonsági tevékenységet ellátó cégeknél volt a legtöbb feketemunkás: csaknem minden harmadik feketemunkást itt foglalkoztattak 2010-ben.

A nyomozási és biztonsági tevékenységet ellátó munkáltatók ellenőrzési aránya a tavalyihoz képest 11 százalékra emelkedett összefüggésben azzal a ténnyel, hogy a jogkövető foglalkoztatási gyakorlat ebben munkáltatói körben mutatta a legkedvezőtlenebb képet.

Az összesen 29.869 feketén foglalkoztatott munkavállaló 26 százaléka esett az építőipari vállalkozásokra, összhangban azzal, hogy az ellenőrzések legnagyobb része - csaknem negyede - az építőiparban volt. 2009-hez képest kissé csökkent a törvénytelenül foglalkoztatott létszám ebben az ágazatban, ez a gazdasági válság hatásaként is értékelhető. Romlott ugyanakkor a feldolgozóipari munkáltatók "bejelentési kedve": 2009-ben a feketefoglalkoztatás 4 százaléka esett erre az ágazatra , míg tavaly 6 százaléka.

Kedvező változás történt a kereskedelmi vállalkozásoknál, mivel míg 2009-ben ez az ágazat "termelte ki" a harmadik legtöbb feketemunkást (10 százalék), 2010-ben 5 százalékra zsugorodott ez az arány annak ellenére, hogy minden negyedik munkaügyi vizsgálatot a kereskedelmi ágazatban végezte az OMMF.

A vendéglátásban a korábbi időszakhoz hasonló arányú, 6 százalék körüli maradt a bejelentés nélküli foglalkoztatás.

A feketemunkával kapcsolatban szembetűnő változás, hogy - a korábbi évekhez képest - jelentősen visszaesett 2010-ben a munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott munkavállalók aránya. Ennek főleg az az oka, hogy 2009 óta nem szükséges munkavállalási engedély a (korábban szabálytalan foglalkoztatással leginkább érintett) román munkavállalók magyarországi munkavégzéséhez.