Két hónappal azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2008 márciusában menesztette Kocsis Istvánt a Magyar Villamos Művek (MVM) éléről, májusban már arról beszéltek a budapesti Városházán, hogy a korábban számos állami vállalat vezetői posztját betöltő Kocsis a BKV vezérigazgatói székébe ül. A közlekedési vállalat azután maradt vezető nélkül, hogy márciusban Antal Attila egészségügyi okokra hivatkozva (valójában Demszky Gábor akkori főpolgármester nyomására) lemondott vezérigazgatói posztjáról. A vállalat vezetését ekkor Balogh Zsolt megbízott vezérigazgatóként vette át.

Kocsis mellett Devecz Miklóst, a Hídépítő Zrt. volt vezérigazgatóját, Tóthfalusi Györgyöt, a társaság igazgatóságának elnökét és Futó Sándort, a BKV koordinációs tanácsadóját emlegették még lehetséges utódként, de felvetődött Dancs Gábor közlekedési tanácsnok neve is. A jelöltek közt nem volt olyan, aki mindkét, a fővárosi koalíciót alkotó párt, az MSZP és az SZDSZ számára elfogadható lett volna. Tóthfalusi és Futó a liberálisokhoz állt közel, így nem élvezték Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és a szocialista frakció bizalmát. Kocsis Istvánt egyöntetűen Csányi Sándor OTP-vezér emberének tartották.

A szociknak nem kellett

A vezérigazgatói pályázatra végül 13 személy és egy zártkörűen működő részvénytársaság jelentkezett, köztük Kocsis István és Balogh Zsolt.  Az önkormányzat gazdasági bizottsága azonban nem döntött a pályázatokról a július végi határidőre, ehelyett 30 nappal meghosszabbította azok elbírálásának határidejét.

Túry Gergely

Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc ekkor informálisan közölte Budapest vezetésével: Kocsis nem lehet, és nem is lesz BKV-vezérigazgató, az MSZP ugyanis biztosan nem támogatja. A szocialisták a pályázók közül Balogh Zsoltot, Devecz Miklóst és Hídvégi Gábort, a Budapesti Vidámpark Zrt. volt igazgatósági elnökét találták alkalmasnak a BKV vezetésére.

A vezérigazgató-választást egy sajátos esemény is színesítette: az MSZP és az SZDSZ fővárosi frakcióinak megküldött tájékoztatóban az állt, Kocsis István visszalépett a pályázattól, ezt azonban Kocsis kommunikációs irodáján keresztül gyorsan és határozottan cáfolta. Úgy tudjuk, a pletykát Hagyó Miklós stábja terjesztette. A korábban esélyesnek tartott Futó Sándor viszont valóban nem nyújtott be pályázatot.

A verseny kétszereplősre szűkült: Budapest szerte nyílt titok volt, hogy Balogh Zsolt és Kocsis István között dől majd el, ki vezeti tovább a BKV-t. Kettejük közül 2008 júliusának végére Balogh Zsolt volt az esélyesebb. A közlekedési céget az első fővárosi MSZP–SZDSZ-koalíció létrejötte, 1994 óta a szocialisták felügyelték, és ezen később sem akartak változtatni. Az SZDSZ számára mindkét jelölt elfogadható volt, a fővárosi MSZP azonban Balogh Zsoltot támogatta, aki – Kocsissal ellentétben – élvezte Hagyó Miklós bizalmát. Kocsis mögött ugyanakkor jelentős gazdasági háttér és komoly lobbierő állt.

Az erős ember

A döntés végül az MSZP legfelsőbb vezetésében dőlt el. A pártvezetés ugyanolyan határozottsággal tette egyértelművé a városvezetés számára, hogy Kocsis István lesz a BKV vezérigazgatója, ahogyan tavasszal Gyurcsány még kizárta ugyanezt. 2008. augusztus 27-én a Fővárosi Önkormányzat gazdasági bizottsága öt évre Kocsis Istvánt választotta meg a BKV élére.

Túry Gergely

A döntés hátterében alkalmasint az MSZP országos és fővárosi vezetése közötti ellentét állt. Hagyó Miklós minden eszközzel meg akarta akadályozni, hogy a BKV-t egy tőle független „erős ember” vezesse. Már Kocsis megválasztásának napján elterjedt a hír, hogy az új vezérigazgatónak nem lesz szabad keze: Hagyó és körei a munkáltatói jogkörök megvonásával akarta megakadályozni, hogy Kocsis kirugdalja a főpolgármester-helyettes embereit, ebből végül nem lett semmi, Kocsis pedig el is távolította a BKV menedzsmentjének Hagyóhoz hű tagjait.

Értesüléseink szerint egyébként valóban Kocsis pályázata volt a legjobb, úgy tudjuk, leginkább azért, mert elkészítésében a BKV-t 13 évig vezető Aba Botond segédkezett.