Trump januárig békemegállapodást akar Oroszország és Ukrajna között
Az amerikai elnök még a demokrata többségű új kongresszus januári megalakulása előtt megoldást akar.
Oroszország ezen a héten 2700 drónnal, közel 1500 siklóbombával és 165 rakétával támadta Ukrajnát, az akciók jelentős kárt okoztak, több civil életét vesztette. Az orosz támadások sikerességét növeli, hogy Ukrajna nem jut elég Patriot légvédelmi rakétához.
„A körülményeket figyelembe véve különösen nehéz megérteni, miért késik az Ukrajnának szánt rakétavédelmi rendszerek szállítása” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vasárnapi Telegram-bejegyzésében, s hangsúlyozta, nagyon fontos lenne, hogy az Egyesült Államok jóváhagyja az amerikai eszközök átadását. „Meg kell erősítenünk védelmi képességeinket” – tette hozzá.
Kijevi vélemények szerint nem kizárt, hogy a rakéták átadása azért késik, mert Donald Trump amerikai elnök ezzel próbálja meg rákényszeríteni Ukrajnát a számára kedvezőtlen béketerv elfogadására. Az utóbbi hónapokban az USA által szállított Patriotokat a NATO európai tagállamai fizetik ki és adják tovább a megtámadott országnak.
Az amerikai elnök még a demokrata többségű új kongresszus januári megalakulása előtt megoldást akar.
Az ukrán vezető korábban arról számolt be, hogy Kijev az idén havonta átlagosan 12 Patriot elfogórakétát kapott az USA-tól Zelensky október közepén hozta nyilvánosságra először, hogy Washington késlelteti a rakéták szállítását.
Helyszíni jelentések szerint továbbra is ég a szombaton dróntámadásban megsérült Sparta II orosz teherhajó a Finn-öbölben. A 16 fős legénységet kimentették. A finn hadsereg szerint minden bizonnyal Ukrajna hajtotta végre a támadást, de ez egyelőre nem bizonyított. A Sparta II egy olyan vállalat tulajdonában van, amely szerepel az amerikai és ukrán szankcióslistán is.
Közben Ukrajna drónokkal támadta az orosz balti flotta Baltijszk városban lévő támaszpontját. A kalinyingrádi orosz exklávé területén lévő bázison több robbanás következett be, s kigyulladt néhány épület.
A közeli békekötésben nem, a részleges tűzszünetben viszont bízik Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter, aki szerint az új budapesti kormány hatalomra kerülése után javulni fog a magyar–ukrán viszony. Interjú.
Kiderül, hogy Orbánék nagyberuházásaival mit tervez a Tisza-kormány.
A rossz utakra gondolt és 120 milliárdos gumimentő programot ígért.
A középosztály is egyre inkább kiszorul az ingatlanpiacról, akkora a drágulás, de a helyzet változhat – derül ki a HVG Gazdasági bejárat műsorából.