Abortuszszigorítást kényszerítene ki az Alaptörvény?

Újraéledhet az abortuszvita Magyarországon - állítják jogvédők azok után, hogy az új alkotmány szerint a magzat életét a fogantatástól védelem illeti meg. A kormánypártiak szerint semmi egyéb nem történt, mint belekerült az alkotmányba az Alkotmánybíróság joggyakorlata. Más viszont úgy látja: a szabályozásból az következik, hogy előbb-utóbb csak akkor engedélyezik majd az abortuszt legálisan, ha az anya élete veszélybe kerül.

Az új alkotmány már a fogantatástól védi a magzatot, amivel az abortuszkérdés újabb, az eddiginél lényegesen szigorúbb fejezete előtt nyílt meg az ajtó - állítják jogvédők. Többek között a Patent Egyesület gondolja úgy, hogy ez a tény már esélyt teremt arra, hogy a jelenleg hatályos magzatvédelmi törvényt az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek mondja ki, és jóval szigorúbb szabályozásra késztesse az Országgyűlést. Szerintük tehát újraéledhet az abortuszvita Magyarországon.

Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogi szakértője szerint teljesen irreleváns a politikai viszonválasz a kérdésre. "Ebből a szempontból lényegtelen, hogy szigorítás vagy valami más volt-e a cél. Az, hogy az alkotmányba bekerült a magzat fogalma, azt jelenti, hogy innentől kezdve az Alkotmánybíróság fog dönteni abortuszkérdésben, mivel azonban a jelenleg hatályos abortusztörvény nem harmonizál majd az alaptörvénnyel, a jogszabály módosítására kötelezheti az AB a jogalkotót” - magyarázta a problémát Spronz.

A jogalkotó feladata az AB szerint

A jogvédő azt mondta, az Alkotmánybíróságnak eddig két határozata volt, amely abortuszügyben született: mindkét esetben azt mondta ki a testület, hogy a jogalkotó feladata eldönteni, a magzatot jogalanynak tekinti-e vagy sem, és az AB csak azután tud dönteni a kérdésben, ha előtte az alkotmányozó állást foglal. A jogvédők attól tartanak, azáltal, hogy a magzatvédelem az alkotmányban is helyet kapott, egyértelmű lesz az Alkotmánybíróság állásfoglalása. „Ez pedig oda vezethet, hogy az AB alkotmányellenesnek mondja ki a jelenleg hatályos magzatvédelmi törvényt, és innentől jelentősen megnehezítik az abortuszhoz való jogot.”

Új alkotmány: abortuszszigorítás jöhet Fotó: sxc.hu

Ha ugyanis az új alkotmány védeni rendeli a magzati életet a fogantatástól kezdve, ráadásul úgy, hogy ugyanazon mondaton belül, melyben az élethez és emberi méltósághoz való jogot deklarálja, bármely arra jogosult állampolgár az Alkotmánybírósághoz fordulhat, hogy az állapítsa meg a jelenleg hatályos magzatvédelmi törvény alkotmányellenességét. Ez pedig nagy valószínűséggel azt eredményezné, hogy a bíróság kötelezi a jogalkotót a jelenlegi szabályozás szigorítására. „Az Alkotmánybíróság eddig a nők önrendelkezési jogának adott prioritást, most viszont, hogy kiemelt jelentőséget kapott a magzat, ez biztosan megmutatkozik a magzatvédelemben is” - mondja Spronz Júlia.

A jogvédők egyébként éppen attól tartanak, amit most egy nemzetközi kutatás is megerősített: növekszik az abortuszok aránya azokban az országokban, ahol nem engedélyezik az eljárást, és az összes művi terhességmegszakítás csaknem fele veszélyes körülmények között zajlik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint veszélyes abortuszról akkor van szó, ha a terhességet olyan személy szakítja meg, aki nem rendelkezik az ehhez szükséges képzettséggel, vagy a környezet nem felel meg a minimális orvosi előírásoknak, esetleg mindekét negatív feltétel jelen van. (Éppen emiatt tart a témában jövő héten hazánkban konferenciát a Patent Egyesület, amelyen a WHO egyik szakembere is felszólal.)

Tudatlanság

Az alkotmányozás egyik kulcsszereplője, a fideszes Gulyás Gergely viszont azt mondta a hvg.hu-nak: "vagy politikai vádaskodás, vagy tudatlanság" áll amögött, ha valaki szerint az abortusztilalom kora jön el Magyarországon. „Az alkotmányba az eddigi alkotmánybírósági gyakorlat került bele, és ha valaki elolvassa a passzus indoklását, az is kiderül belőle, hogy a magzatvédelem államcél.” Gulyás szerint a korábbi alkotmánybírósági határozatok éppen azt mutatják, hogy a magzati élet ugyan alkotmányos védelmet élvez, de "nem abszolút védelmet".

„A magzati élet védelmét, mint alkotmányos célt elismeri az új alkotmány, és bár azt is kimondja, hogy a fogantatástól védelmet élvez, az is benne van: ez a védelem a fogantatástól kezdődően nem azonos mértékű” - érvel a politikus. Gulyás is elismeri, hogy ezzel a lépéssel másfajta értékrend került az alkotmányba, szerinte azonban ez nem fog változást hozni az eddigi joggyakorlathoz képest.

Karsai Dániel alkotmányjogász szerint könnyen elképzelhető, hogy az új Alaptörvény hatályba lépésével szigorodik az abortusz szabályozása. Ahhoz hogy ez valóban bekövetkezzen, vagy ilyen irányú jogszabály-módosítás, vagy az kell, hogy az Alkotmánybíróság hozzon ilyen irányú döntést - megváltoztatva korábbi, megengedőbb gyakorlatát. "Az általános absztrakt normakontroll megszüntetése után viszont csupán alkotmányjogi panaszra van lehetőség, amihez viszont személyes érintettség kell. Ez egy szigorításpárti beadvány esetében nehezen értelmezhető, hiszen az, hogy mások élnek az abortusz lehetőségével, konkrét jogsérelmet ezen intézmény ellenzőinek nem okoz. Egy ilyen beadvány sikere tehát már eljárásjogi szempontból is meglehetősen kérdéses" - mondja Karsai.

Az alkotmányjogász szerint az, hogy hol kezdődik az élet, sokkal inkább filozófiai, mintsem jogi kérdés. "Az viszont nem elhanyagolható szempont, hogy olyan új alkotmány lépett hatályba január 1-jén, amelynek konzervatív-keresztény preambuluma van, amit az Alaptörvény értelmezésekor kötelező figyelembe venni, így az abortuszkérdést is ennek fényében kell vizsgálni. A konzervatív-keresztény értékrendből az abortusz szigorítása következhet."