szerző:
Dreissiger Ágnes
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha a Széll Kálmán 2.0 számaihoz ragaszkodik a kormány, súlyos következményekkel számolhatnak a gyógyszerpiaci szereplők. A Magyar Gyógyszerészkamara elnöke két végletet lát, ezek közül az egyikben a betegek terhei nőnének nyolcvan százalékkal.

A Széll Kálmán 2.0-t már nem kell bemutatni, az abban foglalt számokat valamennyi gyógyszerpiaci szereplő kívülről fújja, és azt is, hogy ezek a számok szerintük egyszerűen irreálisak. Az eredeti tervváltozat idén még „csupán” 83, jövőre pedig további 37 milliárddal vágta volna meg a gyógyszerkasszát, ám a Széll Kálmán 2.0-ból kiderült, hogy ezek a megszorítások nem elegendőek, így idén további 10, jövőre pedig még 30 milliárddal csökkentik az erre fordítható keretet.

Bár a mikéntekről egyetlen szó sem esik, pusztán lehetőségeket vázoltak föl, a gyógyszerpiac minden eddiginél egységesebben lép fel, mondván: nincsenek tartalékok. Amíg tavaly erre a célra 360 milliárd jutott, jövőre már csak 140 milliárdot költhetne el az ágazat. Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke lapunknak elég sötét képest fest. „Biztosan romlani fog a szolgáltatás színvonala. A költségeket csökkenteni kell, ami létszámleépítéssel jár, ebből pedig a nyitva tartási idő rövidítése is következhet” - mondja.

Állami kórház után állami gyógyszertár?

Mivel a nagykereskedőkkel szemben is nőtt a gyógyszertárak eladósodottsága, ők is óvatosabbak lesznek, és nyilvánvalóan visszavesznek a szolgáltatásaikból. Korodi szerint a patikák így nem fognak tudni a napi forgalomnál nagyobb mennyiséget megvenni és tárolni, ami miatt a betegeknek többet kell visszajárniuk a gyógyszereikért. Korodi egy saját statisztikát is mondott: a gyógyszertárak bevétele az év első negyedévében 12-15 százalékkal csökkent, „a patikák harmada el fog lehetetetlenülni az év végére”.

Veszélyben a gyógyszerbiztonság
©

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke lapunknak azt mondta: idén még „csak-csak kivitelezhető a különböző átsorolásokkal, hatóanyag-rendelésekkel, vagy a "spanyol modell" esetleges bevezetésével (azoknál a generikumoknál, amelyeknek nincsen versenytársuk, és tíz évnél régebb óta vannak a piacon, 15 százalékkal kötelező árcsökkentést kell végrehajtani - a szerk.). A jövőre vonatkozóan azonban semmiféle koncepciót nem látunk. Ezek egyszerű számok: tavaly a lakosságnak 115 milliárdos volt a gyógyszerfogyasztása, ha a megszorításokat összeadjuk, kiderül, hogy az egyik véglet, ha a térítési díjakat 80 százalékkal megemelik, ami vállalhatatlan terheket ró a betegekre.”

Melyik ujjamat?

Hankó szerint ugyanennyire vállalhatatlan a másik variáció: ha a támogatás ilyen mértékben csökken, akkor ahhoz, hogy a betegeknek ne kelljen többet fizetniük a gyógyszerekért, akkor a pirulák árát kellene ilyen mértékben csökkenteni. „Ez nagyjából  50 százalékos hatósági árcsökkentést jelentene, ami a gyógyszerpiacot rengetné meg. Ekkora árcsökkentésnél a gyógyszergyártók ellehetetlenülnének.”

Hasonlóan borúlátó Mikola Bálint is, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke. Szerinte deklarálni kell ezekkel a feltételekkel a szolgáltatás minőségének romlását. „Az eredeti Széll Kálmán-tervben még arról a hármas célkitűzésről írtak, hogy a gyógyszereknek a megfelelő minőségben és mennyiségben kell rendelkezésre állniuk, hogy a lakossági kiadások nem nőhetnek, illetve, hogy a gyógyszerbiztonságnak fent kell maradnia. Ezek együtt biztosan nem valósíthatóak meg” - mondta, szerinte már az eredeti Széll Kálmán-tervhez képest is 11 százalékkal emelkedtek a lakossági terhek. Hasonlóan Korodihoz, ő is úgy látja: a patikák harmada ellehetetlenül záros határidőn belül. „Az iskolákat és a kórházakat is átvette az állam, átveszi majd a szakrendelőket is. Az állami beavatkozás a patikákban is fokozódhat. Ha ugyanis egy kórházat már az állam működtet, joggal mondhatja, hogy azt a patikáknak el kell látnia. A kisebb gyógyszertáraknál ezt nehezebben, de mégis meg tudják csinálni: holdingba söprörhetik majd őket is.”

hvg.hu Plázs

Napi: rövidebb nyitva tartásra kényszerülhet sok patika

Tavaly 92 gyógyszertár zárt be az országban, ami jelentős növekedés az egy évvel korábbi 60-hoz képest - derül ki a Napi Gazdaság által közzétett adatokból. Idén januárban a lap szerint 10 százalékos forgalomcsökkenést tapasztalt a gyógyszertárakban a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége elnöke. Korodi Karolina szerint a bevételcsökkenés a vidéki kis patikáknak okozza a legnagyobb nehézséget.

hvg.hu Itthon

Félezer patika csődölhet be

A gyógyszertárak összességében több mint 10 milliárd forint tartozást halmoztak fel, főleg gyógyszer nagykereskedőkkel szemben - mondta Kinics László, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) alelnöke a Ma reggelben.

hvg.hu Vállalkozás

Összeomlik a patikahálózat?

Az elmúlt öt évben egyetlen hónapban sem indult annyi felszámolási eljárás gyógyszer-kiskereskedelemmel foglalkozó cégek ellen, mint februárban. A legnagyobb társaság, amely felszámolással végezte, a budapesti Gyógyszerpont Magyarország Kft. volt.