Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több mint 5400 nagyvadat ütöttek el az utakon a tavalyi vadászati szezonban, és az autók jelentős része totálkáros lett, a földekre "betörő" vadak pedig 2,2 milliárdos kárt okoztak a gazdáknak. Az 1960-as évekhez képest valóságos vadinvázió van Magyarországon és egész Európában. Még a globális felmelegedés is a vadállatoknak kedvez.

Két hét alatt négy rókát kellett kilőni a Nógrád megyei Rétságban, miután felbukkantak az óvoda, az iskola, a játszóterek környékén, rájártak a szemetesekre – számolt be a vadak terjeszkedéséről az MTI februárban. Pár héttel ezelőtt Szombathelyen az őzek okoztak károkat, miután bevették magukat a helyi temetőbe és lelegelték a virágokat, koszorúkat. 2011 végén pedig az akkori államfő, Schmitt Pál budai rezidenciájába is betörtek a vaddisznók, a köztársasági elnök egész kertjét feltúrták.

Nyugat-Európa után minket is elért a nyestek, rókák és vaddisznók urbanizálódása. Ezek az esetek különlegességük révén kerültek be a hírekbe, hiszen a vadfajok nap mint nap okoznak ennél sokkal nagyobb károkat. Míg hét évvel ezelőtt folyóáron 1,4 milliárdos volt a vadászható állatok által a mezőgazdaságban okozott kár, ez 2011-ben már a 2,2 milliárdot is meghaladta.

Jelentős mértékben növekedett a gázolások száma is: míg a 2006/2007-es vadászati szezonban 3900 nagyvadas balesetet jegyeztek fel a vadásztársaságok, a 2011/2012-es idényben több mint 5400 gázolás történt. Bár a kárról legfeljebb becslések lehetnek, egy-egy nagyvad elgázolása még egy 50 km/órás sebességnél is totálkárossá teheti az autót. Ráadásul, ha kimutatható a sofőr felelőssége, akkor még az állat értékét is meg kell térítenie.

Sokba kerül egy őz elgázolása

A hvg.hu újságírója tavasszal volt szemtanúja a bihari Földes határában annak, amint egy család tagjai döbbenten állnak egy elütött őz mellett. Az állat még élt, az autó viszont annyira összetört, hogy be sem lehetett indítani. A családfő kihívta a rendőrséget, a helyszínelők pedig megállapították, hogy éjszaka a vadveszélyre figyelmeztető közlekedési táblát figyelmen kívül hagyva vezetett az autós. Az egyik rendőr végül megjegyezte, talán még a suta 200 ezer forintos árát is ki kell majd fizetnie.

Vaddisznók Salgótarjánban - urbanizálódtak
©

„Orosz rulettel felérő kockázat autóba ülni” egyes megyékben – fejtette ki egy hete Magyar Zoltán a parlamentben. Az egyre több gondot okozó jelenség ugyanis néhány hete már az országos politika ingerküszöbét is elérte. A Jobbik Győr-Moson-Sopron megyei képviselője azonnali kérdést intézet az Országgyűlésben a vidékfejlesztési miniszterhez, azt tudakolva, miért késik az új vadászati törvény, amely szerinte megoldást jelenthetne a problémára.

Az autós a hibás minden olyan esetben, amikor megállapítható, hogy felelőtlenül vezetett: nagy sebességgel haladt ködben, éjszaka, vagy ha a vadveszélyt jelző tábla ellenére nem volt elég figyelmes. A nagy fű az út mentén, vagy a bokros környék, nem kifogás. Az autópálya fenntartója akkor hibás – és ezekben az esetekben számíthat esetleg az autós kártérítésre –, ha nincs a pálya mellé kihúzva a kötelező drótkerítés, vagy az sérült. A vadászatra jogosultaknak róható fel, ha nincsenek a veszélyeztetett útszakaszokon a figyelmeztető táblák. Kemenszky Péter, a Vadászkamara Somogy megyei titkára a hvg.hu-nak azt mondta, egy-egy ilyen tábla kihelyezése közel 30 ezer forintba kerül, amit a tábla kilométerenkénti hatálykorlátozása miatt kilométerenként kell kihelyezni a veszélyesebb szakaszokon. És mindezt természetesen mindkét oldalon. Így a megyében van olyan út, ahol két község között, egy vadveszélyes 9 kilométeres szakaszon 18 erre figyelmeztető tábla van.

Isznak a dinnyéből

Több mint 2,2 milliárd forintnyi mezőgazdasági és 157 millió erdőgazdasági kárt okoztak a vadállatok a 2011/2012-es szezonban az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint. Az adattárban található 5400 gázolás pedig vélhetően nem is pontos szám, hiszen ezt még sosem sikerült a biztosítók adataival összevetni – közölte a hvg.hu-val az adattárat is kezelő gödöllői Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója. A Szent István Egyetem (SZIE) professzora, Csányi Sándor szerint ez az a szám, amiről a vadgazdálkodók tudnak, hiszen sokszor be sem jelentik a baleseteket. Az autóvezetők nemegyszer tisztában vannak a felelősségükkel – például túl gyorsan és figyelmetlenül hajtottak a figyelmeztető tábla ellenére –, így próbálják elkerülni a felelősségre vonást. (Vadászok szerint az is előfordul, hogy az elpusztult vadat a sofőr bepakolja a csomagtartójába, hogy majd otthon feldolgozza, ám ez törvénytelen, hiszen az állat nem vált a tulajdonává azáltal, hogy elütötte – még ha nagy is a kára.)

Az őzállomány megugrása
©

A probléma fő oka az, hogy az elmúlt évtizedekben – a környezet pusztulásától tartó közvélekedéssel ellentétben – megugrott a vadfajok, különösen az őzek, a vaddisznók és a gímszarvasok száma, melyek rájárnak a termésre, és a biztonsági intézkedések ellenére gyakran még az autópályákon is átvágnak. Kemenszky szerint a földeken „a károkozás nagymestere” a vaddisznó, amely mindenevő, míg a szarvasok főleg a napraforgót és a kukoricát dézsmálják. Egy kunsági vadász – aki egyben gazdálkodó is – a hvg.hu-nak azt mondta, az apróvadak közül a nyulak a dinnyét szeretik, „megkezdik”, isznak belőle, és ha édes, akkor bőségesen falatoznak is a gyümölcsből.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint míg 1960-ban még csak 68 ezer őz élt Magyarország területén, 2012-ben számuk már elérte a 365 ezret. Becslések szerint 53 évvel ezelőtt 8300 vaddisznó volt az országban, most 109 ezer lehet. „Egész Európára jellemző ez a folyamat, pedig a kilövések száma mindenütt folyamatosan növekszik. Közép-Európában átlagosan ötször több csülkös vadat lőnek ki, mint ötven évvel ezelőtt, de vannak országok, ahol a tízszeres teríték ellenére növekszik a vadállomány” – mondta a hvg.hu-nak Csányi Sándor.

©

A Szent István Egyetem professzora szerint az állomány növekedésének legalább három oka van. Az 1950-es évektől a rosszabb minőségű földeket folyamatosan erdősítették: míg az 1940-es évek végén az ország 11 százaléka volt erdő, most ez az arány 21 százalék. „A mezőgazdasági technika fejlődésével eltűntek az emberek a határból, pár százalékra csökkent a mezőgazdaságból élők száma és szinte senki sem zavarja a vadat” – magyarázta Csányi, min bátorodtak fel az állatok. Ugyanakkor a professzor szerint a vadak szaporodásának kedvez a klímaváltozás is: a felmelegedés miatt megnyúlt a tenyészidőszak hossza, könnyebben jutnak, és sokszor jóval több élelemhez.

Kemenszky Péter szerint nem biztos, hogy a nagyvadak évről évre valóban nagyobb mennyiségű kárt okoznak. Bár 2011-ről 2012-re Somogyban 509 millióról 540 millióra emelkedett az agrárgazdálkodók kára – ebben a térségben a legnagyobb a kár –, a Vadászkamara megyei titkára szerint ez összefüggésben van azzal is, hogy megugrottak a terményárak, különösen a vaddisznó által kedvelt kukoricáé duplázódott egyik évről a másikra. A SZIE kutatásai szerint is a mezőgazdasági vadkár teljes összege leginkább a búza és a kukorica tőzsdei átlagos árának változásától függ.

Egy trófea: 800 ezer Ft.

„Télen voltam utoljára vadászni” – mondta a hvg.hu-nak a kunsági erdőkbe kijáró Imre. A vadász szerint egy átlagember számára egyre drágább mulatság ez: közel félmillió, amíg valaki vizsgákkal együtt kiváltja az engedélyt, 150-250 ezer forint egy átlagos puska, 80-100 ezer egy jobb minőségű ruha. Erre rájön az 120 ezer forintos éves tagdíj, amiért csak a kisebb trófeákat, a nagyvad belsőségét tarthatják meg, a húsért és a nagyobb szarvas trófeákért már fizetni kell – az utóbbi elérheti akár a 800 ezret is.

©

Ugyanezzel magyarázta „a hobbi szinten vadászgató” Magyar Zoltán is a hvg.hu-nak a vadállomány megugrását. Szerinte az életszínvonal csökkenése miatt kevesebben járnak ki vadászni. Igaz, ezt az információt az Országos Vadgazdálkodási Adattár nem támasztja alá. Sem a vadászok száma nem csökkent drasztikusan (55-56 ezer a hazaiak, 20-25 ezer az ide járó külföldiek száma), sem a teríték nagysága nem zsugorodott. 2011-ben például 93 ezer őzet lőttek ki, míg ez a szám 1999-ben még 44 ezer volt. Persze azt nem tudni, hogy ezt a számot a gazdagabb vadászok lőtték-e ki, akiknek kevesebb gondot okoz az életszínvonal-csökkenés.

Kemenszky szerint a vadászok legalább annyira érdekeltek a vadállomány létszámának bizonyos mértékű csökkentésében, mint a gazdálkodók. Ugyanis alapesetben a mezőgazdasági vadkár 95 százalékát a területileg illetékes vadásztársaságnak kell megfizetnie, míg a gazdálkodónak magára kell vállalnia 5 százalékot, ami lényegében az ő hozzájárulása a nemzeti értéknek számító vad természetes élőhelyén fellelhető táplálékához. A kormány éppen ezért meg is kereste a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, hogy emelje a kilövési kvótákat.