szerző:
MTI

A romagyilkosságokhoz kapcsolódó, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben négy emberrel szemben emelt vádat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn a Fővárosi Törvényszéken.

Az ügyészség szóvivője, Nagy Andrea kedden az MTI megkeresésére azt közölte, hogy az ügy minősített, így a részleteivel kapcsolatban tájékoztatás nem adható. A romagyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, Cs. Istvánt tizenhárom év fegyházra ítélte. A gyilkosságsorozatban hat ember meghalt, kettő maradandó sérüléseket szenvedett.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) tavaly augusztusban közölte, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál (KBH). Megállapították, hogy a KBH korábbi vezetői – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató és helyettese, Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy – súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követett el az ügyben. A titkosszolgálati vezetők a KBH "titkos kapcsolatát" a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával a honvédelmi tárca, a nyomozó hatóság és a parlamentnek az ügyet vizsgáló albizottsága előtt is eltitkolták – írta a HM.

A 2010-es kormányváltás után Hende Csaba honvédelmi miniszter leváltotta a KBH teljes vezetését, és előkészítette a katonai titkosszolgálatok átalakítását. A tárcavezető belső vizsgálat lefolytatására utasította a KBH akkori főigazgatóját a romagyilkosságok ügyében végzett vagy ahhoz kapcsolódó szakmai tevékenység teljes körű feltárására. Hende Csaba a KBH korábbi vezetésének jelentős részét – az osztályvezetőkig bezárólag, összesen 53 embert – menesztette, köztük az ügyben érintetteket.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) tavaly szeptemberben feloldotta a romagyilkosságokkal összefüggésben a korábbi KBH-nál végzett belső vizsgálatról szóló összegző jelentés titkosítását. A vizsgálati jelentés összegzésében azt írták: egyértelműen megállapították, hogy Cs. István tartótisztjét szakmai mulasztás terheli, a KBH korábbi vezetése szakmai hibák sorozatát követte el.

A KBH belső vizsgálati jelentése Domján László dandártábornoknak, a hivatal akkori főigazgatójának aláírásával 2010. szeptember 4-én készült el. A dandártábornok kifejtette: a romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozattal összefüggésben elrendelte a KBH munkájának "törvényességi és szakszerűségi vizsgálatát". Ennek alapvető céljaként határozta meg annak tisztázását, hogy a KBH titkos információgyűjtő munkája során hogyan érvényesültek a törvényi, illetve más jogi normákban meghatározott előírások, szakmai követelmények. A vizsgálatban kiemelt jelentőséget kapott a bűncselekmények elkövetésében bűnsegédlettel vádolt Cs. István volt szerződéses katona és a KBH kapcsolata. 

A jelentés szerint Cs. István 2003-ban szerződött a Magyar Honvédséghez. Mint "szkinhed beállítottságú" emberre, 2004 elején figyelt fel a KBH. A biztonsági tiszt a szükséges ellenőrzések elvégzése során "szélsőséges nézeteiről és garázda személyiségéről szerzett ismereteket", majd 2004 végén titoktartási nyilatkozat és megbízási szerződés aláírásával "szervezetszerű együttműködést" alakított ki vele. A dokumentumból az is kiderül, hogy ezt a szervezetszerű együttműködést a biztonsági tiszt felettese nem hagyta jóvá, így személyes együttműködés keretében, használható információkat szolgáltatott.

Együttműködésüket 2006 júliusában titkos kapcsolatként regisztrálták. Beszervezése után több ügy felderítésében közreműködött, 2007-ben pénzjutalmat is kapott. 2008-ban viszont biztonsági tisztje "hírszerző lehetőségének megszűnése miatt" elkészítette kizárási javaslatát. 2009 februárjában szerződéses jogviszonyát megszüntették, májusban törölték a titkos kapcsolati egységből is. Ezt követően a tartótiszt egy esetben a romagyilkosságokkal összefüggésben, vezetői utasításra találkozott Cs. Istvánnal.

A jelentésben kitértek arra is, hogy 2009 augusztus végén a médiában konkrét tényként írtak a KBH és Cs. István szervezetszerű kapcsolatáról. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága 2009 szeptemberében ténymegállapító vizsgálatot indított, amelynek keretében novemberben Cs. István tartótisztjét is meghallgatták. "A biztonsági tiszt a szervezetszerű együttműködésről vezetői utasításra nem nyilatkozott" – olvasható a jelentésben.

A dokumentum szerint a KBH akkori főigazgatója az ORFK és a Pest Megyei Főügyészség megkeresésére egyaránt tagadta Cs. István és a KBH szervezettszerű együttműködését. Cs. István azonban részletesen beszámolt az együttműködésről. A sajtóban megjelent információkkal kapcsolatban a Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés miatt nyomozást rendelt el, egyúttal a KBH vezetőjétől is tájékoztatást kért. A KBH vezetője azonban ellentmondásos választ adott. "Nevezetesen tagadta, hogy a KBH beszervezte Cs. Istvánt, ugyanakkor leírta, hogy 2006-tól biztonsági kapcsolatként foglalkoztatta a hivatal."

Domján László, a KBH 2010-es főigazgatója az intézkedések között azt írta: az érintett vezetőket eltávolították a hivatal kötelékéből, Cs. István tartótisztjét szakmai felelősség terheli. Ezért fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene, egyúttal "fizikai biztonsága érdekében" más szakmai területre vezényelte át.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!