2014. augusztusában szűnt meg a Kék Pont által működtetett tűcsereprogram a VIII. kerületben, de az ezt övező viták azóta sem csillapodtak. A józsefvárosi önkormányzat új időszámítást hirdetett, és minden fórumon azt hangoztatja, hogy le kell számolni a “liberális drogstratégiával”, így tűcserét sem akar a kerületbe, pedig Józsefvárosban magas azon csoportok aránya, melyek rendszeres intravénás szerhasználók.

A helyi drogstratégia kidolgozásáért felelős szervezet, a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (JKEF) civil kritikák kereszttüzében áll, amihez nagyban hozzájárul, hogy a háborítatlan szakmai munkavégzésre hivatkozva nem akarja nyilvánosságra hozni üléseik jegyzőkönyveit, amit a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiperelne tőle.

Kocsis Máté

Stiller Ákos

A helyzet elmérgesedését jól illusztrálja, hogy Kocsis Máté polgármester és Ferencz Orsolya kerületi fideszes képviselő, a JKEF elnöke közleményt adott ki, melyben arról írt, hogy “öngólt rúgott a TASZ”: mint kiderült, 2011 óta jelentősen megugrott az intravénás szerhasználók HCV-fertőzöttsége (a hepatitisz C vírus okozta fertőzés) pedig akkor még működött a tűcsere. Az önkormányzat csak arról feledkezett meg, hogy épp abban az évben vágták meg a program támogatását, ami miatt el kellett bocsátani 11 embert a Kék Pontból, és arról sem írtak, hogy épp a kiadott steril tűk számának csökkenésével párhuzamosan kezdett terjedni a fertőzés. Így aztán Józsefváros arról sem nyilatkozik, hogy miképp kezelné a hepatitiszjárványt.

Elszabadult fertőzés

A tűcsereprogrammal szemben az önkormányzat egyik érve az volt, hogy tűcsere – amit következetesen “tűosztogatásként” aposztrofáltak – mindenfelől a kerületbe vonzotta a kábítószerezőket. A Kék Pont forgalmi adatai szerint valóban jártak hozzájuk máshonnan is, de túlnyomórészt józsefvárosiak éltek a szolgáltatással. „Eleve azért is költöztünk a kerületbe, mert ez a legérintettebb terület”, mondta a megkeresésünkre a Kék Pont egy munkatársa. Az önkormányzat azt állítja, azért szakítottak a Kék Ponttal, mert nem gyűjtötték be a fecskendőket, de a megállapodás valójában úgy szólt, hogy az utcáról a kerület gyűjti a tűket, ők pedig a “rejtett helyekről” szedik össze. (A civil szervezet végül amiatt távozott a kerületből, mert az önkormányzat nem fogadta el a közhasznossági beszámolójukat, ennek következtében jelentősen megemelkedett volna a Kék Pont Iroda bérleti díja, és azt nem tudtak fizetni – a szerk.)

Budapesten az összes kiadott steril tű több mint felét a tűcsereprogramon keresztül szolgáltatták. A fővárosban azzal párhuzamosan szűntek meg a legnagyobb tűcserélők (így a józsefvárosi is), hogy a dizájnerdrogok tömegesen elterjedtek, és kiütötték a heroint és az amfetaminszármazékokat is az intravénás droghasználók körében. Márpedig a dizájnerdroggal élők között már most 50 százalék feletti a HCV-fertőzöttség. Az ellátórendszerbe alacsonyküszöbű szolgáltatásokon (ide tartozik a tűcsere is) keresztül kerülnek be a kábítószerezők, így ezek megszűnésével egyre több fertőzött lesz "láthatatlan." A kerületben a Kék Pont három volt munkatársa az Alternatíva Alapítvánnyal asszertív utcai szociális munkában folytatta a szerhasználóknak nyújtott alacsonyküszöbű szolgáltatást, de arról számoltak be, hogy mióta egyre keményebben büntetik a klienseiket, azóta még nehezebben jutnak el hozzájuk.

"Szexmunkások is tartoznak a klientúránkba, akik szintén nagyon magas arányban intravénás szerhasználók, úgyhogy ez egy közegészségügyi probléma, mert a többségi társadalom sincs teljes biztonságban, bárki kiviheti a kerületből a betegséget" – figyelmeztetett Kováts Virág, az Alternatíva Alapítvány munkatársa arra, hogy a HCV nem csak a szegény, szegregátumban élőket fenyegeti.

Az önkormányzat, ahelyett, hogy a járványveszélyt komolyan venné, hárít. A kerület szerint riogatásról van szó, “hecckampány” folyik ellenük, amit azzal igyekeztek alátámasztani, hogy mindössze 1-2 HIV-fertőzött intravénás szerhasználóról tudnak a statisztikák. Ezt Szlávik János, a Szent László Kórház infektológusa is megerősítette: a regisztrált 1500 HIV-fertőzött között valóban nem tudnak intravénás szerhasználóról, igaz, olyanról igen, aki szerhasználó és meleg, viszont a magyar statisztikák ilyenkor csak az egyik csoportba sorolják a fertőzötteket. A hepatitiszeseket ugyanakkor gyógyítani kell: az ellátásuk sokkal többe kerül, mint néhány steril tű ára.

Drogstratégia: bárkinek bármikor

A hvg.hu megpróbálta kikérni a Józsefvárosi Önkormányzattól a kerületi drogstratégiát, amiről Ferencz Orsolya a lapunknak korábban közölte, hogy bárki számára elérhető, és csak azért nincs kint az önkormányzat honlapján, mert az Emmi még nem bólintott rá. Április 24-e óta háromszor kértük a Józsefvárosi Önkormányzattól a stratégiát, egyik levelünkre sem válaszoltak.

Fülöp Máté

A Kábítószeregyeztető Fórum dokumentumai között ugyanakkor fellelhető egy “Józsefváros 2015–2016. évi kábítószerellenes stratégiája” című anyag: jó kérdés, hogy ez a lózungokat és elrajzolt terveket tartalmazó kilencoldalas írás-e az a drogstratégia, amire még bólintania kell a minisztériumnak. Ez ellen szól, hogy a megkérdezett ellenzéki képviselők még nem tudnak semmit a stratégiáról, viszont gyanúra ad okot, hogy Ujhelyi Eszter, a JKEF szakmai társelnöke ugyanazokról a prevenciós programokról beszélt a sajtónak, amelyek ebben az általa írt  nyilvános dokumentumban is előkerültek.

A stratégia inkább egy tűcsereprogram-ellenes pamfletnek tűnik, olyan állításokkal, mint “a tűcsereprogram körül nyílt drogszcéna alakult ki”, vagy hogy a tűcsere a “liberális drogpolitika” része, ami sem a kábítószer-keresletet, sem a -kínálatot nem szorítja vissza. A tervek között hangsúlyosak az iskolai preventív programok: a D.A.D.A., illetve az Életvezetési ismeretek és készségek címmel. Ezek olyan programok, amikor egy rendőr vagy egy szakember tart előadásokat iskolásoknak: szinte teljes a szakmai konszenzus arról, hogy hatástalanok, ezért is vezették ki őket korábban. A stratégia azonban azt állítja, pontosan ezek kivezetése miatt nőtt meg a kábítószer-élvezők száma 2002 után, bár ezt nem támasztják alá adatokkal. Ujhelyi azt is elmondta a hvg.hu-nak, hogy semmiféle változtatást nem terveznek ezekben a programokban, ugyanúgy futtatnák őket, ahogy azok a ‘90-es években zajlottak. 

Titkos jegyzőkönyvek 

“Más feladata nincs a JKEF-nek, mint hogy Kocsis Máté rendpárti elképzeléseihez asszisztáljon” – mondta a hvg.hu-nak Erőss Gábor, a PM kerületi képviselője. Hasonlóan vélekedett Komássy Ákos kerületi MSZP-s képviselő is, aki szerint a JKEF egyedül “marketingcélokat szolgál, más funkciója nincs, mint hogy szalonképesnek állítson be egy tarthatatlan stratégiát”.

Ferencz Orsolya szerint a sértettség beszél azokból, akik kiszorultak a JKEF-ből, ők arról nem tehetnek, hogy ellenzéki képviselők nem vesznek részt a munkában. Erőss nem is látott valós szándékot arra, hogy szívesen bevonnák, Komássy ehhez még annyit fűzött hozzá, hogy olyan felfogásbeli különbségek vannak közte és a városvezetés között, hogy értelmetlennek látná a bekapcsolódást.

Ferencz egy korábbi sajtótájékoztatón lobogtatott néhány papírlapot, mintegy cáfolva, hogy nem léteznek a JKEF-jegyzőkönyvek. Azt azonban elmondta, hogy „szakmai érvek mentén” a testület egyhangúlag úgy döntött, az üléseik jegyzőkönyvei maradjanak titkosak. Ferencz Orsolya szerint a szervezet nem diszponál közpénzek fölött, emellett közfeladatot sem látnak el, mert nincsenek döntési pozícióban, egyszerű szakmai háttérszervezetként csak javaslatot tehetnek az önkormányzatnak. “A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum átláthatóan működik” – állította az említett sajtótájékoztatón Ferencz, elegánsan átlépve azon, hogy pár perccel korábban a jegyzőkönyvek titkossága mellett kardoskodott.

Előre a drogmentességért

A józsefvárosi drogpolitika állatorvosi lova az Orbán-kormány sokat kritizált szociálpolitikájának: integrálatlan, finanszírozatlan, ráadásul szegényellenes. Az alulfinanszírozottságot a kilencoldalas iromány is elismeri: azért is terveznek szerződéseket kötni a környező kerületek egészségügyi intézményeivel, mert képtelenek ellátni a kerületi szenvedélybetegeket kórházi ágyak hiányában. Ugyan az Emmi 60 milliós keretösszeget biztosít idén drogambulanciák és alacsonyküszöbű szolgáltatók működési költségeinek kiegészítő támogatására, de ez országosan szinten legfeljebb szépségtapasz. Főleg ha azt tartjuk szem előtt, hogy a VIII. kerület a minisztériumhoz és a Nemzeti Drogstratégiához hasonlóan a drogmentességet tűzte ki végső célul.

Fülöp Máté

Az integrálatlanság ékes bizonyítéka, hogy a már említett, 2015-16 évi kábítószerellenes stratégiában is leírták, hogy a probléma megoldása szociális, oktatási, valamint család- és ifjúságvédelmi kompetenciát is igényelne, “ami meghaladja a VIII. kerület kompetenciáját”. Erőss szerint az is árulkodó, hogy kizárólag kábítószer-ellenességről beszélnek, alkoholbetegségről szó sem esik, pedig a szenvedélybetegségeket együtt illene kezelnie egy szakmai stratégiának. “Azon már nincs mit meglepődni, hogy a szociális okokról szó sincs” – mondta a PM-es politikus, aki úgy számolta, mindent összevetve idén 35 millióval vágták meg a szociális kiadásokat, márpedig szerinte a kerületben egyértelmű az összefüggés a drogozás és a szegénység között.