Magyarország leszakadása az euróövezeti csatlakozás pályájáról fölöttébb kalandos, a történet egyik változatával Varga Mihály jegybankelnök állt elő a Magyar Közgazdasági Társaság egri vándorgyűlésén. Huszonöt éve adott volt a politikai elköteleződés az euró bevezetésére, de a feltételeket a gazdaságpolitikai hibák miatt nem sikerült teljesíteni; a 2010-es évek közepén Magyarország valamennyi kritériumnak megfelelt ugyan, de a gazdaságpolitika „kiváró álláspontra” helyezkedett, majd 2020 után válságok sora következett be, a gazdasági mutatók ismét romlottak, évekig a belépés egyetlen feltétele sem teljesült, és most is csak egy ilyen van, az infláció – ekként summázta az elmúlt negyedszázad fejleményeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Mintha csak külső szemlélő, kívülálló lenne.
Holott 2013-tól 2024-ig – nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszterként – a költségvetési politika fő felelőse volt, az elmúlt másfél évtized egyik kulcsszereplője.
https://hvg.hu/gazdasag/20260910_varga-mihaly-euro-eurobevezetes-ertekeles-monetaris-politika-koltsegvetes-kozgazdasz-vandorgyules
Varga Mihály súlyos örökséget cipel. Egyrészt 2011 márciusában, a Miniszterelnökség államtitkáraként, ő kezdeményezte, hogy a készülő alaptörvénybe kerüljön bele egy pluszmondat, amely alkotmányos erővel rögzíti, hogy „Magyarország hivatalos pénzneme a forint”. Ezt megváltoztatni csak kétharmados többséggel lehet, és arra aligha számíthatott, hogy ez az arány egyszer majd a Fidesz nélkül is összejöhet.
Másrészt fontosabbnak tartotta a reálgazdasági felkészülést, mint a feltételek formális teljesítését. „Nem hajt a tatár, nem kell sietni. Ma abban a helyzetben vagyunk, hogy minden feltételt teljesítünk” – fogalmazta meg kiváró álláspontját például 2018 márciusában, hozzátéve, hogy amíg nem közelítjük meg az euróövezeti országok gazdasági teljesítményének átlagát, addig nem kell erőltetni a csatlakozást. Ez egybevágott az akkor Matolcsy György elnökölte MNB álláspontjával, mely szerint a közös valuta átvételéhez el kell érni az EU átlagos fejlettségének 90 százalékát. Kormányzati előfeltételként ez hosszú évtizedekre jegelte az euróövezeti tagságot.
Aztán 2022 őszén, amikor a forint árfolyama hatalmasat zuhant, egy háttérbeszélgetésen Varga Mihály váratlanul felvillantotta, hogy „el lehet gondolkodni a belépésen az ERM II. árfolyamrendszerbe”. Egy évvel később pedig azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy „egyszerűbbé tette volna a tervezési munkát és a finanszírozást, ha az ERM II. rendszer tagjai vagyunk”, ám ekkor is hozzátette: az euróbevezetést nem szabad elkapkodni.
