A menekülteket karanténba kellene zárni, mert bármit elkaphatnak tőlük a magyarok.

– "szakértett" hangosan egy idősebb hölgy egy VIII. kerületi rendelőben egyik kollégánk füle hallatára. Emelt hangon mesélte, hogy ő az unokáit sem engedi ki a II. János Pál pápa térre, nehogy elkapjanak valamilyen fertőzést a migráns gyerekektől, nem játszhatnak együtt.

Nem játszhatnak együtt

MTI / Balogh Zoltán

Ilyen és ezekhez hasonló félelmek viharos gyorsasággal terjednek az emberek között, amit csak tovább szít, hogy politikusok, és más közszereplők is gyakran emlegetnek a Magyarországra érkező menedékkérők miatt járványveszélyt. Még az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője, Ócsai Lajos is úgy nyilatkozott nemrég, hogy az ellenőrizetlen körülmények között érkező migránsok kockázatot jelenthetnek a magyarokra, és akár korábban már megszűnt betegségeket is behurcolhatnak az országba.

Kockázatok és mellékhatások

De fenyeget-e valóban az a veszély, hogy az Afrikából, Közel-Keletről érkező bevándorlók valamilyen egzotikus, trópusi betegséget hoznak magukkal?

A menedékkérők jelentős többsége idén főleg Közép-Ázsiából, Szíriából és Koszovóból érkezett (lásd alábbi grafikonunkat). Ezen felül a migránsok egy jelentős része a szubszaharai övezetből indult útnak. Ha azt akarjuk megnézni, hogy beszélhetünk-e bármilyen kockázatról ezekben a régiókban, érdemes összevetni a BÁH statisztikáit az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adataival. Ugyanis ez az intézet tartja nyilván, hogy az adott országba, régióba utazó magyaroknak mi ellen érdemes beoltatniuk magukat.

Az OEK a következő betegségekre hívja fel a figyelmet, vagy ajánl ellenük védőoltást:

• malária
• dengue láz
• sárgaláz
• nyugat-nílusi láz
• kolera
• lepra
• filariázis (fonálféreg-betegség, ennek alváltozata a remekül hangzó afrikai szemférgesség, más néven Calabari-betegség)
• schistosomiasis (azaz vérmételyfertőzés)
• leishmaniázis (ez egy egysejtű parazita által terjesztett betegség, aminek következtében elfekélyesedő csomók jelennek meg a testen)
• gyermekbénulás
• agyhártyagyulladás
• hastífusz és paratífusz
• hepatitisz különféle fajtái
• HIV/AIDS
• veszettség
• diftéria-tetanusz

Csakhogy ez a felhívás elsősorban az oda utazóknak szól, ugyanis a legtöbb rossz hírű egzotikus betegség csakis trópusi körülmények között terjed. Ráadásul ezeket a kórokat sokkal nagyobb eséllyel hozzák be turisták: míg a Szavannán vadászók, szafarizók pár óra alatt repülnek haza az egy-két hetes nyaralás után, a migránsok hónapokon keresztül úton vannak, a táv egy részét gyalog teszik meg. Tehát a turista már a betegség lappangási ideje alatt is idehaza tartózkodik. Ha a bevándorlók odahaza elkapnak valamit, akkor a betegség még az út alatt kitör rajtuk, leveri őket a lábukról. Az elmúlt években Afrikában pusztító ebola tünetei például 4-10 nap alatt kiütköznek.

Ezzel az ÁNTSZ is tisztában van. Nem is feltételezi, hogy a fenti listán szereplő betegségek valamelyikét "magukkal hozták" a bevándorlók, ezért nem is szűrik ilyen típusú kórokra őket az orvosi vizsgálat során (erre részletesebben később kitérünk, lásd alábbi keretes írásunkat). Ráadásul a kötelező védőoltásoknak köszönhetően az Európában már "legyőzött betegségek" (például gyermekbénulás, kanyaró, diftéria) csak ott üthetik fel újra a fejüket, ahol a magyarországinál liberálisabb a rendszer: nálunk 99 százalékos az oltottság.

Ők vannak inkább veszélyben

Sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy a hazánkba érkező bevándorlók a rossz körülmények miatt – főleg, hogy a hosszú út miatt sokan legyengültek – itt kapnak el valamit. Ezt az ÁNTSZ is elismerte, amikor közölte:

Magyarországon olyan fertőző megbetegedésekre lehet számítani, amelyek zsúfolt helyeken, a kívánatos higiénés viszonyokat és kultúrát el nem érő közegben egyébként is kockázatot jelentenek

Ilyen zsúfolt helyek például a kapacitásaik felett működő magyarországi menekülttáborok is, amit alátámaszt, hogy több menekültekkel foglalkozó szervezetnek is panaszkodtak ide érkező menedékkérők, hogy a magyar táborokban lettek rühesek vagy tetvesek. A paraziták mellett olyan különböző gyomor-bélrendszeri vírusok és baktériumok jelenthetnek gondot, amelyek hányást és hasmenést okoznak.

Járvány még nem alakult ki Magyarországon, csupán két esetben – először a budapesti Nyugati pályaudvarról, majd pár nappal később Szegedről – kellett kórházba szállítani bakteriális fertőzésre utaló tünetekkel néhány tucatnyi migránst. A hasmenésre panaszkodó migránsokat mindkét esetben rövid időn belül kiengedték a kórházból, egyetlen szír gyereket diagnosztizáltak rotavírussal.

Börcsök Zsófia

A pályaudvarok környékén kialakított, zuhanyzási lehetőséget és tiszta ivóvizet biztosító tranzitzónák, valamint a migránsok által preferált közterületeken felállított mobilvécék szintén egy esetleges járvány ellen hatnak. Ugyanis a közterületekre kerülő ürülék vagy a tisztálkodási lehetőségek teljes hiánya valóban veszélyes járványügyi szempontból, mivel a potenciális kórokozók nagy része nem levegőben, hanem kontakt úton és szájon át terjed.

A menedékkérők között talált két fertőző betegség – hepatitisz B és szifilisz –, vérrel és szexuális úton terjed, ezért az ÁNTSZ szerint ezek miatt "nincs olyan járványügyi kockázat, amely kényszerintézkedést indokolna". Ráadásul a hepatitisz B elleni védőoltás 1999 óta életkorhoz kötött kötelező védőoltás Magyarországon, így az 1986 után születetteknek még ettől sem kell félniük.

Menedékkérők: 45 403 fő. Egészségügyi szűrésen átesett: 737 fő

Ekkora tömeg mozgásakor természetesen mindig van valamennyi kockázat, amit viszont ki lehet szűrni, ha a magyarországi hatóságok teszik a dolgukat: biztosítják a menekültek ellátását, a higiéniás körülményeket és a megfelelő orvosi, egészségügyi ellátást.

Egy belügyminisztérium rendelet módosítása szerint április óta minden Magyarországra érkező menedékkérőnek orvosi vizsgálaton kell átesni. A BÁH szerint ez minden esetben meg is történik, rögtön miután elfogják és regisztrálják a magyar hatóságok az irreguláris határátlépőket. A visszatartásnak elkeresztelt – már akár 48 órára is meghosszabbítható – fogva tartás során történik meg a menedékkérők első egészségügyi vizsgálata. Ám az egybehangzó beszámoló alapján a következő módon zajlik: ül egy orvos, aki ránézésre, esetleg pár alapvető vizsgálat után megállapítja a migránsról, hogy van-e bármilyen betegsége.

A részletesebb egészségügyi szűrésnek a befogadóállomásokon és az őrzött befogadóközpontokban kellene megtörténnie, azonban ide már csak a menedékkérők töredéke érkezik meg, ugyanis nagy részük továbbáll Magyarországról. Többek között ez a tendencia is megfigyelhető az alábbi grafikonról: a 2015 első félévében megindult 66 788 menedékkérelmi eljárásból 54 546-ot már meg is szüntettek, aminek legfőbb oka, hogy a menedékkérő eltűnt a magyar hatóságok szeme elől.

Ennek aztán az a következménye, hogy az első hat hónapban kezdeményezett 45 403 szűrésből csak 737 embert vizsgáltak meg alaposabban. Ez azt jelenti, hogy 2015 első hat hónapjában csak minden 62-dik menedékkérő esett át valamilyen szűrésen. Egy menedékkérő átlagosan négy vizsgálaton esett át, ez 2700 vizsgálatot jelentett, de a szűrés mindösszesen 51 pozitív mintát "dobott ki". Ezek azok a betegségek voltak, melyről – mint fentebb írtuk – az ÁNTSZ is elismerte, hogy nincs járványügyi kockázatuk.

A problémát a kormány is érzékelhette, ugyanis a Közbeszerzési Értesítőben háziorvosi, házi gyermekorvosi, nővéri szolgáltatásra és telefonos segítségnyújtásra is írt ki tendert a BÁH a bicskei, a nagyfai és a vámosszabadi táborokba. Valamint korábban a Napi Gazdaság arról is értesült, hogy a járványügyi feladatokkal kapcsolatban egy külön közbeszerzést fog kiírni a BÁH. Végh Zsuzsanna, a BÁH főigazgatója pedig úgy nyilatkozott, hogy a járványügyi kockázatok csökkentése érdekében több százmillió forintot csoportosítanak át az ÁNTSZ-hez, hogy abból a menedékkérők személyre szabott szűrővizsgálatait elvégezhessék.

Hogy az ÁNTSZ megnövelt, szűrővizsgálatokra fordítható kerete, a plusz személyzet és a "járványügyi feladatokra" kiírt közbeszerzés miként bírja majd rá az országon csak áthaladni akaró migránsokat a szűrővizsgálatokon való részvételre, arról egyelőre egyik illetékes szerv sem nyilatkozott. Viszont törvényi módosítást feltehetően nem tervez a kormány az ügyben, legalábbis úgy tudjuk, hogy az MSZP-s Harangozó Tamás ilyen javaslatát azzal söpörték le az asztalról, hogy jogszabályokkal nem vehetőek rá a migránsok az egészségügyi szűrésre.

Főállású orvos: 0 fő

Nemcsak a szűrés hiányossága a gond, hanem az is, hogy nagyon kevesen végzik ezt a munkát, mert az állam nem biztosítja a feltételeket.

Néhány napja Pintér Sándor a menedékkérők egészségügyi szűrésének biztosításáról a következő számokat árulta el egy parlamenti írásbeli kérdésre válaszolva:

• 2013. december 31-én három ápoló
• 2014. december 31-én két ápoló
• 2015. június 30-án két ápoló, egy közegészségügyi és járványfelügyelő

és nulla orvos. Ennyi volt a befogadóállomások és a menekültügyi őrzött befogadóközpontok teljes, főállásban foglalkoztatott egészségügyi személyzete az elmúlt két és fél évben.

A bicskei, a debreceni, a nagyfai és a vámosszabadi befogadóállomásokon dolgozik ugyan – összesen – hét orvos és tizennégy nővér, de ők szerződéses jogviszonyban állnak. Rajtuk kívül még a területileg illetékes egészségügyi szolgáltatók és Máltai Szeretetszolgálat vesz részt a menedékkérők egészségügyi ellátásában. Kovács Zoltán kormányszóvivő egy sajtótájékoztatón azt mondta a közelmúltban, hogy júniusig 5600 menedékkérő részesült orvosi ellátásban. A számokat egymás mellé helyezve könnyen elképzelhető a menedékkérőkkel dolgozó egészségügyi személyzet túlterheltsége, és ebből kifolyólag munkájuk hatékonysága.