Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az EU-mezőny közepe táján van Magyarország, ám a régiónk legtöbb országától elmaradtunk, ha azt nézzük, hogy mennyit nőtt a munka termelékenysége az elmúlt években – derül ki az Eurostat friss adataiból. Az EU statisztikai hivatala nemrég tette közzé az idei első negyedéves termelékenységi számokat.
2020-hoz képest az egy magyar dolgozóra számított termelékenység 7,4 százalékkal nőtt, ennél az EU 15 országában volt nagyobb növekedés. Az első ránézésre nem tűnik rossznak, hogy az uniós középmezőnyben vagyunk, csakhogy a részletekből az látszik, hogy a környékünk legtöbb más országa jobban teljesített nálunk. Az első kilenc helyezett a listán kelet- és közép-európai, közülük egyedül Ciprus nem tartozik a szorosan vett régiónkhoz, Horvátország 19,3, Lengyelország 18,3, Szlovénia 12,5, Szlovákia 11 százalékot javított, de Nyugat-Európából Portugália, Belgium, Olaszország és Dánia is előttünk van, a régiónkból egyedül Csehországot (6,1) előzzük. Vagyis nagyrész azokat a nyugati országokat előzzük, ahonnan már magasabb szintről indult a mutató, azaz nem tudott annyira nagyot nőni. Ha pedig nem egy dolgozóra, hanem egy munkaórára számítjuk ki a termelékenység emelkedését, akkor 2020-hoz képest 5,1 százalékos növekedést kapunk Magyarországra.
2015-höz viszonyítva 14,4 százalékkal nőtt a magyar mutató, ami az EU tizedik legjobb adata. 2010-hez képest pedig 15,9 százalékos az emelkedés, ez a 15. helyet jelenti. Azaz jól mutatják ezek a számok is, hogy a 2010-es évtized második felében, a sok uniós támogatás érkezése és a szinte ingyenes hitelezés korában tudott jelentősen növekedni a munka termelékenysége, ahogy szinte minden más is a magyar gazdaságban, utána romlott a helyzet jelentősen.
Azt, hogy 2010 óta 15,9 százalékkal lett nagyobb a magyar munkaerő termelékenysége, úgy érdemes nézni, hogy ez idő alatt a román adat 60,5 százalékkal nőtt, a lengyel 48,9-cel, a horvát 30-cal, a szlovák 23,7-tel, a cseh pedig 21,2-vel.
Ami pedig a rövidebb távú folyamatokat illeti: 2025 első negyedéve óta az egy főre jutó magyar termelékenység 1,2 százalékkal nőtt, egy munkaóra alatt viszont 0,2 százalékkal kevesebbet termeltünk, mint az előző év elején.
