És akkor elkezdték lekaszálni a kertészeti maffiát

Pártokon és kerülethatárokon átívelő letartóztatássorozatot láthattunk, amikor nyolc letartóztatást rendeltek el a parkfenntartási kenőpénzbotrányban. A legnagyobb nevek Őrsi Gergely mostani és Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármester, valamint Molnár Zsolt, de más szocialita, fideszes és momentumos politikusok is érintettek. A gyanú szerint egy parkfenntartási munkákat végző, több önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló céget irányító vállalkozó 2011 és 2024 között vesztegetett meg politikusokat, mintegy kétmilliárd forint értékben. Az ügyben érintett cégcsoport Budapest szinte minden kerületében a kertészeti megbízások favoritja volt. Amikor fővárosi politikusokkal beszéltünk az ügy hátteréről, szóba került decemberi kaszálás, locsolgatás napi 90 ezerért, túlárazott szerződések, feketemunka.

A rendőrség és az ügyészség az elmúlt években is dolgozott, a HVG információi szerint őszre már összeálltak a bizonyítékok, csak a politika megpróbálta elkenni a kormánypártnak is kínos ügyet. Azért is fontos a téma, mert most először mondták ki a hatóságok azt a gyanút, amely már sok éve keringett pletykaként: a kenőpénzeket 70:30 arányban oszthatták el a kerület vezető pártja és az ellenzék között.

Egyre több részlet derül ki arról, pontosan mi is vár a politikusokra és az országra ahhoz, hogy megérkezhessen a mintegy hatezer milliárd forint EU-pénz, amelyről a miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke még a múlt héten állapodott meg. A pénz hazahozatalát Vitézy Dávid fogja koordinálni – aki saját kedvenc területe kapcsán már be is jelentett egy HÉV-cserét és az InterCity-flotta modernizálását –, de dolgoznak a jogászok is, a kormány napokon belül beadja nagy törvénycsomagot, amelyet az EU feltételül szabott. A szigorú elszámolás mellett a határidők kreatív kezelésére is szükség lesz. Eközben pedig az 5700 milliárd forintos védelmi hitelről is tárgyal a kormány az EU-val, de Kármán András bemutatott olyan tervet is, amelynek nem az uniós pénzekhez van köze: 2027-től szélesebb körben állítják vissza a katás adózást. A kormány megígérte a vendégmunkások érkezési szabályainak szigorítását is, ám a külföldi dolgozókkal kapcsolatos tiszás (és fideszes) aggodalmak tévhiteken alapulnak.

A kata módosítása elleni tüntetés 2022-ben

Oláh Tamás

Az Európai Bizottság alacsony gazdasági növekedést, a választási osztogatás miatt is növekvő költségvetési hiányt és államadósságot jósol, és az OECD sem túl bizakodó, ami a 2026-os növekedést illeti. Ez még az orbáni örökség, de az Európai Bizottság véleményt mondott az új magyar kormány egyik első intézkedéséről is, arról, hogy a stratégiai kőolajtartalékkal trükközve tartják fenn a benzin nyomott hatósági árát, a testület szerint ez nem vet fel versenyjogi aggályokat. A befektetők nagy része úgy véli, a várakozásaikhoz képest jól alakulnak a kormány eddigi intézkedései, de legkésőbb ősszel már szeretnék törvényekben viszontlátni az ígéreteket. Ez nagyjából egybevág azzal, amit a közgazdászok igaznak tartanak: általában tényleg 3-6 hónap közötti időszakig tart ki az optimizmus a kormányalakítás után.

Ami pedig a gazdaság aktuális állapotát illeti: a héten kijött egy csalódást keltő KSH-adat az iparról és egy tavalyhoz képest növekedést, ám az előző hónaphoz mérten visszaesést mutató statisztika a kiskereskedelemről. A KSH részletezte azt is, hogyan történhetett meg, hogy idén január–márciusban két év után először nem nullával kezdődött a GDP-növekedési adatunk: szolgáltató szektor jól teljesített, az ipar három év után most először nincs mínuszban, és a lakossági fogyasztással sem állunk rosszul.

Május 31-e volt a céges beszámolók leadásának határideje, úgyhogy nem csak a múlt vasárnapot tölthette néhány újságíró az utolsó pillanatban érkező dokumentumok böngészésével, hanem a mostani héten is lehetett foglalkozni az összesítéssel, na meg azokkal, ahol kicsúsztak a határidőből. Kiderült például, hogy Mészáros Lőrinc reklámos cége még kiváló állapotnak örvend, de a vasútépítő cége is szépen hozta a pénzt, hiába érkeztek a ki nem fizetett alvállalkozókról a hírek. Schadl György anyjának felszámolócége is jól ment. Sarka Kata férjének médiacége kisebb csodát produkálva 78 százalékos profitrátát hozott össze, a Valton osztaléka is az egymilliárdot súrolta alulról, ellenben ahogy azt részletesen be tudtuk mutatni, a fideszes médiagépezet már a választás előtt megroppant. Kiderült, hogy a 2021-es vadászati kiállításért felelős cég még tavaly is kapott 700 millió forint költségvetési támogatást, Habony Árpád 8,8 milliárdos osztalékról döntött, Kovács Ákos cége pedig csaknem kétmilliárdot bízott egy Tiborcz-közeli alapkezelőre.

Kovács Ákos

MTI / Mohai Balázs

Orbán Győző kőbányái is jól teljesítettek, de milliárdosokat találunk Mészáros Lőrinc családjában is. Jól fizet a sztrádakoncesszió is – olvashattuk ki a számokból, ahogy azt is megtudhattuk, hogy az akkufeldolgozással foglalkozó koreai cég 1,6 milliárd veszteséget hozott össze.

A kiskereskedelmi láncok közül a Spar 21 milliárd forint veszteséget termelt, az Aldi pedig 9 milliárdos mínusszal zárt. A McDonald’s hatodával növelte a forgalmát, ahogy többet vásároltak a Burger Kingnél is, ám ott a nyereség csökkent. A drogériák közül pedig a DM forgalma nőtt a leginkább, de a riválisok is erősítettek.

A hét képe: magyar bírósági épület, miután már jó ideje nem érkezett pénz a felújításra

Facebook / Magyar Bírói Egyesület

Nem sok figyelmet kapott a gyógyszeripar az elmúlt hónapokban, de most már ennek az iparágnak a szereplői is előálltak a kéréseikkel, mi mindenre volna szükségük, amint az új kormánynak lesz ideje ezzel a témával is foglalkozni. Fontos a kiszámítható környezet – tehát például ne jöjjön év közepén extra adó véletlenszerűen –, tudhassák a gyártók, hogy egy gyógyszer mennyi idő alatt és milyen feltételekkel jelenhet meg a magyar piacon, és kulcskérdés az is, mi lesz az árakkal.

Mint az érintettek a HVG-nek elmondták, sok gyógyszeren ma már olyan alacsony az árrés, hogy az már a folyamatos ellátást is veszélyeztetheti, sok támogatott gyógyszer árán pedig húsz éve nem változtattak, ezért az az előállítási árat sem fedezi. És azzal is kezdeni kell valamit, hogy a kórházak többsége csak jelentős késedelemmel tudja kifizetni a gyógyszer-nagykereskedőket.

A kiszámítható gazdaságpolitikát nevezte az egyik legfontosabb elvárásnak a Coca-Cola HBC ügyvezető igazgatója, Kovács Ágnes is a HVG-nek adott interjújában. Kitért arra is, hogy a szénsavas üdítőitalok piaca gyakorlatilag stagnált az elmúlt években, idén indult meg némi növekedés, de még várni kell, hogy kiderüljön, hosszabb távon mi történik.

HVG / Cabrera Martin

A visszaváltási díj rendszerének bevezetése után az ásványvíz fogyasztása visszaesett, cégcsoportszinten azonban az látszik, hogy nem volt egyértelmű csökkenés. Ami pedig a magyar gazdaság egyik legnagyobb gondját, a munkaerőhiányt illeti, náluk leginkább a fizikai munka kapcsán vannak nehézségek – mondta el.

Hatalmas üzlet körvonalazódik a magánegészségügyben: már csak a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a TritonLife Magánkórházak Wáberer György érdekeltségébe kerüljön. Neki már van egészségügyi érdekeltsége: 2018-ban alapította meg a Wáberer Medical Centert.

A piacon nem túl jó a helyzet. A korábbi gyors növekedés lelassult, a szolgáltatóknak egyre nagyobb költségeket kell kigazdálkodniuk a működéshez, és a fizetőképes kereslet bővülése is egyre lassabb.

Kirúgták a BP elnökét – az olajipari óriást egy éven át vezető Albert Manifordra több panasz is érkezett, hogy erőszakosan bánik a kollégáival. De egyébként is türelmetlenek a befektetők, hiszen az egykori piacvezető cég már alig hatodannyit ér, mint az ExxonMobil és felannyit, mint a Shell.

AFP / NurPhoto / Jakub Porzycki

A mélyrepülést balesetek és hibás döntések okozták. A cég most próbál visszatérni az alaptevékenységéhez, az olaj és a földgáz kitermeléséhez és feldolgozásához, minden más irányt lenyesegetve. Segítheti őket, hogy azért kereskedik is az olajjal, amiben az iráni háború kitörése óta egyre jobb bevételi lehetőségek vannak.

Nyitókép: Facebook / Őrsi Gergely